Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-12 / 110. szám

1912' május M UÉLMAtl Y A RO RSZ AG •7 :etóátvásrrek •ttin tstéetoscn hiheiié-ílériül itöííy sikere ós 'S'.üVesZ? értéke Vctlt: A/A+iiVnuv ir.s t:(ií> 11 is tel.ksen uj -Rilíc-gástöTi á&aiír'azta s/ir;] atira. Es minden rir-gu színMzban ; z v it in észt tét igytekeznek •nfíitoeu.' Shakespeare — és jRenüiárdt. Ez a szövetkezés ír est egyik legnagyobb te-rtiseúyp íj szinjnüv eszet történetének. Tavaszi tárlat Szegeden (Saját tudósitónktól,) Vasárnap délelőtt 10 óraikor nyitja meg Lázár György dr i><\gárinester a szegedi kultúrpalotában rendezett miitárlatot. A kiállítást a Szegedi Képzőművészeti Egyesület rendezi az Országos Képzőművészeti Egyesület segítségével, amely képanyagának jelentékeny mennyiségét küldötte el a kiáilliitás céljaira. Igy Szegeden, hasonló nagyszabású képtárlat még nem igen volt. Összesen 411 műtárgy van kiállítva, nem is számítva a Zalatnai állami kőfaragó és kőcsiszoló szakiskola kiállított dísztárgyait. A tárlatot ma már bemutatták a sajtó képviselői neik. Nagyobb csalódást ritkán éreztünk még, mint amikor végig jártuk a kultúrpalotának festményekkel szinte roskadásig megrakott termeit. Nem mondhatnók, hogy a csalódás nagyon kellemetlen lenne, mert liogy a pesti és vidéki országos nevü művészek legtöbbje nem annyira művészek, mint inkább mesteremberek, azt régen tudtak, de hogy a imi kis szegedi művészgárdánk legalább művészi felfogás, akarás és becsületes törekvések tekintetében annyival fölötté áll az „országos hirii" művészeknek, azt nem tudtuk. De nem ártott ezt megtanulnunk s azt hisszük, bogy e tanulságunk alapján a saját, eddig mostoha gyermekként kezelt művészeinket jobban fogjuk értékelni. De vegyük sorra a kiállított képeket, azaz, hogy szobor kevesebb van, kezdjük azzal. Hamar végezhetünk. Piek Lajos szobor müvei minden dicséretet megérdemelnék. Szaloméja ugy felfogás, mint megalkotás dolgában tökéletes, úgyszintén leányfejei, adktjai mind tanúságai a művész izmos tehetségének. Még egy szobrász szerepel a tárlaton: Fiiig István „Fürdés után" oiimü ackttal. A szegedi festők — velük kezdjük a tárlat ismertetését — úgyszólván kivétel nélkül mind képviselve vannak. Károlyi Lajosnak sok szép miivé van kiállítva, melyek közüli különösen megkapó, inveneiózus, üde alkotások azok, amelyeket közvetlen impresszió nélkül, tisztán természetismerete alapján, emlékezetből festett. „Virágzás", „Tavasz" képei elragadóan színdús, bájos festmények, melyekről igazán nem sejtenénk, hogy azokat nem természet után festették. Őszutói képei talán szebbek, leghangulatosabb müvei a tárlatnak. Erőteljes, kiforrott a Joachim Ferenc pikiturája. Két tájképe: „Esthangulat Cap-Martinb'an" és „Interiör egy olvaső nővel" teljesen uj felfogásra, nagy szinérzékre és művészi meglátásra vaill. Kiváló, művészi alkotások: Nyilaissy Sándor napsütéses tájai. Plain-airben ma senki sem alkot tökéletesebbet Nyila,ssynál. Hody Géza virágcsemdéleteiben sok finomság, havas téli tájképeiben hangulat és verizmus van. Heller Ödön plain-air festményei jók, köztük egy padon ülő nő-alak, elsőrendű munka. Papp Gábor belvárosi templomja nem kiván különösebb méltatást, annál jobb, gazdagabb, színesebb