Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-15 / 112. szám

6 munkások értekezletével, nagyon is tárgyal­ták az orvosok esetét. A további tanúkihallgatásokra már nem került sor. Kibékültek a felek. A bankigaz­gató kijelentette, hogy tévesen informálták és sajnálatát fejezi ki az eset miatt. A főma­gánvádló ebbe belenyugodott, amire a bíró­ság megszüntette az eljárást . Parfümösbudoártól a klastromig — A postamester bíine, — (Saját tudósítónktól.) Az újvidéki posta­hivatalnak szenzációja van. Rovancsoltek. Maga a rovancsolás nem volt szenzáció, mert a sikkasztás hétköznapi eset. Szenzáció az, ami megelőzte a sikkasztást. Valóságos nagy tragédia lappang az egyszerű eset mögött. A temesvári .postaigazgatóság névtelen föl­jelentésre váratlanul rendelte el a rovaincso­lást. Seniki setm sejtette és épen ez volt a meg­döbbentő. Néhány ezer koronáról volt csak szó, de ez a néhány ezer korona ós a váratlan rovanesolás nagy tragédiának lett az okozója, A rovancsolás pénteken volt. A kiküldött főtisztviselő munkája végezté­vel megjelent Tibor Mihály főfelügyelő pos­tafőinök hivatalában, ahol jelen volt Fábián Gyula helyettes postaifőnök is. A postaigaz­gatóság kiküldöttje kijelentette a két tisztvi­selő előtt, hogy a Fábián Gyula által kezelt hivatalos pénzből hiányzik háromezer korona és hogy kénytelen lesz följelentést tenni az ügyészségen, A leleplezett ember e szavakra szivéhez kapott, majd eszméletlenül végigvá­gódott a padlón. Egyoldalú szélütés érte és elvesztette a beszélőképességét is. A posta egyik tisztviselője orvosért futott, aki Fá­bián Gyulát hazavitette a lakására, eszmé­letre téríteni azonban ott sem lehetett. Min­den pereben a halálát várják. Tibor Mihály főfelügyelő a hiányzó három­ezer koronát megtérítette s igy a büntetőel­járás elmarad. Ugy Tibort, mint Fábiánt felszólították, hogy adják be nyugdíjaztatási kérvényüket, Fábiánnál ez eleinte nehézsé­gekbe ütközött. A postaigazgatóság nem akarta, hogy nagyszámú családja: felesége és hét gyermeke még a nyugdíjtól is elessék. Tibor főfelügyelő azért távozik állásából, mert éberebb ellenőrzéssel a visszaéléseket már eleve megakadályozhatta volna. Fábián Gyula, mielőtt Újvidékre helyezték, Szabadkán volt postafőnök. Itt tehermentes 30 hold földje és háza volt, amely ingatlanok­nak értéke meghaladta a 100,000 koronát. Ezenfelül a postafőnök igen takarékosan élt és vagyona évről-évre gyarapodott. Tiz évvel ezelőtt azonban, mikor a két Fábián-leány eladósorba került, egyszerre megváltozott minden. A postafőnök kinyitotta szalonját a város előlkelő fiatalsága előtt és hétről­hétre drága estélyeket adott, melyek — ide­számítva a reprezentálás egyéb költségeit és a Párisból hozatott toaletteket — óriási össze­geket emésztettek föl. Igy ment ez 1906-ig, mikor már nemcsak az ingatlanok kerültek dohra, hanem Fábián fedezhetetlen adósságai miatt az áthelyeztetésót volt. kénytelen kérni. Igy került Újvidékre helyettes postafőnök­nek. A valamikor gazdag ember az utóbbi években eljesen letört. Két leánya, akikre az egész vagyonát rá­költötte, most apáca. DÉLMAG YARORSZÁÖ ^ " NAPI_HIREK Strintíberg halála. (Saját tudósítónktól.) Stockholmi jelentés szomorú hirt