Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-02 / 77. szám

6 DÉLIVIAQYAROIRSZAG 1912 április 2. A csütörtöki ekszhumálás eredménye nagy lökést adhat majd a nyomozásnak. Amenynyihen a törvényszéki orvosok és Felletár Emil dr országos vegyész mérget fedez föl a hullarészekben, valószinü, hogy akkor ujabb sirbontás lesz Mérgespusztán. A kisteleki inéregkeverők ügyében is igy történt. "Miután Laczki Ferenc, a bábaasszony volt vadházastársa hullájában arzént talált az országos vegyész, még három -sirt ekszhumállak. És két hullában szintén találtak arzént. Az ujabb időben minduntalan fölmerülő esetekből nagyon pesszimisztikus következtetés vonható. Eltekintve a nagy mérgezési bünperektől, a községekből újból és újból érkezik följelentés az ügyészségre, amelyben valakit mérgezéssel gyanusitanak. És a legtöbb esetben valóság a vád. Önkéntelenül is az a föltevés ver gyökeret, bogy egyes községekben népszerű bün, szinte szokás már a mérgezés. A csendőrségnek erős kézzel kell behatolnia a bünfószkekbe, bogy gátat vessenek a gyilkos munkának. Különösen a bábaasszonyokat kell szemmeltartani, mert az eddigi tapasztalat szerint a legtöbb esetben onnan ered az emberölésnek ez a népszerű formája. J munkapárt konferenciája. — Héderváry a helyzetről. — (Saját tudósítónktól.) A nemzeti munkapárt vasárnap este hét órakor tartott értekezletet, amelyen Dániel Gábor báró elnökölt. Megjelent valamennyi miniszter és államtitkár, a párt tagjai teljes számban, sok főispán ás kültag. Dániel üdvözölte az újonnan kinevezett kormányt, majd Khuen-Héderváry gróf. beszélt. — Nagyon komoly elhatározások után lépek ismét elétek — mondta. — Amint igen jól méltóztattok tudni, a koronának azon aggályai okozták lemondásunkat, amelyek, sajnos, idővel nem lettek kisebbek, sőt ellenkezőleg, igen komoly fordulatot vettek, amennyiben a korona, felfogása szerint, amint ezt különben a hozzám intézett kéziratból is méltóztattok tudni, nehéz probléma celőtt állok. — Látott egy feladatot, amelyet nem tudott lelkiismeretével megegyeztetően megoldani: azt a kettős feladatot, hogy egyfelől az alkotmányos uralkodást biztosítsa és másrészt az ő uralkodói felségjogait is érintetlenül hagyja, azon politikai állásfoglalások következtében, amelyek az utóbbi időben kialakultak. Ez olyan komolylyá tette a helyzetet, bogy, ba ennek logikus következményei levonattak volna, egy olyan helyzet előtt állottunk volna, amelyet szerintem magyar ember gond és bu nélkül nem viselhetett volna el. — Én abban a percben éreztem, hogy az ut, amelyre lépnünk kell, még van adva és haboms nélkül kellett állást foglalnunk amellett, bogy mi lesz a teendőnk. — És itt ki kell jelentenem, liogy természetes, hogy mi azt a jogi felfogásunkat, amely miatt nézeteltérés állott elő, nem változtathatjuk meg, de az előbb emiitett körülményekre való tekintettel, annak érvényesítésétől előliünk, ugy, hoéy elállunk minden határozathozataltól, amint az tervezve volt, egyedül azon oknál fogva, mert a királyhüség által diktált kötelességünk azon király iránt, akinek a nemzet annyit köszönhet alkotmányos életének visszaállítása óta, bogy ne könnyítsük neki azt a feladatot, amelynek megoldásán lelkiismeretének nyugalma mult; másfelől a nemzetről el kellett hárítani azokat az igen aggasztó bonyodalmakat, amelyek előállhattak volna, ha a koTona ezen