Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-06 / 81. szám

-T~ > 1912 Április 6. DÉLMAGYARORSZÁG Hűmbe rt szenátor utal arra, bogy ilyen viszonyok közt nagyon érthető, La a francia kaszárnyákban 'évről-évre növekszik a be­tegek száma. A nagyobb helyőrségekből minden hónapban százával és ezrével küldik haza a (katonákat üdülni vagy pedig egyál­talán elbocsátják őket a katonai szolgálat­ból. Igy történhetik meg az, hogy bizonyos hadtestekben ezer emberre száz íiidövészes ember jut Szegedi professzorból egyetemi tanár. — Suták Jóisef kitüntetése. — (Saját tudésitónktól.) Szép és, jól megérde­melt kitünteáós érte Suták József kegyes­rendi tenárt. Az egyszerű, de nagytudásu szegedi professzorból egyetemi tanár lett. Sze­geden ni ég sokan emlékeznek a szigora, de igazságos Sutákra, Most a szegedi professzor karrierjéről budapesti tudósítónk a követke­zőket jelenti: Nagy kavarodás támadt a budapesti egye­tem bölcsészeti karának professzorai között a matematikai tanszék betöltése miatt. A kar Suták József kegyesrendi tanárt ajánlta, de a miniszter egyszerre két professzort neve­zett ki. Most nem Demeczky Mihályról aka­runk beszélni, akinek tudományos körökben nem a legjobban csengő neve van. Suták József rátermettsége a tudósok szemében is vitán kívül áll. Az aránylag fiatal paptanár karrierje igen érdekes. Egyszerű alföldi földművesek gyermeke, akiben már egészen fiatalon jelentkezett a matematika iránt való hajlam. Ez a tehetség a föld népe közt vajmi ritka. Sutákot papnak adták a szülei, de az ambiciózus ifjú Kolozsváron elvégezte az egyetemet és a bölcsészet doktora lett. Mint huszonöt éves tanár került a szegedi kegyes­rendi főgimnáziumhoz, ahol az alsó osztá­lyokban számtant tanított. Suták tanárn/ak Szegeden egy kínos affér­je törtónt. A professzornak az a különös szokása volt, hogy nem fogadta a diákok kö­szöntését. Erre az önérzetes hetedik és nyol­cadik osztályosok radikálisan beszüntették a kalapemelést. Suták följelentette a diákokat Magyar Gábor igazgatónál, a kegyesrendiek mostani főnökénél. A direktor elrendelte a vizsgálatot, melynek sarán azt mondották a diákok, liogy ők számtalanszor tisztessége­sen üdvözölték Sutákot, de a tanár feléjük se nézett. Magyar Gábor mégis megdorgálta a növendékeket, Sutákot azonban figyelmez­tette, hogy változtasson feltűnő és professzor­hoz nem méltó magaviseletén. Történt azon­ban más is. A fiatal Suták nagyon szigorú volt a kisdiákokkal szemben. Borzasztó so­kat követelt tőlük, — azt hitte, mindenki született matematikus. És bizony sűrűn megesett, hogy az első ós második gimnázis­tákat megpofozta, a hajukat húzgálta. Emiatt meg a szülők emeltek panaszt a direktornál, aki ugy oldotta meg a csomót, hogy a külön­ben kitűnő professzort áthelyezte a buda­pesti kegyesrendi gimnáziumhoz. Suták hamarosan kitűnt kollégái közül. Harminc éves korában megnyerte az Aka­démia nagydíját, egy értékes fizikai dolgo­zatával, egy év múlva pedig magántanár lett az egyetemen. Azóta rengeteg tudomá­nyos munkát irt. Mindenképen jeles profesz­szor ós tudós, akin a szegedi heveskedés nem hagyott nyomot. A trónörökös a királynál. — Mi lesz a delegációkon ? — (Saját tudósítónktól.) Bécsi politikai kö­rökben kész szenzációképen hatott az a hír, hogy három nappal ezelőtt Ferenc Ferdinánd trónörökös megszakította brioni-i üdülését és családjával együtt Bécsbe utazott. A fő­herceg elhatározását mindenki a magyar válságban beállott változással és annak kö­rülményeivel hozta összeköttetésbe vagy várakozással nézték, milyen konzekvenciák­kal fog járni a trónörökös kihallgatása a ki­rálynál? Teljesen megbízható helyről van módunk­ban jelenteni, hogy Ferenc Ferdinánd bécsi utazása nem rögtöni elhatározás eredménye. A Brioniban való tartózkodást soha ném tervezték április első napjainál hosszabb időre. A trónörökös tegnap délelőtt jeleni meg kihallgatáson a királynál, akinél egy óránál hosszabb időt töltött. A főherceg igen jó hangulatban ment el a királyhoz, derű­sen érkezett onnét vissza. Hozzá közel álló forrásból ugy értesülünk, hogy a trónörököst Khuen reaktiválása nem lepte meg, sőt előzetesen informálva volt arról, hogy a kibontakozás ebben az irány­ban fog bekövetkezni. Egyébként sincs szán­, déka, hogy bármilyen irányban is