a női portréja és •„Táncosnője". Vighné-Chevalier Antónia képer igyAi nagy tömegben érvényesülnek csak, igazán értékük szerint. Szinei, melyeknek tényét sajátos, egyéni technikával tompítja k\" diszkrétek, keresettek. Zombory Lajos ináis neon él Szegeden, de azért ide számitbatjuk, bár a már tőle sablonos technikával megfestett tehenek és zöld legelők nem olyan nagyon művésziek, hogy nagyon kellene magunknak vindikálni. Ezek után méltassuk a szereplő nagyokat, az országosan ismerteket. Itt vannak mind, kivéve azokat, akiknek a magyar festőművészeiben igazán van értékük. Szinyei-Merse Pál nem szerepel, nem tudjuk, talán azért, mert épen most van a kollektív kiáll itása Budapesten, de nincs jelen Fényes Adolf, Kernstock Károly, Csók István és végül a piktor-költő: Mednyászky László. Ezek, sajnos, mind nincsenek itt. A jelenlevők között Jávor Pál csendéletei azok, amelyekben van verizmus, meglátás és levegő, de nean hazug, hanyagul felhalmozott fényioltókkal, hanetm csak amennyire azt a természetesség szükségessé teszi. És jelen vannak a többiek mind: Pállik Bélának a bágetésig bü juhai, a Juszkó Béla lovai, tehenei, a Pataki! László lovasai, Vastag szelídített oroszlánjai. Pentelei Molnár, a nem is ebédlőbe, hanem direkt szalonba való csendélet-dísztárgyaival, Nádler Róbert a zuhanó lépcsőivel, Skutetzky Döirne, aki a festészetben nem ismer más témát, csak a kovácsmühelyek, kohók izzóvas lángját és reflexét, Olgyai Viktor gyertyafa-erdőkkel, Tüll ödön, az olajba ojtott akvarelljeivel, Boruth Audor, a sárgaságba esett spanyoljaival és Knopp Imre, Bruck Miksa, KézdiKovács, Kőrös fi, Kriesch, Kunwald Cézár, Hegedűs László, Mányai József, Edvi-Illés Aladár, Székely Andor, Telkessy Valér, Spányik. Kornél, Vésztroczy Manó, satöbbi, az ő régi, ismert, rég megunt festményeikkel. Ahol a szerencsét kergetik. — A montecarlöi jáfékbank mérlege. — (Saját tudósitónktól.) A játékbankokról, híres, nagy nyereményekről mindenki tud. Igen sokan meg is próbálták már Montekarlóban a szerencséjüket. De hogy tulajdonképen milyen is a bank belső élete, arról igen kevesen tudnak. Ez a riport a játékbankok titkait fogja olvasóink előtt feltárni. A hires „Societé des Baiins de Mer et du Cercle des Etranges de Monaco," amely tudvalevőleg a játékbankok koncesszióit bírja, most készítette el mérlegét, amely igen jó „üzleti évről" számol be. A „jeiu" még mindig igen nagy összeget emészt fel. ha a nyereség nemi is olyan nagy. miint eddig. A március 31-én közrebocsátott mérleg azáltal lett terlhelően befolyásolva, hogy a társaság 3000 (!) alkalmazottjának heti 75 korona pótlékot szavazott meg s ezáltal 2,7000.000 frank évi tulkiadás mutatkozott, összehasonlítás kedvéért álljon itt a három utolsó iizlctév kimutatása: ÜxletéT Tiszta nyer? Osztalék Egy részség vényre esik 1909—10 17,704.429 18,900.000 315 1910—11 17,865.010 19,200.000 320 1911—12 18,045.301 19,200.000 320 Az osztalék e kimutatás szerint nagyobb, mint a tiszta nyereség. Ennek az a magyarázata, hogy a társaság a régi félretett nyereséget is szétosztja. Ellenszolgálat fejében a bank a mult évben 7,326.903, azelőtti évben. t Ltiig 6,724.595 frankot- bocsátott -Monaco •fejedelemség részére. ; (Kezdgdik a játék.) „A