felfogásának következményei levonattak volna. Majd Tisza István gróf szólalt föl, aki hozzájárult a miniszterelnök okfejtéséhez és azt mondta, bogy a rezoluciót illető jogi fölfogása nem változott, sajnáüjti a félreértéseket, amelyek a korona részéről támadtak. A királyi kézirat ntán uj helyzet állott bé-ós uj elhatározásra kellett, bogy jusson a kormány. Dániel Gábor báró elnök kimondta, bogy a párt helyesli a kormány politikáját, mire az értekezlet végte ért. NAPI HÍREK Pogány György. Kevesen ismerték ezt a nevet Szegeden, — kevesen, mert arra volt hivatott, hogy majdan tízezrek ismerjék. Kevesen kisérték utolsó útjára, ki a temetőbe, a mai szeles és csaló derűvel áltató hűvös tavaszi napon; kevesen, mert csak kevesen ismerhették, becsülhették és szerethették. Pogány György, ez a huszonnégy éves, ragyogó képességű inkarnátus alkotó-ember csak a dolgozószobájának és az íróasztalának élt és acélos erejű fiatal lelkében homéri ifjúság és schilleri klasszicitás honolt. Huszonnégyéves korában-érte utol a halál, amely már hónapokkal előbb kinyújtotta utána a kezét, rettentő stafétáját, alattomos és gyilkos betegséget bocsájtva reá és ravatala körül siránkozó lángokként lobogtak ifjú lelkének szinte bámulatos villanásai: pompás versek, nagyszerű intuíciók, vakmerően szent akarások, hatalmas munka próbák beváltott Ígéretei . . . Tanár volt, de soha nem taníthatott. A német és angol filológiában fiatalsága korlátait szétvető tudása volt; német és angol egyetemeken, ahol tanulmányait végezte, olyan jövőt jósoltak neki, amely a könnyek áradatával zokog most az igaztalan elmúlás jelenén. A német nyelvnek — a nyelvnek, mint az emberi lélek legnagyobb dimenziójának — csodálatos mestere volt. íróasztala fiókjában '— milyen szent ez a néma és örökre lecsukódott bútordarab! — a legfinomabb versek és a legígéretesebb színpadi munkák kéziratai hevernek. Német, előkelő folyóiratok hozták alkotásait és büszke gazdagságban az elismerést. Irodalmat és esztétikát tanult — mert költő volt és nagyrahivatott szellemének ez a ragyogó szenvedélye minden irányban a teljes elmélyedést kereste. Fejlődése, vágya, akarata a magyar litteratura felé vitte mégis, amelynek büszkeségéül Ígérkezett. Tudása, kritikája és érettsége, a maga nemében, a hasonló korban elhunyt Weininger alakjához tették hasonlatossá! Fegyel-' mezeit ember volt és a küszöbre, amely előtt szent várakozással állott, hogy a világ elé kilépjen, a halál fektette keresztbe éles pallosait. Valami riasztó predesztináció feküdt ebben a várakozásban: a sors, amely akkor vájgott útjába, amikor lábával . a hirnév és a diadal meredekének lépett, nem akarhatta, hogy ígéreteit, amelyeket be nem válthatott volna, kivigye az élet nagy nyilvánosságábe . . . E lap hasábjain jelentek meg olykor cikkei, még diákfiatalságában. Később elzárkózott, mert öntudaiossága a befejezettséget akarta. Életének utolsó hónapjait is, amikor már kinos szenvedések gyötörték, tanulással és írással töltötte. Egy percig sem pihent a szelleme. Akik ismerték és akiket barátságával megajándékozott, azok tudják, mit vesztett vele a magyar kulfura és mit nyert ; volna vele, ha életben marad. Az élete,:ez a. dolgozó szobájának ihlett falai közé árnyékolt nagyvonalú, finom és szomorú torzó, nem volt a nyilvánosságé. A halál rántotta ki a világ elé és dicsőség