Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-16 / 113. szám

1912 május 12 DÉLMAGYARORSZÁG 11T ság elír eneik/ült, a fé! falu megsemmisült és az ottihormariaidtak a katonaság által vitt ,pcny\ák alatt laknak. Hasonló pusztítás ,vo Üt Jobbágy telken, Hódosóti, Demény Házán is. A katonaság éjjel nappal -munkában van. A kár érdig kíszámtíhjatafldn. — Leánya után az anya. Biczók. Ferencné ináráhakni fiatal asszonyt szerdán reggel fel­akasztva, holtan találták lakásán. A szeren­csétlen asszony már régen készült a halálra. Vesebaj kinozta s a szenvedések ériélték meg benne az öngyilkosság gondolatát. Biczók Ferencné végzetes tettének másik áldozata is van. Édesanyját, mikor hírül vitték neki a halálos hirt, az ijedtségtől szélhűdés érte. Az öregasszony állapota válságos. — A montekarlói játékbank osztaléka. n.ü'lt napokban megírtuk, begy az atoba­zíai játéklbank, a Cásiuo dies Etrangers rész­réiwei milyen óriási áremelkedést értek el, bdotl a vállalat még mérleget sem hozott nyilvánosságra. Kollegája, a hires monte­karlói játékbank, most hozta nyilvánosságra mérlegét. A mérleg igen jó „üzleti évről" szárr.cJ te ezúttal is, ámlbár a nyereség az előző évinél valamivel atlui maradt. A tár­saság ugyanis 3000 alkalmazottjának drága­sági pótléket szavazott meg s ezáltal két millió 700.000 frank évi tulkiadás mutatko­zott. A montekarlói játékbank mindazonáltal 18,045.301 frank tiszta nyereséget ért el, osz­taíékra azonban 19,200.000 fbankot fizetnek ki. Az osztalékra fordított összeg eszerint nagyetb, mint a tiszta nyereség. Atninek az a ír agyaráriata. hegy a társaság a rég.i fél­retett nyereséget is szétosztja. A száz fmnk névértékű részvény után 320 frank osztalé­kot fizet a játekbank. — 11—17 éves fink tolvajbandája. A fővárosi rendőrség ma gyermekek tolvaj­bandáját leplezte le és a tolvaj szövetség tizénnégy tagját az éjszaka összefogdosta. A bandá legfiatalabb tagja tizértegy éves, a legidősebb tízenhét éves. A banda a iHaller­ntcai és Csobánc-utcai elemi iskolák tanulói­ifcól .továbbá gazdájuktól megszökött ipaa­rcsirastkiból toborzódott. A banda vezére Zsurdei Rudolf tizenöt éves csavargó fiu volt, ő szervezte a társaságot és elnevezte Z. bandának. A tolvajszövetségnek, amely a mozik Zigomárját vallotta példák épül, alap­szabáilyai is voltak. Csak az lelhetett 'a ban­da tagja, aki a tolvajnyelvből jó sikerrel vizsgázott. A tolvajnyelvet Stern Árpad ti­zenhárom éves fiu tanitotta. Jelvényük is volt, egy bádogból kivágott Z, betű. A banda tagjai kirakatokat fosztottak, kocsikról, üz­letekből, vásárokon loptak, a Városligetben zsebtolvajlások át. ridikiillcpásókat követtek el. Á lopott holmit összehord ták és együtte­sen értékesítették orgazdájuknál. A pénzt elmulatták. Korcsmákba, kávémé résekbe, mozikba jártak, 'sőt.a banda három tagja ál­landó vendége volt egy Konti-utcai rosszhí­rű háznak. Ujabban azzal foglalkoztak, •hogy Bonnot II. iskolája cimen uj tolvajszö­vetséget alakítanak, automobilt lopnak és az országúton fognak rabolni. Az előkészülete­ket már imeg is tették. Egy váci-utcai oos­kavaskereskedőhöz betörtek, ahonnan nyolc revolvert loptak el. A kis tolvajok a Kálvá­ria-utca 26. számú ház