Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-30 / 100. szám

8 lí>103 április 26. tását támadja meg. Súlyos hiba lett volna tehát a kormánytól, ha preventiv intézkedésekkel nem akadályozta volna meg a veszedelem kitörését. A kormány intézkedései szükségessé váltak a Horvátországban lábrakapott veszélyes irányzatok miatt, mihelyt azonban ezek az irányzatok megszűnnek, önmaguktól fölöslegesekké válnak a kormány intézkedései. A -horvátokkal szemben hajlandó elmenni a méltányosság legvégső határáig, az arra való tanácskozásoknak azonban itt a Házban kell megtörténniük és nem az utcán vagy idegen államok és idegen kormányok beavatkozásával keressék a kibontakozást. (A választói jog.) A kormány létalapját az a törekvés alkotja, hogy a Házat munkaképessé tegye és abba a helyzetbe jusson, lxogy a népek jólétéről és fejlődéséről törvényeiket alkosson. Meg akarja szüntetni a bizalmatlanságot, mely az eddigi kormánynyal szemben a választói jog kérdésében fennállott és garanciát is káván nyújtani, bogy ez kellő időben le is tárgyalhassa. Kész törvény még nem áll rendelkezésére, de a fikszponitokat, melyekre támaszkodni akar, máris kifejtheti. Hatvannégy év óta nem törtónt nálunk semmi a választói reform terén s azért nekünk egyszerre nagyobb lépést kell tennünk. Épen azért, felelőssége tudatában nem javasolhatja a Háznak, hogy ismeretlen elemek vétessenek be a parlamentáris életbe. Kijelenti, hogy a nemzeti szupremáciájánalk fenta-rtása nem érinti a nem magyarajkéi polgárok jogait, de meg nem valósithaté jelszavakkal a magyar állam évezredes létalapjait nem veszélyezteti. Ez bűnös könnyelműség volna. Két szempontot kell itt figyelni, a jogos aspirációk és a jogos aggodalom szempontjait. Nem tagadja, hogy akiknek joguk van bekerülni a parlamentáris életbe, azoknak teret kell adni, de tekintettel kell lenni a konzervatívabb elemek aggodalmaira is. Azért esak fokozatosan lehet a. reformot megalkotni és korlátoztassék azoknak a mandátumoknak a száma, amelyek az általános választói joghoz vannak kötve. A megoldásnak ehez a módjához nem ragaszkodik s épen azért szívesen vesz megfontolás alá minden okos tanácsot. Neki esak egy a princípiuma, a fokozatos haladás, hogy tudjuk, hová megyünk és ne ugorjunk a sötétbe. (A házszabályrevizió.) Lukács László beszéde további folyamán kifejtette a kormány programjának többi részletét. A kormány a választói reformmal kapcsolatban a házszajbályrevizióra is törekszik és ezt legalább is olyan mértékben akarja megvalósitani, mint a koalíció tette. Az ellenzék vezéreinek hozzájárulását ehez máris megnyerte. Batthyány Tivadar gróf: De csak akkor, ha demokratikus lesz a választói reform. Lukács László miniszterelnök: Addig is, amig a választói reformjavaslat elkészül, a kormány a véderőreformot akarja tárgyaltatni. A kormány — mondotta ezután Lukács — legalább arra fog törekedni, hogy a nagy katonai kiadások, mint azt Batthyány gróf követelte, ipari uton visszatérüljenek. A miniszterelnök azután reszoTtkérdésekre tért ki. t Az elnök azután javasolta, hogy a meginduló hosszú vitára ós a delegáció üléseire való. tekintettel, szakítsák félbe a vitát és hatalmazza fel a Ház az elnökséget a Háznak összehívására. (Helyeslés.) A legközelebbi ülés napirendje lenne a kormány bemutatkozása felett való vita ós a katonai javaslatok tárgyalása. Felszólaltak még Polónyi Géza és Nagy Ferene. Návay elnök megállapította a következő ülés napirendjét s ezzel