Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-30 / 100. szám

ÍJÉLMAQVÁÍ?0RS2ÁG " " iyi2 április áO. — —— * - • • A katonaság déltájban érkezett meg a helyszínre. A műszaki csapatok nyomban árkokat kezdtek ásni a ház fala felé, közben a rablók íolyton tüzeltek reájuk. A csendőrök visszalőttek s hosszantartó puskaharc fejlődött k-i a rablók, a csendőrök és a katonaság között. Hároimnegyed tizenkét órakor sikerült a katonáknak eljutniok a iház faláig s ott két bombát elhelyezniök. A bombákat felrobbantották s a ház része (bedőlt. Egyidejűleg a katonák rohamot intéztek a ház ellen, melyből akkor már nem lőttek reájuk, mikor ellenben a rendőrök s katonák a kapuhoz értek, belülről két revolverlövés hangzott el. Néhány pillanattal később a katonák benyomultak a Iházba. A legelső szobában, az ablak tövében egy súlyosan sebesült emlberre akadtak, akiben nyomban (felismerték Bonnot-1, a napok óta keresett rablógyilkost. A másik szobában Rubais feküdt, a háztulajdonos. Halott volt. Bonnot-t nyomban kocsira tették, hogy kórházba vigyék. A rendőrség azután gondosan átvizsgálta a házat s megállapította, hogy abban Bonnot és Rubaisen kivül senki sem tartózkodott. Rubais, aki minden valószínűség szerint már hosszabb idő óta tartott fenn öszszeköttetést az aipasokkal, segített a menekülő rablógyilkosnak a ház eltorlaszolásában. Bútorokkal elzárták a kijáratokat s egy-egy ablakot szalmazsákkal tömtek ki. Mikor látták, hogy nem menekülhetnek, mindketten öngyilkosságot köttettek el. Pár is, április 28. Bonnot, akit kórházba akartak vinni, útközben meghalt. Holttettét fel fogják boncolni. Ür;k T: Páris, április 28. A dhoisy le roi-i ostrom óriási izgatottsá'got keltett az egész városban, ahol már délelőtt elterjedt a hire, hogy a rendőrség nyomára akadt Bonnotnak. ,Sok emlber indult el a külváros felé, azonban a katonák a Rubais-ház közelébe nem bocsátottak senkit. Az ostromot nagy néptömeg nézte végig. Bonnot elfogatásáról és haláláról az újságok rendkívüli kiadásokban számoltak be. Páris, április 28. Dubois csak két lövést kapott és pedffg bal mellén. Bonnot testét a golyók egészen öszszeroncsolták. Hat golyó arcába fúródott, egyik altestébe hatolt ,és egy golyó keresztülment rajta. sSZEZÖM A legújabb sikk. Az öltözködés uj divatjait átvitt értelemben sikknek nevezzük B noha inkább a női ízlés produktumait értjük alatta, mégis belekapcsoljuk e meghatározásba a gavallér divatot is. És azt mondjuk, hogy a sikkes férfiöltözködés, mint az elegáncia kiegészítője, csak akkor tekinthető korrektnek, ha van benne szellemes hanyagság vagy valami vonzó ötletesség, olyas valami, amit a szépség diszszonanciájának nevezhetünk s ami az irodalom és művészetben a kontraszt szépségének felel meg. Régi dolog, hogy a kifogástalan öltözködés nem lehet el valami Ízléses disszonancia nélkül, mert különben igen pincéries és határozottan banális volna. A nők fizikai cselekedetért, tehát járásátkelését, viselkedését, könnyed foglalkozásaik külsőségeit, amelyek nyilvánosság elé valók és amelyek a civilizáció utjain nem nélkülözhetik a kultura bélyegét: szintén sikknek nevezzük. A divatkirályok a szépség disszonanciájának szükségét már a régi időkben is megérezték és ennek megnyilatkozását először a kétszínű trikóban találhatjuk meg. A disszonancia ezután a szépségtapasz formájában a női szépségek arcára