Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-27 / 98. szám

4 nyílik meg a tavaszi tárlat? Kinos zavarba hozott az érdeklődés, mert nekem, mint miitárosnak tárlatról, még kevésbé pedig dátumról sejtelmem sem volt. Gyűlésre meghívót nem kaptam, más uton sem értesültem az egész ügyről. Csütörtökön véletlenül találkoztam Gyuritza Sándor dr-ral, aki a legnagyobb meglepetésemre közölte velem, hogy május 5-ikén megnyílik a tárlat, amelyet Vajda Zsigmond és Bruck Miksa budapesti festőművészek rendeznek. Kért, hogy ez ellen most ne emeljek kifogást, — az én föladatom a tárlat rendezése — mert ő az emiitett művészeikkel szemben erre angazsálva volt. Mit tehettem mást, belenyugodtam. Föltettem azonban magamban, hogy várok őszig és ha addig nem javul a helyzet, lemondok. Mert tarthatatlan állapotok uralkodnak az egyesületben. Hétfőn például közgyűlés volt, amelyről csak utólag, a lapokból értesültem. Nem kaptam meghívót. Ez bizonyosan másokkal is megesett, mert mindössze hárman vettek részt a közgyűlésen. A szegedi képzőművészeti egyesület halott egyesület. Ebben a formában már lehetetlen a fönállása. GYURITZA SÁNDOR DR, az egyesület igazgatója: — Felfújták az egész ügyet. Se önkényes intézkedés, se méltatlanság nem történt. Amikor az egyesület Sebestyén Károly urat megválasztotta mütárosnak, bejelentette," hogy egy évig tekintsünk el a működésétől. Minthogy pedig Vajda és Bruck budapesti festőművészek teljesen önzetlenül ajánlkoztak a tárlat rendezésére, természetesen elfogadtam a fölajánlkozást. Ilyen intézkedésre, mint igazgatónak, jogom van. — Különben ma bizalmas értekezletre hívtam meg a festőművészeket, hogy a két budapesti művész mellé válasszanak maguk közül valakit, aki képviselje az érdeküket. —- Sebestyén tanár föltétlenül kapott a közgyűlésre meghívót, de valószínűleg uj lakásba költözött, amit nem jelentett be és ezért nem kézbesíthette azt a posta. Sebestyén Károly munkatársunknak kijelentette, hogy ő soha ugy nem nyilatkozott, hogy egy évig tekintsenek el a működésétől. A meghívó kézbesítésére vonatkozólag pedig elmondta, hogy már egy éve lakik a jelenlegi lakásában, ahová más esetben az egyesület részéről már kapott meghívót. CSERNOVICS AGENOR, az egyesület alelnöke: — Személyi kontroverziák ókozták a kavarodást. Én nem ártom magam az ügybe. Békét szeretnék már látni az egyesületben. A békétlenkedő urak elfelejtik, hogy ezzel az anyagi erővel lehetetlen eredményesebb munkásságot kifejteni. Mindent megteszünk, amit lehet. HELLER ÖDÖN festőművész: — Érthetetlen, hogy mi okból és milyen jogon mellőzte Gyuritza Sándor dr a mütárost. Ebbe az intézkedésbe mi nem nyugszunk bele és felkérjük majd Vajda és Bruck festőművész urakat, hogy kollegialitásból álljanak el a tárlat rendezésétől. —• Én magam sem tudom biztosan, hogy mikor nyílik meg a tárlat. Ha jól tudom, erről még hivatalos értesítést nem kaptam. Az egyesület belső ügyeivel soha nem törődtem, de ami ujabban történik, az már fölháhorító. DELMAQYARORSZÁO ^ ^ SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Saombat délután: Nagy diákok, a szünidei gyermektelep javára. — Este: Hegedűs Gyula vendégfelléptével: Utánam, szinmü. (Bérletszünet.) Vasárnap délután: Elvált aaaeony, operett. Vasárnap este: Berkovics és társa, operett. Bemutató. (Páratlan a/s)«Ecce poeta». (Bécsi tudósítónktól.) Egon Friedell, a kitűnő német kritikus és konferencier Ecce poéta cimmel könyvet irt Peter Altenbergről. Az érdekes könyv S. Fischer kiadásában a napokban fog megjelenni. Az Ecce poéta Peter Altenberg, akiről senki sem hivatottabb könyvet irni, mint épen Friedell. Igen érdekes a könyvnek az a fejezete, a mely arról a poétáról szól, aki a mai kor kifejezője és egyben előfutárja a jövőnek, aki az Élet poétája. Az Élet poétái között, Friedell véleménye szerint, Peter Altenberg áll első helyen. Nekünk még és már — mondja a szellemes konferencier — nincsenek életben poétáink. Ha egy olyan szerencsés és alapjában konfliktusok nélküli természet — mint Peter Altenberg — tragikus vonásairól beszélünk, igy épen ez lehet az. Az ő poziciója a mai világban elhibázott. Művészi struktúrájával minden lehető elmúlt társadalmi típusra hasonlít és egyben az elkövetkezőre, de legkevésbé is az újságíróéra. Igy például sok hasonlatossága van antik filozofusokikal: igy a cinikusokkal, pythagoristákbal. Az ő fájdalmas, gyakran elhallgatott nőtisztelete viszont a minnesángerekre emlékeztet; mert ez ép annyira lirai, mint irodalom-nélküli. Az ő dietikai és higiéniai reformtörekvései, amelyekhez mindig visszatér, anélkül azonban, hogy valami szorosan tartaná magát azokhoz, bizonyos kapcsolatba hozzák azokkal a vándorló természetfilozofusokkal, akik a rennaisance idejében éltek. Gyakran pedig szinte prédikátori vonásokat fedezünk fel benne. Máskor meg a középkori udvari bolondhoz kell őt hasonlítanunk, aki a humor formájában saját maga ellen való iróniát és óletismeretet tanított. Mert ő minden embernek, aki csak vele megismerkedik, ugy tűnik fel, mint egy groteszk figura, aikin lehet és szabad nevetni. De talán épen ez a költői természet legnagyobb kiváltsága, hogy senki sem veszi komolyan, mindenki azt csinálja velük, — anélkül, hogy sokat gondolkozna róla, — ami épen neki tetszik, mivel senki sem lát bennük a természet játékánál egyebet, amely mindenki tréfáló kedvét felkelti. Nagy szerencse, hogy időről-időre megjelennek olyan emberek, akik arra emlékeztetnek bennünket, hogy az egész élet egy kis bagatell dolog ós hogy akár a legmélyebb, akár a legfelszinesebb dologról is van szó, mindenen nevetni kell. És nagy szerencse a költőkre magukra, hogy olyan kevés tekintélyre tudnak szert tenni, mert ezáltal elérik azt, bogy az emberek olyanok velük szemben, mint amilyenek tényleg és hogy igy olvasni lehet a leikükből. Igen érdekes a könyvnek az a része, amely a Peter Altenberg életéről, környezetéről szól. Az irodalmi Bécs vonul fel e milieurajzban. * Hegedűs Gynla. Jó szinész Hegedűs Qyula és rossz szinész Almdssy Endre. Igen, ez az impressziónk marad a pénteki, szegedi előadásról, mert ma játszott másodszor Hegedűs, még pedig A hűtlenség iskolájá-ban. Az ebben levő szerepet eddig Almássy játszotta. És ma nem győztünk bámulni. Jött Hegedűs Gyula és ugyanazokat a gesztusokat és helyzeteket adta; még a maszk is ugyanaz volt, azaz pardon: minden tökéletes és minden egyéni § mindenké1912 április 27. pen művészi. Ki másolhatott itt? Ki idézte a másikat? Csak talán nem Almdssy Endre... De igen, legalább minden jd