helyett csak meghittjeinek emlékezése jutott néki osztályos részül. Eltűnt, mint a bolygó, amely soha nem gyúlhatott ki a nyári égboltozaton, de amelynek forgását látták a matematika rejtelmeivel fegyverzett csillagászok. Fájó megdöbbenést érdemel mindenkitől, aki nem ismerte. Akik pedig ismerték, könynyet és fiatal balbérlevelet ontanak frissen hantolt sírjára, amely felett a koratavasz bódító és nyugtalan harmóniája lebeg. Eitner Manó dr. — Kada Elek szerencsétlensége. Kecskemét város polgármesterét, az országszerte ismert népszerű Kada Eleket, tegnap •délelőtt szélhűdés érte és állapota nagyon súlyos. A polgármester tegnap délelőtt a fürdőben volt, ott egyszerre rosszul lett, összeesett és elvesztette eszméletét. Azonnal hazavitték a lakására, ahol az orvosok konstatálták, hogy Kadát, aki régebben érelmeszesedésben szenvedett, szélütés érte. Odahaza visszanyerte eszméletét, egy ideig, hogy megnyugtassa környezetét, még tréfálkozott is, de aztán ismét rosszul lett és elhivatta régi jó barátját Szántó Kálmán drt, a főreáliskola helyettes igazgatóját, aki előtt kifejezte végső őhajtásait a város ügyeire 'vonatkozóan. Az orvosok szerint Kada Elek állapota súlyos és válságos, de nem reménytelen és néhány nap alatt eldől, vájjon felgyógyul-e teljesen. — Halálozás. Lesújtó csapás érte Scheinberger Antal szegedi tekintélyes nagykereskedőt, a szegedi közélet egyik különösen tisztelt tagját. Fia, Pogány György középiskolai tanár, iró, vasárnap délután hosszas szenvedés után huszonnégyéves korában meghalt. Az elhunytat, aki Szeged feltörekvő fiatal generációjának egyik legtehetségesebb és legértékesebb tagja volt, hétfőn délután két órakor temették a Zrinyiutcai gyászházból előkelő gyászoló közönség jelenlétében. — Tanfolyam orvosoknak. Az orvosi továbbképzés központi bizottsága mult évi működéséről szóló jelentését Scholtz Kornél egyetemi magántanár, titkár most tette közzé. A bizottság a mult évben kezdte meg működését. Az év folyamán Pozsonyban, Szegeden, Temesváron, Nagyváradon, Gyulán helyi bizottságokat alakitott. A kiadások födözésére a törvényhozás által megszavazott szubvenció, úgyszintén a Szelényi-féle hagyaték kamataiból a közoktatási miniszter által az orvosi továbbképzés céljaira rendelkezésre bocsátott összeg szolgált. Huszonkét törvényhatóság anyagi segélyt adott orvosainak, hogy a tanfolyamokon részt vehessenek. A bizottság a mult évben Budapesten és Kolozsvárott kéthetes ismétlő tanfolyamokat rendezett olyan orvosok számára, akik nem távozhattak hazulról hosszabb időre. A tanfolyamokon 196 orvos, a vasárnapi betegbemutatásokon 109 helybeli orvos vett részt. Az ez évi program szerint junius 3—15-ig Budapesten és Kolozsvárott kéthetes tanfolyamok lesznek az egyetemi klinikákon, kórházi osztályokon és poliklinikán, továbbá négyhetes tanfolyamok, amelyeken résztvevő orvosok számára a bizottság tiz, egyenkint háromszáz koronás segélydijat adományoz. A hatósági orvosok tanfolyamát októberben tartják meg. Ezenkivül Pozsonyban, Szegeden, Temesvárott, Nagyváradon és Gyulán lesznek a hat hét egy-egy napján továbbképző tanfolyamok. A központi bizottságnak az a törekvése, hogy évről-évre több orvos vehessen részt ezen továbbképző tanfolyamokon. — Tanitónőválasztás. Faragó Ödön dr tiszti főorvos elnöklésével hétfőn látogatott ülést tartott az iskolaszék. A tagok