került, mert a gyarló embernek nem kellett a szentek tökéletes és kifogástalan szépsége s ez a szépségtapasz a disszonancia célzatával még azokra az arcokra is rákerült, amelyeken nem volt semmiféle szépséghiba, sőt épen ez arcokon volt a leggyakoribb. Az izlés leleményessége a monoklit is a disszonancia szépségei sorába iktatta s mindeme fentiekből fejlődött tovább az az öltözködési irány, amelynek titkait csak az igazi gavallérok tudják megtalálni. Sietek kijelenteni, hogy a walesi herceget nem sorolom e gavallérok közé. Nem sorolhatom ide, mert a herceg dávatkultusza nem a disszonancia szépségének sikeres fejlesztésére veti a fősúlyt, hanem csak a változatosságra s abban még csak a célszerűség szempontjait, sem keresi meg. Igy történik aztán, hogy a herceg, aki mindig kocsiban jár, olyan cipőket láneiroz, amelyekben a közönséges halandók lábai megfagynak. A disszonancia szépségének elfogadható jelenségei igen ritkák s a haladás e téren nagyon lassú, talán épen azért, mert a gavallérossághoz nem illik az elhirtelenkedés, a felületesség, a hóbort. A kétszínű trikón kivül, hamarjában csak a monoklit, a gomblyukba tűzött virágot s a ruha szövetével és színével ellentétes mellényt tudnók a férfias öltözködés disszonanciájában felemlíteni. A mult század idevágó kísérleteiből fölemlíthetjük a fehér nyakkendőcsokorba oldalt tűzött brilliánstüt, a sziues ing fehér gallérját s 'megfordítva és a két szinti mancsettát. Itt aztán megállt és sokáig vesztegelt a disszonanciákultusz leleményessége. Hosszabb idő után, csak a mult század utolsó éveiben lencirozták Párisban a festők, szobrászok és színészek a kivágott cipőhöz alkalmazott kétféle szinti harisnyát, ami persze esak a bohém embernek való, mert a nyárspolgár ízlését ez a sikk bizony legalább is gyanússá tehetné. A lancirozó művészek persze a disszonancia e szépségét ,a harisnyaszineík komplikációiban, ennek karakterizáló ötleteiben és a szellemesség egyéb vonatkozásaiban is meg tudták találni. A mult évben jelent meg Londonban a diszszonancia ötletességének egy másik, egy genánális uj formája, mely nemcsak bohémeknek való, de a felső tízezernek is jól áll s amely a jobb láb nadrágszárának felgyürésével frappiroz bennünket. Az angol gavallér némelyike, ha az utcán gyalogszerrel jár, a jobb láb nadrágszárát alól felgyűri s a ballábét — nem. íme, itt a disszonancia szépsége ,a gyakorlatiassággal is párosulni tud és épen azért vonzó e divat, mert a szemlélő a dolgot feledékenységnek véli s észben tartván, hogy az uri ember nem igen szeret nadrágtartót viselni és hogy emiatt a jobbláb nadrágszárát egy kissé mindig letapossa, nem láthat a feledékenységnek látszó sikkben semmiféle divatmajmolást, vagy arrogáns tüntetést. A katonaifélék a nadrág eltaposása ellen sarkantyúval védekeznek, ami persze a nemzetközi szabályok szerint még most nincs beiktatva a gavallér-felszerelés értékei közé. Az angolosan felgyűrt nadrág tehát sikkesebb, mint a kevésbé megokolható franciális disszonancia ismertetett jelenségei, mert az angol ötletnél szinte azt lehetne mondani, hogy az elmélet humorosan kapcsolódik bele a gyakorlatba és hogy ezt valóban és bizvást elfogadjuk. Solymosi Elek. Két csinosan bútorozott szobát keres külön bejárattal két intelligens úriember. Cim a kiadóhivatalban. ••••••••••9bhhb NftPI_HIREK A Szegedi Zsidó Nöegyesület működése. