Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-27 / 98. szám

1912 április 27. DÉLMAGYARORSZÁQ 3 alapján az ösztöndijakról, tandijelengedésről, a fegyelmi ügyekről stb. Az iskola 1912 szeptember elsején nyílnék meg, ha a közgyűlési határozatot a kormány jóváhagyja ós az iskola létesítésére engedélyt ad. (Gazdasági széképület.) Sok vitatkozásra adott már okot a Szegedi Gazdasági Egyesület kérése. Ez az egyesület, mint azt már megírtuk, a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületével együtt gazdasági székiházat akar Szegeden építeni. Erre a célra kedvezményes áru telket kértek a várostól. A gyáripari és pénzügyi bizottságok ülésén, sőt pénteken a tanácsülésen is nagy vitára adott okot a kérelem, voltak, akik ellenezték annak a teljesítését és keveselték az árat. Végül a tanács mégis pártoló álláspontra helyezkedett és ugy határozta, hogy azt javasolja a közgyűlésnek: engedje át a Mérey-utca 8. szám alatti telket négyszögölenkint 75 koronáért, összesen 31.425 koronáért. Köteles a két egyesület erre a telekre megépíteni a három emeletes gazdasági székházat. Tartozik az építést a várossal kötött szerződés dátumától számított egy éven belül megkezdeni és befejezni. A pince- és földszinti helyiségeket üzletekre nem, hanem csupán az egyesületi célokra használhatja. (A vásárcsarnok.) A vásárcsarnok ügyében azt "javasolja a tanács a közgyűlésnek, fogadja el kivitelre Strasser Albert budapesti vállalkozó mérnök terveit, bízza meg azt a részlettervek és a pályázati feltételek elkészítésével és tiszteletdija fejében az építési költség négy százalékát szavazza meg a részére. (Városi építések.) Nemrég megtartották az árlejtést az ujszegedi óvóiskola építésére. Az összes munkákat 56.562 koronáért Bali és Ábfahám cég, a vizvezetéki fölszerelések munkáját Fogel Ede 4226 koronáért. Az építés költségeire 50.000 koronát megszavazott a közgyűlés akként, hogy ezt a költséget a fogadalmi templom alapjából vegyék kölcsön. A tanács azt javasolja, hogy ezt és a még szükséges összeget a hatmilliós kölcsönből megmaradt pénzből födözzék. Az építést az idén megkezdik. Pillich Kálmán interpellációban sürgeti, több városi középület építését. Azt kérdezi, hogy miért nem készíti elő a tanács a második szinház, a tornacsarnok építését. Indítványozza, hogy a Stefánia-sétatér kioszkjának a tetején vasszerkezetű csarnokot építsenek vendéglővel és cukrászdával. A tanács azt feleli, hogy a legkülönfélébb építkezésekre elfogadott tervek vannak. Főleg Újszegeden egész sereg intézmény létesül a közel jövőben. A röszkei templom építése 76.552 koronába kerül. Erre a célra a közgyűlés meg- j szavazott 61.313 koronát. A még szükséges összegnek megszavazását kéri a tanács a közgyűléstől s födözetül ajánlja a hatmilliós kölcsönből íönmaradt fölösleget. (A javadalmi palota és a mázsaház.) A javadalmi palota terveit már elkészítették és azok alapján ki lehet írni az építésre a versenytárgyalást. A tanács fölhatalmazást kér most a közgyűléstől a versenytárgyalás kiírására, Annakidején szó volt arról, hogy a javadalmi palota építése alatt a mázsaházat ideiglenesen a közvágóhídon helyezik el. Franki Antal azt indítványozta ezzel szemben a közgyűlésnek, hogy a mázsaházat ideiglenesen hagyják: meg a Mars-téren, mert arra ott forgalmi okokból szükség van. A javadalmi bizottság tárgyalta a kérdést és az indítvány elfogadását ajánlotta a tanácsnak, amely most ilyen értelmű javaslatot tesz a közgyűlésnek. (Tanítók