pincéjében laktak, arélkül, bogy a házmester tudott volna a dologról. Mikor a kaput lezárták,a tolvajgye re.kek egymásután másztak be-a pince ab­lakán és az éjszakát csupasz földön alud­ták végig. Volf közöttük olyan is, aki a Ká­polna-téren levő egyik istállóban búzta meg irogat éjszakára a kocsisok kegyelmiéből. Füszerüz'letekiböl lopott bort és pezsgőt vit­tek a kocsisoknak, akik ezért éjszakai szál­lást ad'tak nekik. A tolvajok cinikusan visel­kedtek a rendőrségen, bevallották, hogy kö­rülbelül háromszáz lopást követtel el, sok pénzt kerestek, nincs is kedvük dolgozni, mert igy könnyebben élnek. Csak egy tizen­két éves fiu mutatott megbánást, aki sirva kérte Eperjessy Károly rendőrkapitányt, bogy helyezze él valamelyik javító intézetbe, abol mesterséget tanulhat. A tolvaj gyerme­keket átadták a gyermektlróságnak, amely javi tóin tézetbe és menedékhelyen helyezi el őket. — Hallotta Ön már azt, hogy a „BOROLHV" a világ legjobb és leghatásosabb bedörzsölési háziszere? 50 filléres üvegekben mindenütt árulják már. 1 — Jégszekrény, egy- és kétajtós, csinos és jó kivitelben Sebők Mihály vaskereskedé­sében kapható, Szeged, Valéria-tér. 2455 áEüSQrgöny!c| Május elsején nyitja meg angol női divattermét a Jerney-féle házban Széchenyi-tér 8., (földszint) Stau­ber Béla, több nagyobb városban aranyérmekkel kitüntetett női-szabó, ki az angol női specialitásokban első­= rangú szabással rendelkezik. = Szabástanitást jutányos áron vállal. Szives pártfogást kér tisztelettel Stauber Béla an9°' 2880 nöi-szabó. NEMENYINE A BERLINI FOGTECHNIKÁN ÉS FOG­= = KLINIKÁN KÉPESÍTVE = = il n FOGMŰTERME Kárász-u. 6/a. szám alatt létezik. Készít mindenféle fogmunk&kat kaucsukban és aranyban. Vidé­kiek 24 óra alatt lesznek kielé­gítve. Bármilyen javítás 6 óra = = = alatt elkészül. = = = KÖZIGAZGATÁS Szeged város általános feltöltése. (Saját tudósítónktól.) A szegedi mérnök­egyesületben ma folyt le az általános feltöltés kérdésében tartott vitasorozat utolsója s egyben legérdekesebbje. Tóth Mihály elnök bejelentette, bogy Hu­bert Lajos főmérnök a. megjelenésben akadá­lyozva lóvén, véleményét irósba foglalva küldi be. Hoffer Imre titkár felolvassa a szakvéle­ményt, melynek lényege a következő: Az eszményi nivó 'betartása árviz ellen vé­delmet nem nyújt, arra hivatva a körtöltés van. A talajvizeik eredete a belvizekre (csatorna­vízvezeték hiánya következtében) s nem a Tisza folyóra vezethető vissza. A külvizek levezetését a holt Tisza meder felé mielőbb szükségesnek látja:« etesj. igen értékes ideái vet fel a külvizektől való meg­szabadulásra. A talajviztezin lesülyesztését belterületen az utcák burkolásától s a csatornamű kiépíté­sétől várja s a Farkas Árpá dtanulmányában felsorolt egyéb indokok figyelembevételével ő is azon a nézeten yan, hogy a nivó leszál­| RÓHfl rjr BEQgfiV-, ESSUK6EKI JUÖU­$!A RáPeiLEItZÖ- ÉS UÁS29?