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Zsidó Nőegyesület most tette közzé évi jelentését, •mely beszámol az egyesületnek egy évi áldásos működéséről. 'Az évi jelentés adataiból a következőket emeljük ki. Állandó havi segélyben részesített az egyesület minden hónapban 50—54 családot, akik között összesen az év folyamán 3347 koronát osztott szét. Lakbér-segély címén 209 koronát utaltak ki. 500 koronával járult hozzá a hitközségnek a téli hónapok alatt gyakorolt jótékonyságához, mely szerint élelmiszert és tűzifát osztottak ki a reászorultak között. Haladékot nem tűrő esetekben készpénzsegély cimén 1022 koronát utalványoznak. 601 koronát fizettek még ki szegények részére fűtőanyag és húsvéti ünnepekre való segély cimén. Az egyesület pénztára a betegek segélyezésére is jelentékeny összeget forditott. 344 koronát fizettek ki betegsegélyezósre és még 384 koronát különféle alapítványokból az üdülésre szoruló gyermekek gyámolitására. Az egyesület árvaalapjából szegény tanulókat képeztettek ki a női kereskedelmi és polgári iskolában, akiket ezenfelül még ingyen (tankönyv-segélyben is részesítettek. A nevelési segély 793 korona volt; amelyből 416 koronát a kiképeztetési és kenyérkereseti célt szolgáló és Szeged város által kezelt Kiss Dávid-alapitvány kamataiból fedeztek. A zsidó-árvaegyesület árvaházában nevelt leánynövenidókek ellátási költségeihez 288 koronával járult az egyesület. Szegény leányok fölruházására 180 koronát áldoztak. Az egyesület meglevő alapitványai is szaporodtak. Első sorban maga az egyesület létesített 2000 koronás alapítványt Löw Lipót eentermáriuma alkalmából Löw Lipót nevére, melynek kamataiból üdülésre szoruló szegény betegek segélyeztetnek. Ezenkívül a következő alapítványokat tették az egyesületnél: özvegy Mórer Miksáné 1000 koronát, özvegy Pollák Lajosné drné 500 koronát, Wmkler Remátné 200 koronát és özvegy Milkó Sámuelné és gyermekei 1500 koronát. Az egyesület vagyonkimutatása szerint az egyesületnek teljes vagyona 44,036 korona, melyből 7500 korona az alapítványok összege. Az árvaalap vagyona összesen 33,951 korona. Az egyesületnek 374 rendes tagja, az árvaalapnak pedig külön 105 rendes tagja van. Ez lenne rövid foglalatja a Szegedi Zsidó Nöegyesület egy évi működésének, amely azonban igy adatszerüleg, szárazon bemutatva is ékesen beszél magáért és alkalmas arra, hogy elénk tárja: milyennek kell lenni egy hivatásának igazán megfelelő jótékonysági egyesületnek. Hurcolkodás. (Saját tudósítónktól.) Illik ilyenkor búcsúztatni a telet, a fagyokat, havas esőket, komor felleges napokat, széndrágaságot, — mindent, ami rossz, aminek elmúlását szeretnénk. Még egy nap és — nincs április, itt a csodatevő május, amelynek csodát kellene tennie mindemáron, éven'kint uj csodát s amelynek a csodáira annyira liiába várnak az erőshitüek. A május ugyanis nemcsak a piros j elvéínyeket jelenti az utcán. Többet. Csak egyet emiitünk itt, ez az egy is elég. önök tudják már! Hiszen itt a költözködés (szomorouan hírhedett ideje, hiszen ezt hozza ajándékul a modern városoknak minden idők rettegett májusa! Hurcolkodás előtt áll a szegedi ember — ez most a legaktuálisabb baj. Már nyílnak a kávéházak előtt a legszebb virágok, már indulnak a felöltők a zálogházak felé, már köszörülik a torkukat a szegedi művelt társalgók : a bérkocsisok. Ezekből a jelenségekből v