Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-20 / 92. szám

1912 április 20. DELMAGYARORSZÁÖ hogy a világvárosi forgatag ellenére alig fordul elő baleset. Milyen pompás rendnek, milyen okos fegyelemnek kell itt lenni! Feltűnő Berlinben az utcák tisztasága. Világítása felülmúlja a többi európai fővárosokat. Párist, melyet eddig kitűnően világított városnak tartottam, még legfényesebb, legdíszesebb negyedeiben, sőt legnagyobb bulvárdjain is, Berlinnel összehasonlítva, sötétségbe borultnak látszik. Szépség dolgában különben Berlin nem versenyezhet Párissal. Mig Páris évszázados kultura produktuma és már oly időben Európa legszebb és legnagyobb fővárosa volt, mikor a porosz királyság rezidenciája kisebb volt, mint a mai Szeged, — addig a német császárság fővárosa csak az utolsó évtizedekben nőtte ki magát városkolosszussá. Fejlődése oly rohamos volt, a közlekedés és közegészségügy hirtelen oly problémák elé állították a polgárságot, hogy megoldásuk közben nem ért rá. hogy az esztétika" követelményeire is kellő tekintettel legyen. Ennek tulajdonítható, hogy a franciák Berlint „Parvenüpolis"-nak gúnyolják. A berliniek izlése azonban időközben megfinomult. Noha a berlini a munka embere, ki majdnem amerikai mohósággal dolgozik és pénzt szerez, mégis tud magának a színház, zene és a képzőművészetek részére időt szakítani. Berlin zeneváros, par excelíence; színházi péklát adnak Európa számára; a képzőművészet termékei részére pedig kitűnő piacnak bizonyult, mert az óriási vagyonra szert tett uj pénzarisztokrácia minden művészeti törekvést nagy anyagi eszközökkel támogat. A jólét, kényelem és lukszus hatása a berlini nők ízléses öltözködésén már mutatkozik. Nemsokára Berlin világvárosi toilettje is, mely most még túlságosan cifra, ízlésesebb lesz; a berlini építészek meg fogják taláilni azt a ruházatot, azt a formát, mely egy modern világváros részére jellegzetes és akkor a német birodalom fővárosa szépség tekintetében is kiállja majd a versenyt a szaj 11 aparti metropolissal. Sz. NAPI HÍREK Interjú egy öreg színésszel. — Solymossy Elek Szegeden. — (Saját tudósitónktól.) Vannak nevek, amelyek nem is olyan régen még ott ültek az emberek ajkán és aztán hirtelen, máról-holnapra feledésbe merültek. Ez örök tragédia: emberek mennek, emberek jönnek . . . Váratlan pillanatban elsikkad a nagy nevek varázsa és nem marad más, csak bus, szelid emlékezés. Hol van ennek az igazságnak megdöbbentőbb ereje, hol, ha nem a bohémvilágban. A bohémek a mának élnek, a pillanat gyönyörűségét élvezik. És jaj lenne, ha elmerengné- i nek a jövendő éveken, amikor már pusztulóban van a hang érce és ősz hajszálakat simogat a reszkető kéz ... A színész ma ragyogó tehetség, akit tapsorkán üdvözöl és holnap, talán már holnap egy elmúlt esemény, régi emlék. Az államférfiunak, a költőnek és hadvezérnek szobrot emel az emlékezet, a bohém szobájában pedig ott hever a néhány szál elhervadt virág, szomorú ereklye. Néha-néha megcsendül egy régi név és fölfrissül az emlékezés. A homályból előtűnik egy-egy alak, akinek azelőtt a publikum ezrei hódoltak. Tessék csak figyelni a csengésre, itt egy régi név: Solymossy Elek. Az elmúlt évtizedek egyik leghíresebb komikusa, a Népszínház dicsőséges érájának ismert alakja. A vicclapoknak még ma is állandó szereplője a kuplézó Solymossy Élek. Mindenki ismerte a nevét és ahogy nyugdíjba vonult, évről-évre jobban