Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-27 / 98. szám

1912 április 27. DÉLMAGYARORSZÁQ 5 géoy szövődött. Ez a szerelem több, jóval több egy öreg nagy ember kései virághajtásánál. Újházi Ede, a szinpad legnagyobb magyar művésze — és itt a művészen van a liangsuly — nem pedig az öreg ember, aki virággal, tavaszi rajongással veszi körül a gzép Cserey Dezsőné alakját. A titkos nagyváradi látogatás célja is nyilvánvaló most: a nagy művész azért járt le Nagyváradra, liogy a szinpadra készítse elő Csereynét. Újházi mester különben el van ragadtatva bájos tanítványa tehetségétől és nagy jövőt jósol neki a színpadon. Hogy a mesterek igaza van: Erről a Szigligeti színház közönségének is lesz alkalma legközelebb meggyőződni, amikor Halévy vígjátékának: Betty-jét fogjuk látni az ő alakításában. A rendkívül érdekes vendégszereplés napja még nincs megállapítva, de a színtársulat tagjai maguk is lázas kíváncsisággal néznek 8 kettős vendégszereplés elé. A regénynek tehát vége. Vagy talán csak fflost kezdődik? A Mester utjai kiszámithatatlanok. A nagyváradi kirándulások, virágot, szerelmet vivő vonatai talán egy nagy művésznőt hoznak fel vissza Budapestre. Egy nagy művésznőt, akit Újházi jóságosan maga elé néző szeme, meleg, érző szive látott, érzett meg és hatalmas művészete bontott ki teljesen pompázó, tehetségében ragyogóvá. A politikai helyzet. (A kormány Bécsben. A várakozás álláspontján. — Burrián báró a munkapártban. - Horvátképviselőkértekezlete.) (Saját tudósítónktól.) Lukács László miniszterelnök a kormány tagijaival ma délutótn Bécsbe utazott, hogy letegye az esküt a király kezébe. Az ünnapies eskütétel holnap délelőtt Stíhönbrunnban fog végbemmni s hétfőn már a kormány bemutatkozik a képviselőházban' s a főrendiházban ,is. Lukács László eskütételén mint zászlósúr Festctich Tasziló herceg főudvarmester aszszisztál. Teleszky és Josipovich eskütételén a miniszterelnök asszisztál. A konmány többi tagja bemutatkozásra megjelenik a királynál. Szombaton délután visszautaznak a .miniszterek Budapestre. Khuen-Héderváry Károly gróf ma este Bécsbe utazik és holnap bucsukilhallgatáson jelenik meg őfelségénél. A miniszterelnököt ima délelőtt fölkereste Pejacsevich Tivadar gróf, akivel a horvátországi állapotokról hosszasabban tanácskozott. Egyéb külsősége nem is jelentkezett ma a politikai válságnak, s az érdeklődés egyelőre a Ház hétfői ülése felé irányul. Általában azt hiszik, hogy a miniszterelnök nyilatkozata, mellyel az uj kormány bemutatkozását kisérni fogja, nagy mértékben hozzájárul majd annak a homálynak eloszlatásához, mely a kormány intencióit a nyilvánosság előtt ezidő szerint eltakarja. Justihék azt várják ettől a nyilatkozattól, hogy a választójogi reformról, legalább az alapelvek tekintetében, a párt fölfogásának megfelelően fog hangzani s ezzel is lehetővé teszi majd az egyezkedő tárgyalások folytatását. Lukács este 7 órakor érkezett Bécsbe s egyenesen a Magyar Házba hajtatott. Lukács László miniszterelnök a következő levélben búcsúzott el a pénzügyminisztérium tisztviselői karától: ö császári és apostoli királyi felsége ez évi április 22-én kelt legfelsőbb elhatározásával engem a magyar királyi pénzügyminisztérium vezetése alól legkegyelmesebben fölmenteni méltóztatott. Amidőn e legmagasabb intézkedés folytán a pénzügyminisztérium tisztikarától ezennel bucsut veszek, nem mulaszthatom el legbensőbb köszönetemet nyilvánitani azért a szakavatott, buzgó és nem ritkán önfeláldozó munkálkodásáért, amellyel ez a tisztikar engem hivatalos működésem egész ideje alatt támogatni és a reám bizott nehéz föladatok megoldását megkönnyiteni szives volt. Hálásan emlékezem vissza munkatársaim jeles szolgálataira, kérem őket, tartsanak meg engem a pénzügyi közigazgatás vezetésétől történt visszalépésem után is szives jó emlékezetükben. Budapest, 1912 április 22. Lukács. A horvát országgyűlési képviselők ma délelőtt Budapestre érkeztek és ma délután Pejacsevich Tivadar gróf értekezletével közös értekezletet tartanak. Az értekezletet megelőzően a kormánypárti képviselők külön tanácskozást tartanak, amelyen Tomasich Miklós, a volt bán is részt fog venni. A közös értekezleten a horvát-szerb koalició tagjain és a kormánypártiakon kivül az eszéki csoport tagjai is meg fognak jelenni. Khuen-Hédcrváry hétfőn búcsúzik el a belügyminisztériiuim tisztviselőkarától, de Lukács László miniszterelnök, az uj belügyminiszter, csak a delegációk összeülése után veszi át hivatalának vezetését. A választójog anyagát illetőleg, a déíegációk után Lukács valószínűleg újból tárgyalni fog a harcoló ellenzékkel. Lukács László egyébként ma búcsúzott el a pénzügyminisztérium tisztviselői karától. Az uj miniszterelnök meleghangú levelet intézett volt munkatársaihoz és megköszönte odaadó