Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-07 / 82. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 április 6 mire ő azt mondta, hogy semmiközöm hozzá, küiönben is tudhatom, hogy hol lehet ogy aszszony éjjel, ha egyedül megy. Ott az ágyánál térdenállva kértem ismét, hogy jöjjön, kövessen engemet és állítsuk vissza feldúlt családi életünket, de ő erről nem is akart tudni. Azt mondotta: „Ha én a te helyzetedbén volnék, ki annyi pénzt keres, nem könyörögnék egy közönséges nőnek" ós hogy menjek el és ne jöjjek többé, mert látni sem akar többé, különben is ma délben elutazik, mert vidéken állást kapott. Ekkor felkölt és felöltözködött ón pedig hosszú ideig könyörögtem neki. Ő megmosdott és a tükör előtt puderozni és pirosítani kezdette magát és folyton ingerelt szavaival és bántott és minden kérésemet a legkíméletlenebbül vissztétasitotta és megtagadta. Ekkor történt, hogy megszűnt minden gondolkodási képességem, érzésem eltompult, fegyvert ragadtam és elkövettem a végzetes tettet. Szegeden, 1907. május 1. Birkenheuer Béla. Birkenhauer pőrének tárgyalása órási érdeklődés mellett 1907 junius 13. és 14-én folyt le. Junius 14-én, pénteken este 6 órakor mondotta ki az esküdtbíróság az Ítéletet. Birkenhauert a vád és következménye alól felmentették. Birkenhauer érdekes memoárját a vizsgálati fogságában irta meg. Nem memoárnak szánta, hanem védekezésnek. Jenei István nyugalmazott fogházfelügyelő pszichológiai szempontból feltétlenül nagyértékü gyűjteménye — gyilkosok memoárjai — évtizedes nehéz munkának az eredménye. Azt hiszem, nem lesz érdekt©ien néhány szóval jellemezni azt, hogy hogyan is készültek el ezek a memoárok. A vizsgálati fogság unalmas és leiekölő magánya ugyszólva predentinálja a rabokat az elmélkedésre. Miről is elmélkednének másról a bűnös rabok, mint véres tettük inditó okairól? Lélektani aprólékossággal, megfontolt tárgyilagosággal élik át újra a borzalmas pillanatot és az azt megelőző helyzeteket. Jeney István megérett, hogy a vizsgálati foglyok eme speciális sajátsága pszhihológiai szempontból nagyértékü tanulmányok beszerezhetőségére ad okot Tintát, tollat a raboknak és kioktatta őket, hogy mit kell nekik megirni. Ez nem volt könnyű mesterség. Jeney igy mondotta el: — A rabok közül nagyon kevés volt az intelligens, irni olvasni tudó ember. Volt olyan is, akit én tanitottam meg irni. Heteken keresztül szorgalmasan tanulta a betűvetés mesterségét, mert érezte, hogy a lélekölő unalmas magányban egyetlen vigasza csak az lehet, ha megirja büubánását. Az intelligensebbekkel is sok baj volt, nem tndtak elég tárgyilagossak lenni. Igy készültek el ezek a memoárok. Nincs tudósitás, riport, mely fényesebben bevilágítana a bűnténybe, mint ez a kezdetleges sitilussal megirt memoár. A bűntény legtitkosabb rugói a szemünk előtt, láthatóan működnek és okozzák a nagy tragédiát. A gyilkos kálváriájának minden szenvedése a szemünk elé rajzolódik, tisztán Uítnnk mindent. A papírra vetett betűk tökéletesen jellemzik a gyilkost, sőt a környezetét is megvilágítják. Ezért értékesek ezek a memoárok. Szabó Mihály. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Szinházi műsor. Vasárnap délután Az aranylakodálom. látványos szinmü. — Este Az ártatlan Zsuzsi, operett. (Bérletszünet.) Hétfő délután Felhő Klári, népszinmü. — Este Leányvásár, operett (Bérletszünet.) Kedd A hűtlenség iskolája, vigjáték. (Páratlan É 3.) Szerda A hűtlenség iskolája, vigjáték. (Páros "13.) (Csütörtök Báránykák, operett, (Bemutató, páratlan 3la.) Péntek Báránykák, operett. (Páros */»•) Szombat Báránykák, operett. (Páratlan 2/3.) Vasárnap Báránykák, operett. (Bérletszünet.) Májusra elkészül a zenepalota terve. (Saját tudósítónktól.) Tudvalevően az uj zenepalota építésére vonatkozólag Szeged város közönsége még az elmúlt esztendő szeptemberében megkötötte a szerződést Spiegel Frigyes műépítésszel, aki a tervpályázaton az első dijat megnyerte. Ezt a szerződést, amelynek értelmében Spiegelnek az összes terveket el kell készítenie, jóváhagyta a miniszter is és a tervező műépítész még a "múlt esztendő novemberében a város hatóságának az általános vázlatterveket be is mutatta. A tanács a közgyűlés elé vitte a terveket és a város törvényhatósága alkalmasoknak találta azokat a kivitelre. A tervek szerint a zenepalota az Oroszlánés Bajza-utcák sarkán épülne föl olyanké'pen, hogy négy utcára nézne. Főhomlokzata az Oroszlán-utcában lenne, egy-egy oldala pedig a Bajza- és Nádor-utcákba, valamint a két utcát összekötő uj utcába esne. A palotába hatalmas hangversenytermet építenének, amelynek nézőtere akkora lenne, mint a Tisza-szálló nagyterme. A