Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-27 / 98. szám

1&12 április 27. BEeMA€1YARÖR9Z'ÁÖ * t ' ' 1 II. ,, - V •• , , - „Vl , - ,, , Máté György kelmefestő délben bezárta az üzletét, csak ugy félkettő felé tért viszsza és ekkor meglepetve tapasztalta, hogy a szekrények fel vannak törve és hogy a szekrénykulcsokkal valaki a pénzesfiókot is kinyitotta. A 'szekrényekből nem hiányzott semmi, de a pénzesfiókból eltűnt hetven korona készpénz. Rendőrt hivatott. A rendőrség megállapította, hogy a betörés egy órako rtörtént, mikor is a kelmefestő üzlete körül egy középtermetű szürkeruhás urat láttak sétálni. A másik betörés hasonló módon történt. A tolvaj ugy látszik nem talált itt készpénzt, mert Két filmet vittek el, kétszázötven korona értékben. A .tettest itt sem sikerült elfogni, de annyit megállapított a rendőrség, hogy ez a betörés is délben egy órakor történt. Nagyon valószínű, hogy egy jólszervezett tolvajszövetkezet kezdte meg működését, mert a tolvajok mind a két helyen nagy körültekintéssel végezték munkájukat és a mi a leggyanúsabb teljesen egyforma módszerrel dolgoztak. A rendőrség nagy apparátussal indította meg a nyomozást. Az asszonyok pénzbajai. (Saját tudósítónktól.) Értsük meg jól: nem arról lesz szó, hogy milyen hatással van az asszonyok anyagi helyzetére az élelmiszerdrágulás az egyik oldalon, a keskeny ruha ós szóles kalap a másikon. Arról sem, hogy milyen összegeket fogyasztanak a bájos selyemharisnyák, a lakkcipőcskék, a plörözők s a kifogástalanság egyéb attriibutumai. Ezeket a nagy pénzbaj okait most nem taglaljuk s csak arról a kisebb bajról szólunk, amelyben a nőknek mindannyiszor részük van, valahányszor magákhoz akarják venni a pénzt, amely a fenti szükségletek beszerzéséhez szükséges. Az asszonyok, akik ma jobban benn élnek az élet mindennapi forgatagában, mint valaha, akik dolgoznak, pénzt keresnek ós — last not least — sok pénzt ki is adnak, még mindig zavarba jönnek, ha fölmerül a kérdés, hová tegyék az életnek ezt a legfontosabb eszközét s hová azt a temérdek apróságot, amelyre a nap folyamán szükségük van. Az asszony már nincs teljesen a háztartásra szoritva, ahol mindennek, amire szüksége lehetett, megvolt a maga helye. Ma már csaknem olyan külvilági életet él, mint a férfi. Csak el kell képzelni, mennyi hasznos és haszontalan apróságot dug ez reggelente ruhája zsebébe. Régebben a nők is varrtak zsebet a ruháikba, de jött a szűk szoknya és könyörtelenül megölte a zsebeket. Ezért aztán a kis kézitáskát hozták divatba, amely egyszerre elengedhetetlen járuléka lett a toalettnek. Azután pedig elragadó lukszusszer lett belőle, amely egy nagyobbfajta boríték méreteiből egész tekintélyes nagyságra vergődött. A kézitáska divatja hirtelen kelt életre s nagyrészt az volt a vélemény, hogy a divatnak egy egész uj hajtása, amit egyedül a szűk szoknya tett szükségessé. Az igazság azonban áz, hogy régebbi ikorokba nyúlik vissza eredete, egészen a nagyanyáink kötött táskájáig, sőt a BiedermayerJkor ridiküljéig. Nem lehet tagadni, hogy a kézitáskának megvan a maguk nagy előnye: zsebkendőt, pénztárcát, kulcsokat, pudervatát, cigarettatárcát szépen elrejtenek mélységeikben s a hordásuk egész graciózus kézállásra nyújt módot. Csakhogy a kézre riéhá az ernyő tartásánál, a ruha fölfogásánál van szükség s akkor bizony már alkalmatlan a táska. De más hátrányai • is vannak. Helyiségben, szobákban le kell tenni, tehát, konynyen megtörténhetik, hogy elvész, vagy elfelejtjük. Azontúl egész ipara van már a táskák „lécsipésének" nyílt utcákon. Ezeken a 'bajokon eddig nem tudtak segíteni s valószínűleg a jövőben