Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-25 / 96. szám

1912 április 28. DÉLMAiYARORSrÁÖ Hill, aki a pa.pl pályára készült, életük irányának uj mederbe térésekor tökéletesen félredobták előbb szerzett kultúrájukat, amely csak akadályul szolgált volna eljövendő karcaikban .Vanderbilt, amint különben Garibaldi is, valóságos analfabéta volt a helyesírással szemben, Cam pedig egyáltalán nem értett a betűvetéshez. Akik kiválóak a tanulásban — irja Carnegie — ritkán boldogulnak a munka, a business terén. És ez érthető. A nagy müveitség fölösleges teher, valóságos kerékkötő, ha cselekvésről van szó. A jövendő meggazdagodás egyik legfeszítőbb rugója a fiatal korban átélt nyomorúság. Ez igy van azoknál is, akik jómódú családból valók. Clark például mérnök volt, de mind alább és alább ereszkedett: volt tanító, farmer s végül is mint közönséges bányamunkás szerezte meg első ötezer dollárját; Hill szintén gazdag birtokos fia volt, papnak szánták, ám megtagadva egész mnltját, fél dollár napibérrei füszeres-segéd lett, majd pedig hajófütő. Knigiht, a pamntkirály, mint nyolcéves szövőinas tizennégy órát dolgozott napjában s hat frankot keresett hetenként. Szakasztott ilyen volt Carnegie pályájának is a kezdete. Edison egy távíró-hivatalnak volt a tisztviselője; Cheney ,Roebling, Speckels a selyem- ,a vas- és cukorgyártás főhatalmasságai szegény, de ügyeskezü gyerekek voltak, akiknek műveltségét jóformán még iaz imaskodás sem gyarapította. A kereskedelem és pénzügyek világában szereplő Gloflino, Jordon, Barrfields lord ós Fiel®, annakidején boltosinasak voltak, Phelps és Dadge szegény írnokok, Gonld, Rockefeller, Sage és Field pedig apró titkárocskák. Óriási fontosságú a jövendő milliárdosnak még egy tulajdonsága, az intuíció, jókor való megsejtése annak, hogy az üzlet világában valamely ut különös sikerrel biztat. Woodrnff bemutatja Carnegie-naJk a vasúti SleepingOar első tervét s természetesen Carnegie lesz az, aki az anyagi sikert először lefölözi; ám yagyonát mégis inkább annak köszönheti, hogy jókor fölismerte — a vasból való hidak jelentőségét a fából valókkal szemben. Astor előre megsejti Newyork példátlanul rohamos fejlődését, telkeket vásárol s rövidesen olvasation milliókat vág zsebre. Phipps azon tűnődik, mikép lehetne visszahódítani a tengertől a hajótörések alkalmával elveszett kincseket s kimódolja a buvárharangot. Amikor kevés volt a napilap s az is rosszul szerkesztve, jóformán minden külföldi tudósítás nélkül: Bennet arra vállalkozik, hogy csinál egy jó újságot s megalapítja a Newyork Herald-ot s például Livingston megtalálásakor ötvenezer frankot költ táviratra. Vanderbilt a kishitűek és keményfejűek között azonnal átlátta Fulton fölfedezésének fontosságát, vitorlás hajóit átalakíttatta gőzösökké s ezzel megtízszerezte a jövedelmét. Hove Meyer egy bankártól szerzett kölcsön révén trösztöt hoz létre, amely olcsóbban adja a cukrot, mint a N. Refining Company. Természetesen mindenki az uj vállalkozáshoz pártol s a régi gyár részvényeinek az ára óriásit csökken. Kisvártatva Hove Meyer felszökteti az árakat, most már ő a drágább, a közönség kegye ismét a régi gyár felé fordul, amelynek részvényei rohamosan behozzák a szenvedett árveszteséget. A manőver háttéré pedig iaz, hogy Hove