munkásságukat. A delegátiók ülése kedden lesz Bécsben. Ekkor mutatkozik be az uj külügyminiszter és ekkor fogja elmondani ekszpozéját. A delegációtól minden valószínűség szerint hat havi indemnitást kérnek. A nemzeti munkapártban ma is számosan jelentek meg, jóllehet nagyon sok képviselő a delegáció ülésére Bécsbe utazott. Megjelentek a többek közt Tisza István gróf, Návay Lajos és Beöthy László is. Érdekes vendége volt ma a pátrnak Burrián báró, a volt közös pénzügyminiszter, aki most Budapesten lakik és be fog lépni a nemzeti munkapártba. Jakabffy államtitkárt, abból az alkalomból, hogy megmaradt állásában ^elkesen üdvözölték. Egy ország, ahol szabadon kószálhatnak az őrültek. — Sorok a szegedi kórház rejtelmeiből. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi rendőrség csütörtökön délelőtt hét sürgönyt küldött el az ország minden résziébe, ahol elmegyógyintézetek vannak. A hét sürgönyre pénteken megérkeztek a válaszok. Mind a hét 'válasz egyformán kurta volt. Az őrültek számára sehol sincsen hely. Az ország minden elmegyógyintézete zsúfolva van. Azt már megírta a Délmagyarország, hogy a szegedi rendőrség azért küldözte ezeket a sürgönyöket, mert két szegedi őrültnek nem talált helyet Szegeden. Sem Kis Erzsébetet, sem Raskó Rózáit nem tudták elhelyezni a szegedi közkórházban, de az ország egyéb kótházaiban sem. Ezek szerint szegény embernek megőrülni sem szabad, inert nincsen számára hely e hazában, az őrültek országában. Bezzeg, ha egy gazdag ember épelméjű is, könnyen kap helyet holmi drága — szanatóriumban. Kis Erzsébet és Raskó Rozál szegedi lakosok és mégis valahol messze idegenbe keresett a hatóság kórházat, ahova esetleg ellelhetne dugni a két közveszélyes őrültet. Igazuk is volt, mert a szegedi közkónház nem olyan hely, nem is lehet olyan hely, hol a súlyos betegek gyógyulást találjanak, hisz a szegedi közkórház düledező, legegészségtelenebb középülete Szegednek. A Csillagbörtön valóságos üdülőhely a közkórház ' mellett. Térjünk vissza arra, hogy a szegedi rendőrség megkapta a sürgönyeire a választ. A két örült a i eridőrség nyakán maradt. A rendőrség mit tehetett egyebet, helyet szorítottak nagynehezen az őrülteknek a szegedi közkórház eimeosztályában. Ez persze csak ugy vált lehetségessé, ha még jobban összezsúfolták a már ugy is nagyon összezsúfolt betegeiket. Két beteget egy cellába helyeztek, szalmazsákon vetettek nyughelyet az őrülteknek. A szegedi közkórház ezzel elérte a rekor-. dot. Negyven megengedett beteg helyett hatvankettő hever szanaszét az elmebajos osztályon. Ezek a szegedi állapotok, de másutt sem lehetnek sokkal jobbak a viszonyok, hisz mindenünnen azt a választ kapta a szegedi rendőrség, hogy nincsen hely. Mérlegeljük csak tárgyilagosan és komolyan ezt a rettenetes helyzetet. A legveszedelmesebb betegségek közzé tartozik az elmebaj. Nemcsak magára a személyre, hanem a iközre is veszélyes, mert az őrült önakaratán kivül gyilkolhat, pusztíthat. Már most az ilyen emberek számára ne legyen elegendő hely egy országban? Ez abszurdum. És mégis igy van, legalább Szegeden az faktum, hogy igy van. A szegedi közkórház ezen baját, hiányosságát már nagyon sokszor szóvá tettük, megvilágítottuk a tűrhetetlen állapot minden részletét, de a pusztába hangzott el minden szó, mert a botrányifészek még mindig tartogat meglepetéseket számunkra. A kórháznak ezeken a botrányos és mindenkit érdeklő hibáin kivül még akadt egy ujabb szenzációja is. Az elmeosztály egyik fiatal csinos ápolónője öngyilkos lett. Megmérgezte magát, A szomorú- esetről a következőket tudjuk: A szegedi közkórház elmebeteg osztályára április 16-án uj ápolónő került. Lajos Teréz 19 esztendős kecskeméti származású csinos arcú, barna leány volt az uj ápolónő, akit a női elmebetegek osztályára osztott be a kórház igazgatósága. A kórházban mindjárt az első napokban feltűnt, 'hogy az uj ápolónő szótlan, búskomor. Az ápolónő csak ritkán beszélt el életéből egy-egy mozzanatot. Igy egy alkalommal a kórház gondnokának, Gácsér Györgynek elmondta, hogy teljesen árva leány, szülei, akik jómódú emberek voltak, elhaltak, testvérei Amerikában vannak. — Nagyon elhagyatott vagyok én, nem érdemes nekem élni! A kórházban féltették az ápolónőt és vigyáztak reá. Az óvatosság ihiába való volt. Lajos Teréz nagy elihagyatottságának tudatában mégis csak öngyilkos lett. Hétfőn, április 22-én éjszaka az elmeosztályon levő szobájában elkövette a öngyilkosságot. Szubümátoldatot ivott és reggel eszméletlenül, félholtan találták ágyában a női elmebetegek. Nyomban a leggondosabb orvosi segélyben részesítették, de hiába, anélkül, hogy visszanyerte volna eszméletét, tegnap éjszaka négy napi kínlódás után meghalt. Holttestét pénteken beszállították a kórház Ihalottasházába, ahonnan szombaton , délután temetik.