beavat­kozzék akár a magyar, akár az osztrák po­litikába. A trónörökös teljesen osztja a ki­rály nézetét a politikai kérdésekben, igy a magyar politikára s Khuen reaktivitására nézve is. Jelentős befolyása lesz a magyar helyzet alakulására az a kérdés, mikép fognak le­folyni a delegáció tárgyalásai. Ha itt rend lesz, ami bizonyosra vehető, ezzel a minisz­terelnök legalább is lényeges moratóriumot nyer. Budapestről jelentik: A képviselők nagy része már elutazott a fővárosból, a legtöbb haza, húsvéti ünnepekre. Igy a politikában teljes a csönd most, az egyes pártok életé­ben sincs most semmi különös eset. A magyar ellenzék nagyobbik részén erőt vett a meggyőződés, hogy a parlamenti ren­det lehetőleg megóvják. S tudják azt is, hogy a kormány és pártja szilárd, erős, minden kérdésben egyvéleményii és kész a rendet mindenképen megmenteni, jöjjön bár­honnan a támadás. NAPLHIREK Hollós József dr a római világkongresszuson (Saját tudósítónktól.) Megérdemelt é> nagy kitüntetés érte Hollós József doktort a szegedi közkórház főorvosát. Az európai hirü szerény tudóst meghívták az orvosok világkongresszusára Rómába, hol a tudo­mány bajnokai az emberirtó tüdővész ellen; fegyverkeznek. Magyarországban méltóbbat nem érhetett volna a kitüntetés, mint épen Hollós József doktort, aki szenzációs tudo­mányos megfigyeléseivel és munkáival már is európai hírnévre tett szert. Hollós József dr pénteken utazott Rómába és április 24-ik­éig marad kint. A római világkongresszuson, a viLág min­den részéből érkeznek tudós orvosok. Ennek a nagystílű kongresszusnak az a célja, hogy az emberiség legádázabb ellensége, a tüdő­vész ellen egyetemlegesen harcba szálljanaíc. és minden alkalmas (fegyvert 'felhasználja­nak a gyilkos szörny legyőzésére. Hollós József dr neve már fogalom és összeforrott a tudővész elleni küzdelemmel. Studiumai főleg az orvosi körökben szenzáció számba mennek. Nemrégen a párisi tudományos aka­démia tüntette ki nagy dijával a tudós-orvos korSazkalkotó munkáját. Hollós József dr a\ római világkongresszuson nétnet nyelven tart előadást. Speciális megfigyeléseit és u| gyógymódjának alapelméletét adja fegyve­rül a nagy harchoz. A párisi akadémia által kitüntetett szakkönyvének tömör tartalmát is összeállította német nyelven, erről is fog ner ferálni a kongresszus tagjai előtt. A római világkongresszusnak mértéktelen nagy jelentősége van. A tüdővész az egész világ ellensége, de még csak most történik az első lépés, hogy a világ minden részéről összesereglett tudósok együttesen száljanak sikra a világ ellensége ellen. Megtisztelő­kitüntetés az, hogy magyar orvost, sőt épen szegedi orvost hivtak meg a kongresszusra szakelőadónak. Hollós József dr a szegedi közkórház fő­orvosa, Szeged városától két heti szabad­ságot és kétszáz korona segélyt kapott, hogy részt vehessen a kongresszuson. Szeged város szűkmarkú volt a tudóssal szemben, mert megfizethetetlen az a kitüntetés, hogy a magyar orvosi tudományt a világ tudósai, előtt-épen szegedi orvos képviseli. — Nagypéntek. Harangtalan csendjében a kereszténység e mai szomorú fordulójának, kissé megállt a tulmeobanizált világ zakato­lása, kissé riadtan megszűnt az idegek örö­kös, hajszoló működése és befelé fordult a .szemünk, magunk felé. A világ gyászának e szimbolikus napján mintha elfojtódott volna kissé az önzésünk és amint visszatekintünk a sirjára, a halálára, a kálváriájára Krisztus­nak, aki a szeretni nem tudó világot szere­tetre tanitotta, látjuk, hogy gyász és szen­vedés és jaj fakad minden emberi lépésnél; a földön, amely ma is csak vallis lacrima­rum, siralom völgye és a Golgotánál végző," dik. A mai ünnepen is ezrével zarándokoltak el a templomokba, amelyek díszeiktől fosz­totta, misztikus borongással Ívelték át Kriszr tus imitált sírjait. — Merénylet a cárné ellen. Péter­várról jelentik: Udvari és diplomáciai kö­rökben nem beszélnek egyébről, mint arról a titkos merényletről, mely Katalin cárnő­ellen irányul. Még emlékezetes az az eset... hogy Katalin cárnő drága nyakékét, mert. abban a gyöngyök meghomályosodtak, egy nőnek adta át, aki azáltal, hogy folyton a nyakán hordta megtisztította a gyöngysze­méket. Katalin cárnő alig viselte pár napig a megtisztított gyöngyuyakéket az újra el-

Next

/
Thumbnails
Contents