röpített világgá: August Strindbífg, a svédiek írója, a világ poétája m|a délután meghalt. Hónapokig tartó, borzalmas tusa ért vé­geit. A kegyetlenül tiszta arc bizonyára megenyhült, isteni békével. Megszelídült, talán életében először, de bizonyára utol­jára. Mert a legszigorúbb gondolkozó, a leghatározottabb ember, a leggunyosabb iró volt. A huszadik század Diogénesze lett. Ci­nikus, vakm erő, harcos. A társadalmi be­rendezkedést bűnösnek tartotta. És a lelkes küzdelmében több volt az anacihistánál. Rombolt, mindent fekélyesnek Ítélt éis bizo­nyított, de azért bízott, iha külön hangsú­lyozni gyöngeséigweik is tartotta. Óriási küzdelmeken és szenvedéseken n ent át. A mosónő törvénytelen fia, aki mindenféle utján csak szenvedést és csaló­dást élt át, aki megkeményítette az ő szí­rét, különben összeroskadt volna a sok ér­zéstől: — ez volt Strindberg. És még sok minden, ami erőt ós emberi kiváltságot je­lent. Tudvalévőiéig a nőgyűlölő jelszó ő rá illik legjobban. Igen, nőgyűlölő volt, a szó­nak tiszta értelmében; mert tökéletesebb észbei,i és szivi tulajclfcmsáigát szerette volna a nőnek. És e nő gyűlölete voltaképen sze­retet. író volt: mindien sorával az. Mindent irt: elbeszélést, mesét, regényt, szinipadi müve­ket, tudományos dolgokat, kritikákat, meg­figyeléseket, mindent. Egyetemes, tudásra törekedtt, Például a természettudomány ok­ban, a matematikában, nyelvekben, orvosi tudományban kiváló elme volt. Ugy iá mű­vészetekben is. Csak a kilencszázas évek után vált olyan világnevüvé. Addig inkább ellene 'küzdöttek és vitáiból, az ellene intézett támadások miatt ösmerték. Igazán soha nem szerették. Csak a mult évben, .amikor születésének öt­venedik évfordulója közeledett és amikor megtudták, hogy e század egyik Legnagyobb gondolkozója nyomorog, hát ekkor fordult feléje a svéd nép szive. Országos gyűjtést irditoltak a javára. Es kitiünt, hogy ,a ke­gyetlen Strindberg mindig nagyszivii. Ami­kor az évfordulón minden svéd színpadon Strindberg-dárabokat játszottak, a hasznot jótékony célra adta. A gyűjtés nagy részét szintén. Maradt a régi. Azaz az se. Mert be­tege skdett. Rettenetesen szenvedett. Aliig volt eddig ember, aki annyi kínokat élt volna át. Hóna­pok óta, az egész világra küldték a híreket, melyek mind August Strindberg haláltusáját részletezték. Hetekket ezelőtt még a nagy­betegnek is megmondták, hogy menthetet­len. És Strindberg készült a halálra. Erő­sen, szent lé,leikkel, pillanatig se panasz­kodva. És megtisztulva. Halálát mindenütt megilletődve olvassák, hova csak elér ia betű és a kuítura hatalma. Hogyan lett az öreg nőből fiatal férfi ? (Saját tudósítónktól.) Nem viicc ez, kéretm, hanem szomorú igazság. Egy öreg nőből fia­tal férfi lett. A szegedi rendőrség hivatalos írásban számolt be a nem mindennapi cso­dáról és rendőrorvosok szakvéleményével 1912 .májuis lg. igazolta a maga saját külön igazát. Igen, el­vitathatatlanul a rendőrség saját, külön iga­za, mert mi, laikusok, tudja isten, miért, áp­rilisi viccnek tartjuk ezt a komoly májusi történetet. Amit mi áprilisi viccnek tartunk, az májusban megtörtént. Éis pedig ngy tör­tént. Apropos, nem akarom még az esemény elmondásával sem letördelni azt a