az ülés 12 órakor véget épt. Ujabb hírek a Képzőművészeti Egyesületből. — Bizalmat szavaztak 6yuritza Sándornak. — (Saját tudósítónktól.) A Délmagyamrszág szombati számában részletes tudósítás jelent meg a szegedi Képzőművészeti Egyesületben való forrongásról. A művészek már évek óta elégedetlenek az egyesület tétlensége miatt. Az elégületlenség most Gyuritza Sándor dr igazgató egy intézkedése miatt — a művészek körében — botrányba fult. Az egyesület tavaszi tárlatának a rendezésével ugyanis Gyuritza Sándor dr két budapesti festőművészt bizott meg. Ez a nemrégen megválasztott Sebestyén Károly tanár, műtáros indokolatlan mellőzését jelenti. Emiatt keletkezett a botrány. Sebestyén Károlyt annyira kínosan érintette ez az intézkedés, hogy kilátásba helyezte a lemondását. A festők is a legnagyobb méltatlankodás hangján beszéltek a mütáros körüli kavarodásról. Néhány nyilatkozatot is közöltünk, amelyek meglehetős sötét színben tüntették föl az egyesületet. Az általános elégületlenségnek az volt a következménye, hogy Gyuritza Sándor dr hétfőn délutánra bizalmas értekezletre hivta a festőket, a bizalmas összejövetel után pedig wlasztmányi ülés volt a városiházán. A bizalmas értekezlet délután öt órakor volt a Kass kávéház sakktermében. Az igazgatón kivül megjelentek Károlyi Lajos és fiódy Lajos festőművészek és Sebestyén Károly mütáros. A bizalmas értekezleten elhatározták, hogy Vajda Zsigmond és Bruck Lajos budapesti festőművészeken kivül Sebestyén Károly mütáros és egy szegedi festő is közreműködik a tárlat rendezésében. A festők még nem állapodtak meg abban, hogy kit biznak meg a tárlat rendezésében való közreműködéssel. Az értekezlet után hat órakor választmányi ülés volt a városháza bizottsági termében. Az ülésen Lázár György dr polgármester, a Képzőművészeti Egyesület elnöke elnökölt. Az előzmények után oly nagy volt az érdeklődés, Ihogy a választmányi tagok majd teljes száimban megjelentek az ülésen. Lázár György dr a következő szavakkal nyitottá meg az ülést. — Az utóbbi napokban tendenciózusnak látszó közlemények jelentek meg a lapokban Gyuritza Sándor dr igazgató ur működéséről. Az igazgató ur a cikkekre reflektálni nem kívánt, fölkérem, hogy most nyilatkozzék. Gyuritza Sándor dr: Az egyesület legutóbbi közgyűlésén föltártam a helyzetet. Megemlitettem többek között, hogy a nagyon sajnálatos személyi torzsalkodások miatt meglazult az egyesület békéje. Baráti érzelem nincs, csak torzsalkodás. Arról is beszámoltam, bogy a tárlat anyagi eredménye az erkölcsi sikerrel szemben nagyon gyönge volt. Az idén a város sem vásárolt képet, egy nagy pénzintézet pedig épen kapuzáráskor szánta rá magát kópvásárlásra. — Egyik helyi lap igazán megdöbbentő cikkben foglalkozott működésemmel és szeimólyemmel. Egy másik lap pedig (a Délmagyarországra célzott) azt irta, hogy a tavaszi1 tárlat rendezésével kapcsolatban meg nem engedett jogokat gyakoroltam. Most ki kell térnem arra, hogy a legutóbbi választásnál az az élv érvényesült, hogy a művészek közül lehetőleg sokat hozzunk be a választmányba. Amikor bedig Sebestyén Károly urat mütárosnak választottuk, a mütáros ur, működésére célozva kijelentette, hogy bizonyos gátló körülményekkel áll szemben. — iMost, hogy aktuálissá vált a tárlát rendezése, a mütáros ur kijelentése után a tárlat rendezéséről gondoskodnom kellett. Vajda Zsigmond és Bruck Lajos budapesti festőművészek teljesen önzetlenül ajánlkoztak a tárlat rendezésére. Semmi