pótléka.) A belterületi elemi iskolai tanítók pótlékot kértek a várostól. A tanács azt javasolja, hogy a harminc évnél régebben szolgáló 17 tanítónak adjon a közgyűlés 200—200, husz évnél régebben szolgáló 22 tanítónak pedig 100—100 korona pótlékot. Az e célra szükséges 5600 koronának a rendkívüli alapból való megszavazását kéri a tanács. Ilykép a város költségvetése fokozatosan megszabadul a tanítók ellátására szolgáló összegek terhétől. (Kisebb ügyek.) A sziniigyi szabályrendelet, amelyet átdolgoztak, jóváhagyta a miniszter. A tanács a szabályrendeletet bemutatja a közgyűlésnek. Nemrég választott plébánost a város Kistelekre, de az uj lelkész nem mehet el a parókiájára, mert az rozoga állapotban van és javításra szorul. A tanács kéri a közgyük lést, hogy rendelje el a parókia tatarozását. Erre a célra kö-ltségképen 1300 koronát kér a tanács. A Széchenyi-tér északi része még rendezetlen. A tanács javasolja a közgyűlésnek, hogy a rendezést kezdesse meg és erre 21,000 koronát engedélyezzen. Az összeget a zárszámadás fölöslegéből fogják födözni. A közkerti állandó munkások most 60 korona havi bért kapnak a várostól. Mivel a munkásoknak nagyon sok a dolguk, a tanács javaslatba hozza, hogy 'az állandó hat közkerti munkás részére az első évben folyósítson havi hetven s ha beválnak, a következő évben havi 80 korona 'bért a közgyűlés. A felső ipariskolánál létesített alapítványt bemutatják a közgyűlésnek elfogadás és jóváhagyás végett. Regdon Sándor dr azt javasolta a közgyűlésnek, hogy a tüdővész meggátlására helyezzenek el köpőcsészéket az utcákon ós a tereken. A tanács nem javasolja a kérés teljesítését, egyrészt, mert az a berendezkedés nagyőri költséges, másrészt, mert a köpőcsészék elhelyezése nem nyújtaná védelmet a tüdővész ellenes küzdelemben. Forrongás a szegedi képzőművészeti egyesület körül. — Nyilatkozatok a bajokról. — (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Képzőművészeti Egyesületben duló forrongás már hónapok óta nyílt titok. Az egyesület tagjai elégedetlenek, mert nem hajlandók ezentúl is eljátszani az élőhalott szerepét. Alig akad valaki, aki tudna ennek az egyesületnek a működéséről. A tágok javarésze akkor értesül arról, hogy van valami köze az egyesülethez, amikor az évi tagsági díjért, a tizenkét koronáért, szorongatják. A lappangó tüzet most fölélesztette á személyi torzsalkodás. Az elégedetlenség botrányba fult. A vezetőséget okolják a bajokért, azon múlik a már szinte példátlan tétlenség. A napokban aztán ólyán intézkedés történt, ami még olaj volt a tűzre. Gyuritza Sándor dr, az egyesület igazgatója, a tavaszi tárlat rendezésével két budapesti festőművészt bizött meg. Vajda Zsigmond és Bruck Miksa a két művész, akiket ez a kitüntető megbizás ért. Ebből támadt a legújabb kavarodás. Az egyesületnek ugyanis van választott mütárosa, Sebestyén Károly tanár. A tárlat rendezése pedig, — az igazgató közreműködésével — a mütáros föladata. Miért mellőzte az igazgató a mütárost? És kinek a fölhatalmazásából? Ez érdekli most a művészeket, különösen pedig Sebestyén Károlyt. A méltatlankodás legélesebb hangján tárgyalják az esetet. A mütáros panaszkodik, hogy csütörtökön estéig fogalma sem volt arról, hogy mikor nyilik meg a tavaszi tárlat. Arról még kevésbé tudott, hogy budapesti művészek rendezik a tárlatot. Közgyűlésre meghivást egyáltalán nem kapott. Ilyen körülmények között természetesen szó sem lehet az egyesület eredipiényes működéséről, Es a? á