Meyer egymillió nyolcszázezer frankon megvásárolta a N. Refining Company-részvényeket s azután a mesterséges árhullámzás segítségével negyedfél millión adott tul rajtuk. Girard anyayira fösvény volt, hogy komisz bánásmódjával hamarosan sírba vitte a feleségét. Knight vagyonának alapját egy bankár hétszázezer franknyi kölcsöne vetette meg. Az uj vállalkozó első tennivalója az volt, hogy megalkotott egy trösztöt s ennek segítségével csődbe kergette a tulajdon barátját és jótevőjét. A most tengerbe fult Astor, továbbá Carnegie, Rockefeller egyaránt hangoztatják, hogy a milliárdos karrierjéhez okvetlenül szükséges a becsületesség. Ez igaz, ha a becsületességhez elegendőnek tartjuk apró kölcsönök szigorú visszafizetését, az ifjúkor szenvedelmein való uralkodást. De ha arra gondolunk, hogy a valódi becsületesség óvakodik másoknak kárt okozni, akkor nyomban belátjuk, hogy a milliárdosok osak amolyan mü-beesületességgel dicsekedhetnek. Előretörtetve, igen gyakran súrolják ők a büntető törvénykönyvet, de óvatosan elkerülik a nyilt összeütközést, bár ez is megesik, ha tudják, hogy hatalmukon megtörik a törvény ereje. A maguk javára gyümölcsöztetik a mások gyöngeségét és szerencsétlenségét, sőt nem ritkán ők azok, akik ezt a szerencsétlenséget fölidézik. — A szegedi téglagyár uj cégjegyző!. A „Szegedi Téglagyár Tarsulat" két régi tisztviselőjét: Lugosi Dötme igazgatót és Felmayer Sándor főkönyvelőt cégjegyző! jogosultsággal ruházta fel. Mindkét tisztviselő régi érdeimés tisztviselője a szegedi téglagyárnak. Felmayer Sándor egyébként nemcsak a téglagyárnál tölt be jelentős állást, de régi nagy tudásai érdemes főtisztviselője a Kereskedelmi Banknak is, ahol tudásáért és megbízhatóságáért nemrég helyettes-' igazgató cégjegyzővé nevezték ki. — Kézipodgyászok a vonaton. A Máv. hivatalos lapjában rendelet jelent meg, mely egy csapásra sok boszamtó anomáliát szüntet meg. Sajnos és sokszor tapasztalt tény, hogy a Máv. utasai közül nagyon sokan túlsók kézipadgyászt visznek magukkal a személykocsikba. A rendelet utasítani fogja az állomásrendezőket, tartsák és tartassák szem előtt, hogy az utas kézipodgyásza részére csak a saját ülőhelye felet és alatt levő hely áll rendelkezésére. Tehát az ülőhelyeken, folyosókon podgyászft elhelyezni tilos, mindenik kocsiosztályban egyaránt kivételt a 3. osztályú utasok esak annyiban képeznek, hogy ők vihetnek még magukkal annyi szerszámot, egyéb kéziholmit, amennyit a gyalogjáró emberek magukkal vinni szoktak. Ha pedig a jövőben az utas a megengedettnél nagyobb mennyiségű podgyászt visz a személykocsiba, különösen a folyosókra, a vonatkísérők tartoznak azokért dijszabásszerü podgyászdijat beszedni, az illető podgyászdaraibot a podgyáiszkocsiba átvinni. — A suff ragettek a férfiak lo vagiasságár ól. Londonból jelentik: A „Standard" cimü újság körkérdést intézett a leghíresebb angol isuffragettekbez a „Titanic" katasztrófája alkalmából, megkérdezve tőlük, hogy miképen vélekednek a férfiaknák a nőkkel szemben tanúsított lovagiasságáról. A „Titanic" elsülyedése előtt — mint tudjuk — nagyon nemesen viselkedtek a férfiak, mindent elkövettek, hogy a nők megmeneküljenek. A körkérdésre adott válaszból kitűnik, hogy a nők a férfiakéval egyenlő jogokat követelnek ngyian, saját külön