okom nem volt és pem is lehetett árrá, hogy ezt az ajánlatot visszautasítsam. Közöltem azonban a budapesti festőkkel, hogy a tárlaton a szegedi festőknek kidomborodó része jusson, rány keletkezett. Hogy én a szegedi festőkre rány keletkezett. Hogy én a szgedi festőkre miért nem gondoltam, árra azt hiszem, elég, ha fölemlítem a mult évi torzsalkodást. Nem akartam én a szegedi művészeket negligálni. Egyet közülök is kértem a tárlat rendezésére, ezt a bizalmas értekezleten már meg is beszéltük. A mütáros és egy festő is közreműködik a tárlat rendezésében. Ugy gondolom, hogy másképen nem is intézkedhettem volna. Lázár György dr: Két dologra vonatkozólag kérek még fölvilágositást, amit nem emiitett föl az igazgató ur. Mii igaz abból, hogy nem vizsgálták fölül az egyesület zárszámadását? És mi igaz abból, hogy az egyesület közgyűlésére az igazgató ur nem bocsátott ki meghivót? Gyuritza Sándor dr: A zárszámadást fölül vizsgálták. Minden közgyűlésre kibocsátottam a ,meghívókat, legutóbb is háromszáz tag közül csak hárman nem kaptak meghivót. Ez is az illető urak hibája lelhet, mert nem közölték az uj lakáscímüket. Lőw Imánuel dr: Már szinte kémikussá válnak az egyesületben való veszekedések. Most az igazán jóizlésü és rátermett igazgatót, Gyuritza Sándor drt érték megdöbbentő támadások. A valóság az, hogy a szegedi művész urak nincsenek valami nagy harmóniában. Ebben az esetben pedig másképen igazán nem lehetett cselekedhi, mint ahogy az igazgató ur cselekedett. Ajánlom, hogy a választmány szavazzon bizalmat Gyuritza Sándor drnak. A választmány fölszólalás nélkül elfogadta az inditványt. Lázár György dr: Minthogy ennek a választmányi ülésnek egyéb tárgya nincs, az ülést berekesztem. * A tudósításnak a bizalmi értekezletre vonatkozó részét, minthogy az nem volt nyilvános, információ alapján irtuk (meg. A bizalmas értekezletre vonatkozólag A szegedi piktorok aláírással nyilatkozatot kaptunk, amely érthetetlenül teljesen ellentétes az értekezleten jelenvolt ur informálásával, de meg Gyuritza Sándor drnak a választmányi ülésen tartott beszédével is szemben. Íme a nyilatkozat: Gyuritza Sándor dr összehívására hétfőn délután, a választmányi ülés előtt, bizalmas értekezletünk volt a Kass-kávéházban. Részünkről Károlyi Lajos és Hódy Lajos jelentek meg az értekezleten. Az értekezleten abban állapodtunk meg, hogy a pesti piktorokat semmiféle esetben nem óhajtjuk, sőt, a mennyiben azok rendeznék a tárlatot, ki sem állítunk képet. Ezt a határozatot az igazgató elfogadottnak jelentette ki és beleegyezett abba, hogy a tárlatot egy kijelölendő festő közreműködésével a mütáros rendezi. Hogy Hódy Lajos felszólalásában a leghatározottabban tiltakozott a pesti gyámkodás ellen. Ka ők olyan jól értenek a rendezéshez, hát csak rendezzenek Budapesten. „Mi Gyuritza Sándor dr ellen vagyunk — mondta Hódy — minthogy ő nem barátunk, hanem ellenségünk." Az értekezleten elhatároztuk, hogy a választmányi ülésen nem veszünk részt, minthogy éppenséggel semmi kedvünk nem volt arra, hogy Gyuritza Sándor drnak bizalmat szavazzunk. A sZégédi piktorok. A pénzügy miniszter Szegedhez. Megírtuk, hogy Lukács László miniszterelnök leiratban értesítette a várost a kinevezéséről. Most Teleszky József pénzügyminiszter intézett leiratot a város közigazgatási bizottságához, amelynek támogatását kéri munkájához. A miniszter leirata a következő: Szeged közigazgatást bizditségámk 0 császári és Apostoli Jfirjlljö