nagy előcsarnokban- a ze.uekar egy gyors valcert- fejez be. Kezdődik a játék. A ragyogó tömeg az aranyos, tükrös termekben oszladozni kezd. A tömeg, nagy része visszatér a jáítékterembe, amelynek széttárt ajtóin keresztül szakadatlanul cseng az arany és az ezüstpénz zenéie. A gazdag nábob büszkén veti oda az arany darab ját, egy asszony óvatosan csuisz-tait egy ezüstpénzt a zöld asztalra; a régi játékosok óvatosan, az utolsó pereben teszik csak a tétjüket. „Rien ne v aplus". ... a. goiyó célhoz ér, a cronpier hidegvérüeu sodorja be a furcsa falappal a pénzt. Csak a nábobnak kedvez a szerencse a maga vakságában. És ez igy megy tovább napról-napra, évről-évre. Csaik az alakok, a veszít ők és nyerők változnak. Milliók fordulnak meg itt egy ilyen nyári szezon alatt. Az évi mérlegek hihetetlen nagy öszszegü nyereségről tesznek bizonyságot. Azonban nagyon csalódnék az, aki ebből az évi nyereségből — mely teljesen elfödi a valódi íképet — a kanna fogalmat szerezni a bank tulajdonképeni üzleti részéről. Erről legfeljebb Mr. Blani', a „Soeiété desbainsdemer de Monaco" igazgatója tudna, számot adni. Rengetek apró részletekből tevődik össze ez a nyereség, hiszen minden, — szállodák, kávéházak, koncertek, színházak, kertésztelepek — a bank tulajdona. A hires sportklubon kívül nagy jövedelmet hoz az a mágnásklub, melyet Bonaparte Roland herceg és Riadziwil Konstantin alapított s melynek tagjai a világ legelőkelőbbjei közül kerülnek ki. A Monté Carloban űzött já.ttékok a következők: Roulete, Trente, et quarante és a bakik. A roulette asztal, mint kiszámították körülbelül, húszmillió koronát liajt évenkint. Egy óra alatt, a hivatalnokok számítása szerint, .minden roulette asztal háromszáz frank nyereséget hoz a banknak. Természetesen a nyereség nagysága, időszakonként változik. Februárban és márciusban a legnagyobb a nyereség, ekkor a játékosok négy-öt gyűrűt alkotnak minden asztal körül. A legkisebb júliusban és augusztusban, amikor teljesen kihalnak a termek. (A cropuier-iskola.) Igen sok függ minden játéknál a croupiertől. Ennek olyan szeanélj-nek kell lennie, aki szigorúan ügyel a játékosokra és aki tudja, bogy ő reá is ügyelnek. Ép ezért a bank személyzete igen szigorú rend alatt áll. A személyzet legalján épen a croupierek és azok állanak, akik a golyóra felügyelnek. Ezek után következnek azok a croupierek, akiknél a kassza van. Ezek igen nagy ügyességgel bírnak, ami nem csoda, hiszen nagyon elővigyázatosa kinak kell lenniük a pénz kiűzetése körül. Ezeket a croupí ereket az úgynevezett surveillant-ok ellenőrzik, akik a kassza mellett ülnek egy magasabb széken. Ezeket követik rangban az asztal, a terem és a játékfelügyelők és végül a játékigazgató. Mielőtt a eroupier-ek teremszolgálatba kerülnek és szolgálatuk első részében a kaszinó souterraim-jében levő croupier-iskolába járnak, a hol megtanulják a játékot, routint szereznek, nyelveket tanulnak és rendőri arc-ismeretekkel is foglalkoznak. (A rendőri arctanulmányozás) Az olvasó méltán csodálkozhat ezen: mire szolgál ezt A teremben mindig olyan vegyes Haggenmacher kőbányai uj sörgyár részvénytársaság aross-ei és söre ss fii oka Külön termek. - május hónapban nyilik meg a Forbét-patotában. - Külön termek.