előjogaikról azonban egyáltalán nem hajlandók lemondani. Miss Annié Kenney elismeri, högy a „Titanic" katasztrófájánál a férfiak tényleg lovagiasak voltak, de ezt természetesnek mondja. — Természeti törvény, — úgymond — hogy a gyermekeket és az asszonyokat ilyenkor először kell biztonságba helyezni, mert a gyermekek és az asszonyok szentek. Miért az asszonyok is? Azért, mert ők a fajfentartás szempontjából természeti szükség gyanánt tekintendők. Azután nem szabad megfeledkezni arról, hogy az asszonyok is lovagiasak, hogy sokan éheznek gyermekeik és férjük érdekében, sőt meg is halnak, ha a sors igy kívánja. És melyik halál boszantóhh, a lassú, biztos éhhalál, vagy a hirtelen és fájdalomnélküli vizibefulás? Hasonló elveket vall miss Nina Royle is, aki ezt mondja: — Nem akarok hálátlannak mutatkozni, de a lovagiasság igazán az utolsó dolog, tanút a férfiaktól elvárhatunk. Egész életünkben rabszolgái vagyunk a férfiaknak, méltányos tehát, ha katasztrófák idején némi előjogokat biztosítanak nekünk. Miss Winifred Mdyo szerint a „Titanic" katasztrófájánál a nők is lovagiasak voltak. A valódi lovagiasság ugyanis Mayo kisaszszony szerint az erősebb által a gyengébbnek nyújtott védelemben áll és ilyen értelemben a „Titanic" nőutasai is lovagiasajk voltali. Miss Sytiia Pernkhurst természettörvénynyé vált szokást lát abban, hogy katasztrófáknál a nőket mentik meg előbb. Az összes meginterjúvolt sufl'ragettek között csak egynek, még pedig lady Cecil Chapmané volt eltérő a többinek a válaszától. Ohapmannénak ez a nézete: — Véleményem szerint a suffragettnek katasztrófa esetén csak egy vágya lehet: kitartayii férje mellett, ha ez az életébe kerülne is. A lovagiasság azelőtt a férfiak erénye volt, de ma a nők is ugyanolyan lovagiasak, mint a férfiak. - A javadalmí bizottság ülése. A javadalma bizottság Balogh Károly tanácsos, jávadalmi elnök elnöklésével ülést tartott. Ezen az ülésen tárgyalták Franki Antal gyógyszerésznek azt az indítványát, amelyben arra kéri a közgyűlést, intézkedjék, hogy a mázsaházat a1 Mars-téren hagyják meg. A bizottság az indítványt, amely mindenképen pártolásra érdemes, mert praktikus megoldást ajánl, elfogadásra ajánlja a közgyüléshek. Tárgyalta a bizottság a javadalmi 'hivatal statisztikáját is, amely szerint a hivatal összes bevétele 449.668 korona 10 fillér. A mult évi ugyanezen évnegyed bevételével szemben az emelkedés körülbelül 21.000 korona. Emelkedett minden javadalmí ág bevétele. Lényegesebbek a következők: a kövezet vám bevételében az emelkedés 3000 korona, vágóhídi díjban 1000 korona, a gőziíürdő bevételében 3000 korona. A közvágóhídon legtöbb vágatás volt márciusban. Levágtak 505 marihát, 712 borjut, 272 juhot, 3515 bárányt, 1500 darab sertést és malacot. Behoztak 58.267 kg. hust. Befolyt ezekért fogyasztási adóban 19.248 korona 78 fillér. A mlult óv márciusában csak 16.911 korona 27 fillér. -— Tanulmányozzák Szegedet. Az orosházai állami iskolákból május 5-én 10 tanár Költözködök Legnagyobb választók mindennemű teremés futószőnyegek, tüll, csipke és szövetfüggönyök, teritők, paplanok, vas- ós rézbutorok stb. Közvetlen behozatalu eredeti Haas Fülöp és Fiai szőnyeg-, bútorszövet- és ágynemű - gyárosoknál Szeged, Kárász-utca 10. sz. IT Hitelképeseknek részletfizetésre is.