Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-12 / 110. szám

1912 május 12 DÉLMAGYARORSZÁG 1T fedezve legyen. Ennél már alaposabb takaré­kosságra van szükség. A nehéz mlunka után .hosszasabb ipihenés. A kimerülés pedig az az állaipot, amikor a birtokost a fölszedett adósságok annyira nyomják, hogy már birtokából is kénytelen egyes darabokat eladogatni, hogy a csődöt elkerülje. A szellemi gazdálkodásban ez azt jelenti, hogy elhasznált szervezeti tőkét már hosz­szabb pihenéssel és gyógymódokkal kell visszaszerezni. Vagy legalább annyit, arneny­nyit belőlük még lehet. Világos tehát, hogy a „pihenés" szerepe már a oniunkia folyása alatt kezdődik. Aki nem akar deficittel gazdálkodni, minden ál­dott nap kötelös számolni a jövedelmeivel és a munkaerejével. Átlagos szabály, hogy a munka eleje min­dig |a legnehezebb és a két óAáig' egyhuzam­ban tarkó széttárni munka végső szakaiséa a legeredményesebb. Csak az ebből folyó gya­korlati következéseket irom ide: Aki két óra hosszat feszült figyelmet kivdnó mitnkút vé­gez, tizeniit-harminc pórcet pihenjen. Aki pe­dig a munkában elmerült embert megza­varja és nehezen összeszedett gondolat­fonalait komoly szükség nélkül összeku­szálja, az — menjen a pokolba! De nemicsak erről a közkeletű kíméletlen­ségről van szó, amelynek barbárságáról legtöbb honfitársunknak még csak halvány dunsztja sincsen. A szellemi kifáradásnak és kimerülésnek a munkánál is gazdagabb for­rásai a kellemetlen indulatok. A sürü boszan­kodások, a visszataszító tények látványai és a túlságos ambíciók elsavanyodásai. Azon­felül is a mindennapi életnek ama bizonyos tónusa, amelynek kellemetlenségeiről mind­nyájan eleget tudunk. Továbbá a munka sokfélesége és szagga­tottsága. Nálunk nehéz 'társadalmi életünknél fogva csaknem minden jómurikás ember min­denféle nobiie offieiumokat végez. Mindig tele -vagyunk nehéz társadalmi tevékenysé­gekkel. Egyesületek, társaságok, bizottsá­gok. Legjobb munkánkat untalan megsza­kítja valami léha, vagy kellemetlen ülésezés és efféle. Azonfelül is minden második szel­lemi munkás zavaró mellékkeresetekre van utalva, hogy családját iföntarthassa. Fájdalom, életrendünk beosztása is higiéna­ellenes. A déli ebéd kettőbe tépi 'munkaidőnk folytonosságát, az esti vacsora pedig meg­foszt benmünikeit a szabad 'alkonyati szóra­zás javától. A latinfaju népek és az angolok élete sokkal okosabb, mint ez a németes. Ez az oka, hogy nálunk az emberek nem elfáradnak, 'hanem kifáradnák. Vagyis hogy az igazi pihenésre már csak akkor gondol­hatnak, amikor munkaerejük idült deficitben szenved, vagy pedig már az élet-tőke meg­romlásának komoly jelei mutatkoznak. Lelki rabszolgák vagyunk. Józan, természetes és a miénknél kelle­mesebb élet mellett inkább az volna a sza­bály, hogy a fáradt ember ne egyszerre 4—8 heti pihenésnek adja magát, 'hanem inkább több részre fölosztva pihenjen, pl. 15—15 pa­pot. Igy megelőzhetné a deficit -fölhalmozó­dását s munkája neki kedvesebb, másoknak eredményesebb lenne. A ritka és hosszú pihénés tehát, amire ne­héz életviszonyaink közt szinte