sem tudnak majd, hogy ugy mondjuk, a táskák eredendő bűne,.hogy könnyen el lehet felejteni őket s hogy könynyen prédául esnek az utca udvariatlan csavargóinak. A pénz tehát ezekben a táskákban sincsen igazán megóva. Ezidőszerint azonban az asszonyok mégis kénytelenek kitartani a táskák mellett, mert ha kényelmetlenek és nehezen megóvhatok is, mégis csak a legpraktikusahban szolgálják a célt. De ha az angol suffragettek elkeseredett küzdelméből az a nem remélt eredmény találna kialakulni, hogy a jövőben a nők is olyan kabátokat hordanának, mint a férfiak, akkor egyszeribe meg volna oldva a kérdés. De a divat kiszámíthatatlan s nagyon lehetséges, hogy a folyton haladó evolúciós kor egyszerre csak megszüli az uj divatot, — a krinolint, amire van is némi kilátás. Ennek bő ráncaiban aztán minden szükséges apróságot elrejthetnek az asszonyok, — ez a nagy előnye a mai szabású szoknya fölött. — A vásárcsarnok. A vásárcsarnok ügyében ezidő szerint való állásfoglalásunk ismeretes. Mégis azt hisszük, ,hogy legalább is elhamarkodott volna, ha az áprilisi közgyűlés végleges döntést hozna ebben az ügyben. Igaz, régóta készülődünk a nagyon szükséges vásárcsarnok építésére, de még mindig jobb, ha egy-két hónappal tovább készülünk, mintha a mai helyzet szerint korai határozattal elhatnarkodjuk a dolgot, vagy súlyos sérelmet ejtünk a föltétlenül figyelembeveendő méltányossági nézőpontokon. Különben is ugy tudjuk, hogy Wimmer Fülöp, a törvényihatósági bizottságnak ilyen kérdésekben egyik legsúlyosabb tagja, azzal az indítvánnyal fog a közgyűlés elé járulni, hogy a vásárcsarnokot ne a csapatkórház drága telkén, hanem a Mars-téren építse föl a város. Az indítványt gazdasági és városfejlesztési okokból egyfcép meg kell szívlelni és ez az elhatározások utolsó pillanataiban még inkább elfogadhatóvá teszi, hogy a mostani közgyűlésen, semmiféle irányban se döntsön a törvényhatóság. Legalább .a legközelebbi közgyűlésig Várni kell, amikorra minden aggodalmak elvonulhatnak, az ellentétes érvek a közgyűlés termén kívül megvívhatják csatájukat. Igy teljesen egyöntetű és kiforrott határozat lesz hozható, amit mindenkinek óhajtania keik — A vidéki újságírás köréből. A Nagyvárad politikai napilaptól az ismeretes sztrájk alkalmából a lap felelős szerkesztője, Marton Manó is megvált. Azóta Sas Ede lapjának Pap János dr az ideiglenes felelős szerkesztője. Május 1-ből azonban uj szerkesztője lesz a lapnak: Czobor Péter, a szegedi ujságirógárda tagja. — Pálfy-gyár r.-t. Pálfy-testvórek vasöntöde részvénytársaság (Szeged) cég alatt az 1817 óta fönálló Pálfy testvérek vasöntöde és gépgyáros cég egy millió korona alaptőkével részvénytársasággá van átalakulóban. Az alaptőkét már az alakuló közgyűlésen két millió koronára emelik föl. A 250 munkást foglalkoztató vállalat kétütemű nyersolajmotorok és kendergyári berendezések gyártásával foglalkozik. A vállalat főrészvényese és technikai igazgatója Pálfy Dániel lenne. > — Kétszáz veszteglő hajó. Konstantinápolyból jelentik: Most emelik ki a robbanó aktiákat a Dardanellák torkolatánál, de a révfbatóság nem engedi át a kereskedelmi hajókat. Hiába szólalt fel tegnap az osztrákmagyar nágykövet, majd a görög és román követ, a portán az volt a válasz, hogy bármennyire szeretné a kormány újból megnyitni a kereskedelmi hajózást, nem teheti, mig veszedelem fenyegeti a Boszporust az ellenséges flotta részéről. A Boszporusban száz kereskedelmi hajó vesztegel. Némelyek kitették rakományaikat, mások megrakodva indulni akarnának. Ugyanennyi kereskedelmi gőzös vár bebocsátást a Dardanellák előtt. — Vallomások a Titanic elsfilyedéséről. Az