elhomályosult a neve. Akárcsak a többieké. Solymossy Elek most Szegeden tartózkodik. A régebbi nemzedék ebben a városban is jól ismeri a nevét, a hetvenes években komikusa volt Aradi Gterő társulatának. A szegedi remineszcenciákra való tekintettel meginterjúvoltuk az ősz mestert. Hatalmas termetű, szélesvállu ember, még most is délceg a tartása. Megkapó érdekességü szinészfej. Markáns, karakterisztikus arc, nyugodt vonásokkal. A hája ritkuló és ősz. Az álla előrehajló. A szemében már megtörten csillog a fény. — Hát bizony, én már hatvanöt éves vagyok, — mondta közvetlen őszinteséggel — nem mai gyérek. Amig e sok esztendő elérkeztem, sokfelé járkáltam. Itt is voltam, „ Szegeden, hetven vagy nyolcvanegybe, Aradi Gei'ő társulatánál. A „Falu rosszá"-ban én kreáltam a Gonosz Pistát, de nagyon szerettem ezt a szerepet. Lássa, még most is fejemben van. Akkor még nem játszottunk ilyen jóképű szinházban, az eső megáztatott bennünket egypárszor. De azért jó volt úgyis. Egy évig voltam csak itt, de sok-sok kedves emlék füz e városhoz. Jó magyar nép ez, sok itt a jó bor, jó hal, meg a jó asszony. Régi idők . . . — Aztán másfelé yitt az utam. Voltam Nagy Lujzánál Szentesen, aztán Esztergomban és még több helyen. 1875-ben, amikor megnyílt a Népszínház, oda kerültem. Én voltam az első színész, aki a publikum előtt beszéltem a Népszínházban. 1904-ig tagja voltam a Népszínháznak, aztán nyugalomba mentem. — Melyek voltak a leghíresebb szerepei? — Misó a Tót leányban, Blum Dávid az Árendás zsidóban, Cérna a Lumpáeius Vagabundusban, Gáspár apó a Kornevillei harangokban és még sok-sok jó szerep. — Most a Sándofék látogatására jöttem Szegedre (Solymossy Sándor szinész a fia.) Jó színben vannak, a város is jó színben van. Minden halad előre, csak a magamfajták megyünk visszafelé. — Nincs nagyobb vágya néha-néha a szinpad után? — Ez már nem az én időm, nincs ott már keresni valóm. Beleöregedtem. Szép a szinészpálya, nagyon szép, különösen ha sikere van az embernek, de — semmi sem tarthat örökké. Most irok. Egy könyvet már kiadtam, Egyházi szónoklatok gesztuselmélete a cime. Most újból ilyesféle munkán dolgozom. •. Solymossy Elek néhány napig marad Szegeden, aztán visszautazik Budapestre. — Broda doktor Szegeden. Kiváló vendége lesz hétfőn a Szegedi Társadalomtudományi Társaságnak: Broda, a Parisban levő internacionális szociológiai egyesületnek a főtitkára tart előadást „A vallások válságáról". Broda dr a most elé szociológusok és filozófusok legkiválóbbjai közé tartozik, akinek elsőrendű része volt az iparikapiitalizmus elméletének kifejelesztésében és a francia ateisztikus nevelés megvalósításában. Lapja, a négy európai nyelven megjelenő „Document", elméleti és aktualitással biró gyakorlati társadalmi kérdésekkel foglalkozik. Az előadás Hétfőn délután 5 órakor lesz a K áss-vigadó Lloyd termiében. Az előadásra 2 és 1 koronás jegyeket bocsátott ki a társadalomtudományi társaság. — A Icmondásbejelentése a főrendiházban Budapestről jelentik: Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma délben a főrendiházban is bejelentette a kormány lemondását. A búcsúzásra ötven főrend jelent meg; a lemondott kormány tagjai a Bécsben időző Lukács László kivételével mind ott voltak. Csáky Albin gróf elnök az ülés megnyitása után előbb a Titanic katasztrófájáról emlékezett meg s indítványára jegyzőkönyvben fejezte ki részvétét a Ház. Azután bemutatta özvegy