mindnyájan utalva vagyunk: nem célszerű. És a prob­léma ennélfogva inkább is abban áll: hogyan tehetjük azt legalább kevésbé célszerűtlenné? esetleg garzon lakást ke­resek azonnal. Ajánlato­kat a kiadóhivatalba kérek SZEGEDI FOTO-REVU. A SZEGEDI „FOTO-KLUB" HIVATALOS ROVATA. Rovatvezető: IVÁNKOVITS IMRE, titkár. A Szegedi Foto-Klub pünkösd napján, május 26. és 27-én az Aldunára társas-kirándulást rendez. A kiránduláson (klubtagok, ezek csa­ládtagjai által ajánlott vendégek vehetnek riószít. Altalános útirány: A kirándulók .május 25-én, szombaton délután 6.likkor Szeged-Ál­lomásról indulnak; vonattal Báziásig, onnan másnap hajón Orsovára érkeznek. Ada-Kalek, n Vaskapu és a Korona-kápolna megtekinté­se után a kiránduló társaság május 27-én, hétfőn délben indul vissza Orsováról vonat­tal ós 12 óra 57 perckor éjfél iiitán ér Szeged­re. Útiköltség: A kizárólagso útiköltség és pedig vasút II-ad osztály, Szeged—Báziás, Hajó I. osztály Báziás—Orsova, vasút Il-od osztály Orsova—Szeged, összesen 37.20 ko­rona. Minden egyéb kiadásukat a kirándulók igényeikhez képest szabják (meg. Részletes program: M ájus 25. Indulás Szeged-álloimásról gyors­vonatital 6 óra 13 perckor este. Érkezés Temesvárra 8 óra 22 perckor este. Átszállás után indulás Temesvárról 8 óra 43 perckor este. Érkezés Báziáisra 11 óra 51 perckor éjjel. Esti étkezés lehetséges Szeged—Temesvár között étkezőkocsin és pedig: este 6 óra 13 perctől 7 óra 35 percig társas-vacsora. 7 óra 35 perctől 8 óra 22 percig étlap sze­rint, azonkívül a temesvári pályavendóglőben 8 óra 22 perctől 8 óra 43 percig. Báziásra való érkezés után meghalás iaz ot­tani vasúti vendéglőben. Május 26: Reggelizés a báziási pályaven­déglőben. Ezután Báziás megtekintése. 10 órakor délelőtt indulás Báziásról hajón Orsovára; érkezés Orsovára délután 3 óra 10 perckor. Déli étkezés a liiajón. A hajóút Galambóc és Svinica várromjai mellett a Kazánszoroson keresztül az ókori Traján utja és a modern Széchenyi-ut között visz Orsovára. A kirándulók vállalkozóbb része Orsováról ugyanazon hajón a Románia és Szerbia kö­zött fekvő Vaskapun keresztül Tum-Szeve­rinbe megy; kik erre nem vállalkoznak, Or­sóvá, a Korona-kápolna megtekintésével, vagy tetszés szerint töltik el a délutánt és estiét. * Turn-Szeverinlbő! visszaérkezés Orsovára vonattal éjfél után, (miközben a társaság Verciorován (határállomás) megvacsorázik. Orsován megszállás és esti étkezés az Osa­nic-szállóban. Május 27: Reggelizés a szállóban. 8 órakor indulás gyalog Ada-Kalek szige­tére, a Dunán át esolnakon. Visszaérkezés Orsovára gyalog 11 órakor. 11 órakor a Korona-kápolna megtekintése. 12 órakor déli étkezés az orsovai pályaud­varon. 