arra vall. Egy. szerűen fölutazott Almássy Budapestre és azután alkalmazta precíz kopirozó művésze, tét. Hogy aztán a másolásra sincs olyan fenomenális tehetsége Almássynak, arról igazán nem tehet Hegedűs Gyula. Mindenesetre leszűrjük azt a tanulságot, hogy Almássy Endre szinimüvésznek se különb, mint igazgatónak. Egyúttal látjuk azt is, hogy micsoda missziót teljesít Hegedűs Gyula. Aki nemcsak szmésznemzedékeket nevel, mint a Vigszimház iskolájának professzora, hanem a vidéki színészek mintája, bálványa vagy ahogy tetszik. Sok tehetséges szinész megfigyeli és okul, sok tehetségtelen pedig egyszerűen másolni próbálja. Arról pedig igazán neon tehet Hegedűs Gyula, hogy a. másolók között olyan tehetségtelen is akad, mint Almássy Endre.. — Különben Hegedűs Gyula ma is brilliánsan játszott és az egész közönséget magával ragadóan beszélt. Ugy emelkedett ki a gyönge együttesből, hogy hirtelen nem is találjuk a találó hasonlatot. — Szombaton az Utánam!-ban játszik s búcsúzik Hegedűs Gyula a szegedi közönségtől.. * A Dugonics-Társaságból. A Dugonics-Társaság május 16-án tartja közgyűlését. Ekkor töltik be az üres tagsági helyeket. A tudományos osztályban egy tiszteleti és két rendes tag helye üres. A tiszteleti tag helyére a jelölt Hentaller Lajos r. tag, történetíró, a rendes tagsági helyre Szalay József dr helyettes főkapitány archeológiai író és Fekete Ipoly kegyesrendi főgimnáziumi tanár, filológus. A szépirodalmi osztály vasárnap délelőtt 11 órakor jelöl az üresedésben levő egy rendes tagsági helyré; jelöltje előreláthatólag Juhász Gyula, az országos nevű költő lesz. A tudományos osztály javasolja a közgyűlésnek, hogy Szűcs Mihály Szeged mezőgazdasága cimü könyvének adja ki az ezer koronás pályadijat. • Színtársulat Makón. Thurv Elemér soproni színtársulata, mely jelenleg Kőszegen működik az ottani közönség osztatlan megelégedésére, május elsején kezdi meg előadásait Makón. Az alföldi város színházlátogató publikuma nagy érdeklődéssel várja a színészeket, annál inkább, mert a színtársulat műsorán több nagysikerű újdonság szerepel. Miért (árt a Mester Nagyváradon. — A művész-regény pointje. — (Saját tudósítónktól.) A nagyváradi Szigligeti-színházban legközelebb érdekes vendégszereplések- lesznek. A vendégszereplők: Újházi Ede, az örökifjú mester és még valaki. Egy pár hónap előtt kedves, derűs szenzációként került nyilvánosságra az a titok, amely a Mestert oly gyakran csalja le Nagyváradra. Egy bájos, kedves uriasszonykáról beszéltek, akinek Újházi garmadával vitte Budapestről a virágokat. Hogy ki ennek az idillikus szerelemnek a hősnője, sötét titok takarta. Most azonban az indiszkrét szinpad egyszerre kipattantotta a titkot. Mint ugyánis Nagyxáradról jelentik, a Constantin abbéban vendégszereplő Újházinak női partnere ez'á még valaki titokzatos urihölgy lesz . Ezzel végre feloldódott a legkedvesebb, legpoétikusabb titok. A Constantin abbé Bettyjét egy nagyváradi úriasszony, Nóvák Margit úrnő, Cserey Dezsőnek, a Nagyváradi Takarékpénztár tisztviselőjének ragyogó szépségű felesége fogja játszani. íme tehát a titok kipattant. Ez azonban korántsem rontotta le ennek az idillnek szépségét, titkot kereső finomságát. Sőt! Újházi szerelmének hátteréül a legkedvesebb művészi re'