nHód, amellyel minden ambíciót gyökerestől ki lehet irtani. De nemcsak ilyen .kóptelenségihahnaz az oka, hogy a szegedi képzőművészeti egyesület agonizál. Ennek a tarthatatlan állapotnak Szegedben, a városban van a gyökere. Kulturegyesülés iránt ilyen közöny alig található valamirevaló városban. A város hatóságától, különösen attól k kezdve úgyszólván általános bojkott sújtja az egyesületet. Igaz, ebben az egyesületnek, főként egyeseknek is része van. De abszurdum az az érdektelenség, amely körülveszi a képzőművészeti egyesületet. Más vidéki városban, képtárlat megnyitásán, a főispán vezetésével minden számításba vehető hatósági személy megjelenik. Sőt a kormány is képviselteti magát. Beleszuggerálják a publikumba, hogy ez művészet és érdekes és — tessék képet vásárolni. Ebben a városban fölöslegesnek tartják az ilyesmit. Publikumot pedig egyáltalán sem lehet fogni a tárlat megnézésére!. Hát még képvásárlásra ... Az egyesületnek nincs vagyona, képtelen költséges beruházásokat eszközölni. A művészeket sem támogathatja. Csak fönáll, tizenhárom év óta egyebet sem cselekszik. Nemrég szó volt arról, hogy müvészházat épit az egyesület. Az ötlet azonban megmaradt óhajtásnak. És még sok évig az marad. Bizonyos az, hogy az egyesület vezetősége sem valami pompásan érti a dolgát. /Miért nem található föl például a kultúrpalotában Szeged pikturája? Itt éltek és festettek Kacziány, lombon, Tóth Molnár és még vagy tizenöt országos hírli festőművész, miiért nincs azoknak a munkássága Szegeden összegyűjtve? Az Alföld művészetének Szegeden kellene otthonra találni. És festőiskola sincs ... A legkönnyebb föladat halomra gyűjteni a mulasztásokat. Ismételjük azonban, hogy ebben nemcsak az egyesület a hibás. Szegeden él néhány festőművész, akiknek országos birük van. A publikum körében ujabban elterjedt a hit, hogy ezek a művészek marakodnak és ebből eredt az egész kavarodás. Pedig dehogy marakodik az a néhány művész. Csak küzd a megélhetésért. Az meg természetes, hogy ez az életföntart ás ért való nyomorúságos harc néha más érdekkört is érint. Ez nem is történhetik másképen. Az is igaz, hogy az élet nem mindig a kiválóságnak, a tehetségesebbnek kedvez. De ez minden pályán igy van és ezért senkit nem lehet felelősségre vonni. Nem marakodik az a néhány művész, csak megélni akar. Ami pedig a magyar vidéken — művészekről van szó — taláh a legsúlyosabb vállalkozás. Az egyiknek a tehetsége, a másiknak az energiája és az ambíciója vérzik el a harcban. Csak nagyon kevesen jutnak el hírben és dicsőségben a túlsó partra. A vidéki festőművészek sorsára jellemző törtéhetet mohdunk el: Egy jónevü szegedi festőművész jóbarátságban él egy nagyon gazdag szegedi úrral. A festő, barátságból, értékes portrét ajándékozott gazdag barátjának. Nemrégen megtörtént, hogy a festő anyagi zavarba jutott és háromszáz koronát kért kölcsön a gazdag barátjától. A pénzt megkapta, azzal a kikötéssel, hogy meghatározott időben azt visszafizeti. Elérkezett a fizetés napja, de a festőnek nem volt pénze és igy nem' fizethetett. Haladékot kért, a gazdag ur azonban nem teljesítette a kérését. Foglaltatott 'és már árverést is tüzátett ki a festő lakásán, akitől azelőtt éiitékes képet kapott ajándékba. A tavaszi tárlat rendezése körüli kavarodás ügyében alább közlünk néhány nyilatkozatot: SEBESTYÉN KAROLY, a képzőművészeti egyesület mütárosa a következőket mondta: — Az utóbbi napokban az utcán többen megkérdeztek, bogy csakugyan, május 5-én