beépitett pódiumon kétszáz szereplő léphetne föl, de azt a szükséghez képest ki is lehetne bővíteni. Az épület földszintjére bolthelyiségeket terveznek, az első emeleten az igazgató lakása és a nagyobb termek, a második emeleten pedig a kisebb tantermek nyernének elhelyezést. A mult év novemberében, amikor Spiegel Frigyes a vázlatterveket a tanácsnak bemutatta, kijelentette azt is, hogy a részlettervek ez év márciusára elkészülnek. Ezt az igéretét a tervező nem váltotta be, hanem ujabb halasztást kért. A napokban itt volt Szegeden, fölkereste Lázár György dr polgármestert, akinek kijelentette, hogy májusban föltétlenül átadja az összes terveket a hatóságnak. E szerint tehát kilátás van arra, hogyha akadály nem jön közbe, akkor a zenepalota építését ennek az évnek a végén megkezdhetik, föltéve természetesen, hogy a belügyminiszter az épités tekintetében hozandó közgyűlési határozatot jóváhagyja. A város az Oroszlán- és Bajza-uacák sarkán levő régi rozoga házakat máj- régebben kisajátította. A házak helyiségeinek bérlőivel olyan megállapodása van a városnak, liogy azok egy hónapi fölmondás után tartoznak 'elhagyni a boltokat, illetve lakásokat. Ezeket a házakat a város az árlejtés kiírásával egyidőben lebontatja ós abban az esétben, ha Spiegel Frigyes májusra tényleg elkészíti a terveket és a költségvetést, akkor a házak bontását augusztusban föltétlenül megkezdik. A zenepalota építése folytán a Belváros két legelhanyagoltabb és ilegrendezetlenebb utcájának: a Nádor- ós Bajza-utcáknak a képe rövidesen megváltozik. Az Iskola-utcai Lohán-féJe háznak azt a részét, amely a Bajza-utcában van építve és az utcának mintegy felét elfoglalja, megveszi a város. A tulajdonossal folynak is ez irányban a tárgyalások és alkalmasint rövidesen meg is lesz a megegyezés, amelynek értelmében a kiugró részért 16,000 koronát fizet a város. A zenepalota fölépülése után ugy az Oroszlán-, mint a Bajza- és Nádor-utcákat rendezni fogják és mind a három utcát rendes kövezettel látják el. A Bajza- és Nádor-utcák ma tele vannak apró, rozoga házakkal, amelyek ma értéktelenek. A két utca közötti távolság olyan csekély, bogy ott kedvező feltételek mellett nem lehet bérházakat építeni. Azelőtt azt hitték, hogy itt a házak értéke emelkedni fog, azonben ez épen nem valószínű. Ezekben az utcákban legcélszerűbb volna testületi ós egyesületi házakíat építeni és értesülésünk szerint a Lloyd-Társulat egyes tagjai foglalkoztak is már azzal az eszmével, hogy a szegedi árués értéktőzsdét a Bajza-utcában építik fölött olcsón lehetne telket venni, a liely megfelelő volna, mert a város belső részén van és épen ezért az utóbbi időben gyakran esett szó arról, bogy a gazdasági székházat, amelyhez a Szegedi Gazdasági Egyesület a Méreyutcában kért telket, itt építik föl. Ez irányban folytak is tárgyalások, de azok abba maradtak, mert végül az egyesület ragaszkodott a Mérey-utcához. A zenepalota tehát alaposan meg fogja változtatni a Belvárosnak azt a részét, amely ma szégyenfoltja Szegednek. Ha ezt tudjuk és tekintetbe vesszük azt is, bogy a fogadalmi templom építése folytán a Templom-tér környékén levő és a városhoz nem illő régi utcákat is a közel jövőben lerombolják, akkor ma már meg lehet állapítani, hogy Szegednek az a része, amelyet egyik oldalon az Oroszlán-utca, másik oldalon pedig a Tisza Lajos-kőrútnak a Gizella-téren innen levő része, a Kelemen- ós Zrinyi-utcák határolnak, nemsokára eltűnik, hogy helyet adjon egy minden izében modern és diszes városrésznek. * A budapesti Reinhardt-szezóu. A minap történt meg a végleges megállapodás arra nézve, liogy Beinhardt Miksa berlini társulata április 21-én kezdi meg vendégszereplését a Vígszínházban. Reinhardték az első estén a „Turando"-t fogják játszani és ez idei műsorukon szerepel még Péter Nansen „Eine glüókliohe Ebe", Hebbet „Gyges und sein Ring" és Strindberg „Totentanz" című darabja. Tervbe vették Wedekind „Frühlingserwachen'-jének előadását is. * Hűtlenség iskolája. Ismét egy színdarab, valódi párisi, recept szerint, közönséges, bár vidám helyzetekkel és élcekkel. Ugy liopv az' ilyen darabról nem is köllene kritikát irni. Csak megemlíteni, vájjon sikerült-e vagy nem. Tehát a Hűtlenség iskolája: majdnem sikerült. Mert a legközönségesebben párisi, — olyan, mint mikor valaki ruhát rendel Párisból; még a kis hibáit is elnézi. Semmi különös sajátosság, semmi irói egyéniség, semmi őszinte törekvés. Mellékes, ki irta; nem fontos egyik helyzete sem; nem uj, nem eredeti egyetlen ötlete sem ennek a vígjátéknak. Olyan darab, amit sikerre lehet vinni néhány estére, — de nem Székeden. A szegedi színházban ugvanis nen\