Zichy Nándorné grófnénak a főrendiház részvétét megköszönő levélét s még néhány apróbb jelentést tett, majd átadta a szót a miniszterelnöknek. Héderváry gróf, majdnem szószerint megegyezően a képviselőházban tett bejelentésével, ezt mondotta: Nagyméltóságú elnök ur! méltóságos főrendek! Miután a kormány arról győződött meg, liogy a parlament működésének politikai irányítására már nem alkalmas, ennek következtében őfelségének beadta lemondását, melyet őfelsége legkegyelmesebben elfogadni méltóztatott. Kérem ennélfogva a méltóságos főrendiházat, hogy addig, mig uj kormány alakul, üléseket tartani ne méltóztassék. A főrendiház teljes' csendben hallgatta meg a miniszterelnököt, azután javaslata értelmében határozott s a jegyzőkönyv hitelesítése után Gsáky elnök bezárta az ülést. — Kitüntetett szegedi kereskedő. Szeged együk régi és országszerte előnyösen ismert cégét, a Kap Gyula és Társa céget kiváló kitüntetés érte. A hivatalos lap mai száma számol be arról, hogy á király a oég főnökénelk, íelsőnemeskötsei Kup Gyulának a császári és királyi .udvari szállítói cimet adományozta. Ez a kitüntetés, amelyet nagyon kevés üzlettulajdonosnak adományoznak, megelégedést kelthet mindazokban a körökben, amelyekben ismerik és méltányolják a Kup Gyula és Társa cég érdemeit. A cég, amely ma már 140 alkalmazottal dolgozik, jóhirnévnek örvend mindenütt és Kup Gyula, akit szolidsága, szaktudása és ízléséért mindenütt szeretnek meghódította nemcsák Szegednek, hanem az ország egy nagyrészének közönségét. Nagyvárat! üzletvezetőséget kap. Nagyváradról jelentik: Most már bizonyos hogy Nagyvárad kap egy uj magyar államvasuti üzletvezetőséget. Beöthy László kereskedelemügyi miniszter intenciói szerint, mostanáig lázasan dolgoztak a kereskedelmi minisztérium erre hivatott ügyosztályain, hogy a nagyváradi üzletvezetőség összes tervezeteit és költségvetését elintézzék. A kedvező kialakulásról és a közeli eredményről Nagyvárad városa bizalmas uton már hetekkel ezelőtt értesült, annyira, hogy már az üzletvezetőség leendő tiszti létszámával is teljesen tisztában van és számol is vele. Az uj üzletvezetőség vonalai körülbelül ezerkétszáz kilométert fognak kitenni, az összes biharmegyei vonalak, amelyeket fővonalakként a Szaíolig húzódó budapesti és a kiépítés után azonnal üzembe fogott fiumei vonal (Szegeden át| fog kiegészíteni. Igy a budapestbalparti, kolozsvári és az aradi üzletvezetőségekből nagy darabokat tép el majd az uj nagyváradi üzletvezetőség. A város, tekintettel a jelenleg uralkodó nagyarányú lakásínségekre, több javítást végzett bérpalotaépitő tervein és ezt a politikáját olyan mederbe terelte, hogy az érkező vasúti hivatalnokok és altisztek, meg a családjaik számára hatalmas bérpaloták álljanak azonnal készen a lehető legméltányosabb és a legbiztosabb állandó bérekkel. — Reformátusok közgyűlése. A békésbánáti református egyházmegye közgyűlésének U'tols ón apja volt pénteken. Miután csütörtökön az egyházmegyei közgyűlés a közigazgatási biróság folytatólagos tárgyalásai miatt a tárgysorozatra utólag kitűzött póttárgyiakat le nem tárgyalhatta, pénteken délelőtt még rövid gyűlést tartott az egyházmegye. KcfcsÖnügyeket, fölebbezéseket tárgyaltak és elhatározták, hogy az őszi közgyűlést a lelkészi értekezlet erre vonatkozó javaslatának elfogadásával ismét Szegeden fogják megtartani. A közgyűlés legtöbb tagja már csütörtökön elutazott, az el-