bahért, a mi a rengeteg nagy, sőt piramidálisan nagy szenzációért megilleti a szegedi rendőrséget. Beszéljen helyettem a szegedi rendőrség, il­letve a rendőrség hivatalos irása, a rendőri krónika: Szeged, 1912. május 12. Kazi Menyhért rendőr vasárnap esetefelé a Tiszaparton sétált. A gyálai vámháznál észrevett a viz szélén egy holttestet, Két csősz segítségével partra húzták a hullát, A hulla, két hónap óta lehetett a folyóban. Mindössze annyit tudtak csak megállapí­tani, hogy egy 30—40 év körüli magas nő holtteste, öltözetének foszlányaiból Ítélve, munkásasszony volt q Tisza halottja, Nos? A rendőri krónika világosan és ért­hetően jelentette, hogy egy öreg nőt halász­tak ki a Tiszából. A jelentést a kisasszonyok legépelték, az ujságoik pedig, mint szenzációt, a közönség elé tálalták. Most jön a humor, illélve a komoly szenzi. Ezt újra nem ón mondom el, lianem helyettem a szegedi rend­őrség krónikája: A gyálai vámháznál kifogott hulla rend­őrorvosi szemléjét hétfőn tartották meg. Orvosi megállapítás szerint 20—24 év kö­rüli erőteljes férfi volt az illető, 170 centi­méter magas. Néhány szál koromfekete hajszál volt a homlokán, egy-egy hajszál 7 centiméter hosszú. Egy kis darab ingfosz­lányt talált rajta a rendőrség. Fehér ing, kék kockával. Fényképezésről szó sem le­het. A csontok külerőszak nyomait nem. mutatják. Valószínű, hogy az illető erdélyi vagy máramarosi oláh, ki talán még a mult nyáron fulladt bele a Tiszába, vagy a Marosba. Nos? A rendőri krónika érthetően és vi­lágosan megírja, hogy a Tiszából kihalászott öreg nő két nap alatt fiatal oláh legény lett. Komoly dolog ez kérem és amellett elég szenzációs. Aki mégis áprilisi tréfának tart­ja az egészet, az menjen a rendőrségre, -hol azt hiszem, ezer örömmel megmutogatják a hivatalos írásokat, melyek erről a szenzációs eseti'ől számolnak he. — Nyilatkozat. A következő sorok közlésát kérték tőlünk: Értesültünk arról, hogy a Szegedi Gazdasági és Iparbank Részvénytár­saságról és annak vezérigazgatójáról olran eHenőrizhetlen hirek terjedtek el a városban, melyek alkalmasak arra, hogy a bankiéi a különböző minőségben érdekelt közönséget nyugtalanítsák. Határozottan kijelentjük, hogy a bank teljesen aktiv, semmi vesztesé­gek nem érték, semmi inkorrektség nem tör­tént s igy a bank mindennemű kötelezettsé­geinek eleget fog teinná. A bank véérigaz­gatója az utolsó hónapokban az dtalános rossz pénzviszonyok folytán keletk-ciett ne­hézségek által rongált egészségi állapota miatt egyelőre visszavonult ugyan a bank ügyeinek vezetésétől, azonban azol a hiresz­telésék, melyek ezzel kapcsolatosai elterjed­tek, a valóságnak egyáltalán nei felelnek meg, mert határozott tudomásul* szerint a banknál a vezérigazgató részérő sem tör­téntek visszaélések. Az igazgatóig. — Glattfelder Gyula dr Szegeden. Glattfelder Gjttlai dr csanádipüspök. má­jus 27-én, pünkösd vasárnapin Szegedre érkezik & itt megszemléli a! áJsótianyát. Reggeli 7 őrekor menn-elk ki űiscközpoutra, aihol ördög Vince, Magyar páer, Doibó Já­nos, Eckor Károly, Dobó Itvám és Rózsai Vince tanyán tesz látogatás DJélbetn a püs­pök Alsóközpontcin mond! ir/sét. Délután 6. órakor visszajön a város])/

Next

/
Thumbnails
Contents