amerikai szenátus vizsgálatáról, amelyet Washingtonban folytat a Titanic katasztrófája dolgában, rövid táviratokban jött már hír. Most Londonból részletes jelentés érkezik erről a vizsgálatról. Minden reggel összeül a szenátusi bizottság William Alden Smith elnöklósével. A kihallgatásnak állandóan nagy és előkelő közönsége van. A bizottság világosságot akart deríteni arra a híresztelésre, vájjon a Titanic élsülyedésekor valt-e a közelben hajó, vagy sem! Egy Doxhall nevű megmenekült utas eskü alatt vallotta, hogy az összeütközés idején körülbelül öt mérföldnyire látta egy másik bajé világító lámpását. Pittmann, a Titanic harmadik tisztje azt vallotta, hogy az összeütközéskor a hajó sebessége huszonegy és fél csomó volt. Ö aludt a kajütjében, de az összeütközés után sietve felöltözködött s a fedélzetre sietett. Ekkor fölrohantak a fűtők s jelentették neki, hogy alant már mindent ellepett a viz. A csónakok vizrebocsátásakor kijelentette az utasoknak, hogy a Titanic fedélzetén nagyobb a biztonság, mint a törékeny csónakokban. Tanuja volt a mentőcsónakból a Titanic elsülyedésónék. Előrészével bukott alá s hátulja magasan kiállt a vizből, majd hirtelen az is alámertült. Négy robbanás hallatszott. — Körülbelül 3—400 méternyire volt a csónakunk az elsüllyedés helyétől. Kiadtam a parancsot a matrózaimnak, ihogy evezzenek oda, de az utasok, akik nagy többségben voltak, tiltakoztak ez ellen. — Hallott-e segítség-kiáltást? — kérdezte tőle a bizottság elnöke. — Szinte le sem tudom mondani, mit hallottam. Egy óra hosszáig hangzott onnan a jajgatás. Utána Fleet Frigyes matróz kihallgatására került a socr, aki az összeütközés idején Lee matrózzal őrszem volt az árbockosárban. Valami fekete tömeget látott jobbra a hajótól s ezt telefonon jelentette a parancsnoki hídon álló tisztnek, azonkívül háromszor gong-veréssel is jelt adott a veszedelemről. — A jéghegy, — mondotta — nem látszott nagyobbnak, mint a hajénik. — Volt-e messzelátójal — kérdezte az elnök. — Nem volt, pedig kértünk Ligbtoller hajóstiszttől, aki azonban azt felelte, hogy a mi részünkre nincs messzelátója. — Mit gondol, ha lett volna messzelátója, már távolabbról is észrevette volna-e a jéghegyet? — Bizonyosan elég korán észrevettük volna, hogy kikerülhessük a veszedelmet. — Szeged keserüvizei. Egy olvasónk lapunk hasábjain azt az eszmét vetette föl, hogy a szegedi keserüvizeket egy a tervezett uj kórházzal kapcsolatos gyógyfürdő céljaira kellene felhasználni. Mikor e mellett érvelt, fölhozta, hogy a szegedi keserüvizek gyógyihatás dolgában mindjárt a budai vizek után következnek. Ez okból szükségesnek tartottuk ebben a kérdésben szakembert meghallgatni s ezért Csonka Ferenc városi vegyészt kérdeztük meg, aki ez ügyben a következőket mondotta: — Igaz, hogy Szegeden nagyon sok a keserűvíz. Ez azonban nem gyógyvíz, hanem rossz kutviz. Tartalmaznak magnezia-suiifatot és natrium-sulíatot, de más szennyező alkatrészeket is. Általánosságban szólva: a szegedi keserű viz nem forrás, hanem talaj jellegű viz, melynek alkatrészei és ezzel ize Is változó. Egyáltalán nincsenek hivatva arra, hogy kapcsolatban gyógyfürdő építésére gondoljunk. — Orosz, bolgár és román támadás Törökország ellen. Bukarestből jelentik a Lokalanzeiger-nék, hogy a Dardanellák kórdósében a legközelebbi idő ailaitt nagyon komoly fordulat várható. Az orosz feketetengeri hajóhad a Boszporus bejárata előtt jelent meg és a román kereskedelmi gőzösök, amelyek a Boszporus felé menték, útközben találkoztak az orosz hadihajókkal, amelyek már most alig egy órányira vannak Konstantinápoly tói. — Szófiából jelentik: A kor-