Ö litás nemosak lehetséges, de szükséges is. Hivatkozik egyben négy év előtt megjelent tanulmányára, melyben imár kifejezést adott ezen álláspontjának, indokai azonban a hiva­talos fórumokkal szemben érvényre jutni nem bírtak. Doránszky Károly az eszményi nívóval mint árvédelmi berendezkedéssel 'foglalko­zik. Idéz a kir. biztosság é skülfüldi szakér­tők véleményéből s kidomborítja, bogy a kis­és nagykörút árvédelmi hivatása a körtöltés felemelésével és megerősítésével nem szűnt meg s nembegy leszállítani kellene a nívót, de inkább — tekintettel a Tisza folyó egyre magaisabb árhullámaira — még tovább emel­ni. Elismeri, hogy az eszményi nivó eléré­séig 100—120 év is eltelhet, de hát a város életében ez nem oly nagy idő, melynek ked­vóért a fokozottabb biztonság kedvéért le­mondhatnánk. Szeged arra vau hivatva, hogy az ország második városa legyen s ez csak ugy történhet meg, ha ily csekélységek miatt mint a nivóredukció nem állítja meg a haladás és fejlődés útjában a várost, melynek íme az utolsó 5—6 év óta valamennyien szem­tanúi vagyunk. Maiina Gyula műszaki tanácsos ismeri a város ár védelme kérdésében meghallgatott kül- és belföldi szakértők véleményét s mondhatja, hogy azok abszolút biztosnak a városnak oly mérvű feltöltését találták vol­na csupán, mely ia töltések koronamagassá­gáig ér. Ebből tett azután engedményeket a királyi biztosság, mert az ilymérvii feltöl­tés a költségek miatt kivihetetlen volt. Do­ránzsky elméletét a két körút védelmi sze­repéről nem ismerheti el. A redukció legfőbb indokolását abban találja, hogy a város álta­lános rendezésének kérdése elérhető közelség­ségbe kerül általa, mely mellett az összes egyéb okok, különösen pedig a királyi biztos­sági nivó mellett felhozott érvek egyenesén etlörpülnek. Elismeréssel adózik Farkas mér­nöknek, ki a kérdést felvetette s egyenesen a város érdekében állónak tartja, hogy a vá­ros elé terjesztendő javaslat mielőbb végre­hajtassák. Csernovics Aigenor egy nézeten van a ja­vaslattal a tekintetben, hogy a talajvizéket nem a Tisza folyó okozza s hogy a feltöltés­nek mint árvédelmi berendezkedésnek ko­moly szerepe eddig sem volt s ezután sem lesz. A talajvizek szerint a város rendes csa­tornázása és burkolása esetén le fognak szál­lani s igy sem ez, sem pedig az árvédelmi szempont nem elég erős indok az eszményi nivó védelmére. Tóth Mihály főmérnök Polczner Erős és Doránszky véleményével azonosít ja magát s különösen hangsúlyozza az árvédelmi szem­pontokat, melyek szerinte a nívók változatlan betartását megkövetelik. Farkas Árpád reflektál a felszólalásokra As végül megállapítja, hogy a redukció mellett felhozott érveit a vita befejeztével sem látja megdöntve, mert hiszen a Tisza magasabb vízállásai mellett kiemelkedő magaslat a vég­leges nivó betartása esetén sem biztositható a körtöltés megerősítésével az árviz elleni védekezés kérdése megoldottnak tekinthető, az általános csatornázási tervezet alacso­nyabb térszín mellett is kielégíti az igénye­ket s a hálózat mély fekvése a talajvizek lé­nyeges lesülyeszltését garantálja, végül a nivó leszállítása ugy pénzügyi, mint pedig és különöseit általános városrendezési szem­pontból elsőrendű szükségletet képez. Felszó­lalását a következő szavakkal végzi: „Ne késlekedjünk, helyesbítsük a tulbajftott óva­tosság eredményezte hibás megállapításokat s hárítsuk el végre a gyors fejlődés útjából a legfőbb akadályt." Elnök köszönetet mond a résztvevőknek fáradozásukért s berekeszti az üilést. "TFMÉF* / ( X

Next

/
Thumbnails
Contents