1 óra 12 perckor indulás vonattal Orsová­ról Szeged felé. A vasút Herkulesfürdőn, Mehádián keresztül az 1910. évben árviz ál­tal két izben elpusztított Glob-völgyön ke­resztül vezet, hol az árviz pusztításának nyo­mai az egész vonalon láthatók. Az esti étkezés Temesváron a pályavendég­lőhen eszközölhető; tartózkodás otit este 7 óra 34 perctől 9 óra 45 percig. Érkezés Szegedre 12 óra 57 perckor éjfél után. * Jelentkezéseket elfogad Varró Béla ur (Angyal-drogéria, telefon 523.) A jelentkezé­sek május 20-án délben lezáratnak. Kirándu'lás-vezető: Skrainka, mérnök, Sz. T. K. gazda. Szegedi Turista-Egyesület. Pünkösdi rándulásunkon tisztelt társegyesületet szive, sen látjuk. Bővebb információkat titkársá­gunktól. Választmányi ülés. Klubunk folyó május hó 13-án este 9 órakor hivatalos helyiségé­ben választmányi ülést tart. Tárgy a pün­kösdi a!dunai kirándulás részletes megbeszé­lése és egy alkalmas nagyító készülék be­szerzése. lemezek részletfizetésre is! 10 évi jótállás mellett. Magyarországon legolcsóbban kaphatók: *fP 9 ABdk A 9 a* JC chroDouieter és |Afil 161137. müórás gyári a wBi ü 9 $ nagy raktárában Szeged, Dugonics-tér 11. sz. Számtalan elism@rőievéi! 2934 Őrajavitásotc öt évi Jótállással! KOZMETIKA. Rovatvezető: Varró A. Béla. A haj ápolása. (Folytatás.) Zsiradék. A bajaik tövében a zlsiradék általában a viz elpárolgott, a haj .durva, kuszált ós az erre használt zsiradék ad fényt, természetes fek­vést, simaságot a bajnak. A por, vagy meleg­ség, szél, nedvesség, gyors hőmérsékválto­zás, melyek többé-kevésbé káros hatással van­nak a bajra, annak növésére, megmaradásá­ra, első sorban a zsiradék jelenléte képezi a védő eszközt; olyianinyira, bogy zsir jelenléte sokkal fontosabb ós életbevágóbb konzerváló ós tiszititó szer, minit a szappan, vagy viz. Kü­lönböző bajbetiegségeknél a zsiradékkal való kezelés a gyógyszer, melyről későbben lesz szó. A zsiradék biasználliatának káros hatása csak a legritkább esetben van, mert természe­tes zsiros bajnál, ahol nagy a zsir képződós, ott nem szabad zsir ázni a liajat, mert a haj­hullás ez esetben, — anniak a következménye. Különben sem elragadó egy annyira olajo­zott, zsírozott fej; mert nézzük .azt a tót mun­kást, aíki haját — más zsiradék híján — gép­olajjal keni, mily kellemetlen benyomást tesz. Szabállyképen mondható, bogy kenőcsök, olajok nem használandók naponta, hanem egyszer-kétszer hetemként és kenéskor a baj, a hajtő szappannal és vizzel, imint ahogy már leírtuk, megmosandó. Némely zsir, mint hajpomádé, különös jó hírnévnek örvend, az van elterjedve róluk, hogy a fejbőrt erősítik és a bajinövést elő­mozdítják. Igy például a marha és szarvas velője, úgyszintén a medve zsirja még ma 'is á la graisse d'ours használiatbain van, de megsúg­hatjuk, hogy mindezek szagosított, sótalani­tottt disznózsírok. Első és legfontosabb kellék a hajpomádók és olajok ajánlásánál, rendelésénél az, hogy csak a legtisztább ós nem avas zisir haszmál­tassék. Felsorolni ezek ultán fölösleges, csu­pán összetételére nézve ímeg jegyezhetjük, hogy alapanyaga a pomádéknak tisztított disznózsír, melyet 1—5% -sa'licylsavval, eset­leg balzsammal teszünk tartósabbá és az il­lúzió kedvéért illatosítjuk. (Folytatása következik.) A rouatuezető postája. B. Ab, Helyben. Fordulion orvoshoz. Zsálya theával öblögesse a száját. K. B„ Helyben. Gyermeknek Lanolin-krémmel be­kenni a kis arcát. Ön Angyal-krémet, vagy Lady krémet használjon.

Next

/
Thumbnails
Contents