Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)
1912-04-19 / 91. szám
8 DELMAJÜ Y ARORSZÁÜ Í912 április 19. három vármegye református egyházait egy központból igazítani képtelenség s a kerület elnöksége, amely még a tiszántúli kerület több részre osztásával foglalkozik, szintén precizirozza az egyházmegye fölosztását. A szegedi közgyűlés Szeged}/ Kálmán dr egyházmegyei jegyző indítványára bizottságot küldött ki a föloszlatásra vonatkozó javaslat elkészítésére. A bizottság már az őszi közgyűlésen beterjeszti a javaslatát. A csütörtökön reggel nyolc órakor folytatott közgyűlésen, amelyen letárgyalták a közgyűlés egész tárgysorozatát, Darabos Sándor egyházmegyei tanácsbiró lelkészi és Fekete Márton egyházmegyei gondnok egyházmegyei gondnok világi elnökök vezették a gyűlést. Az egyes tárgyakat Futó Zoltán és Zsiross Lajos dr főjegyzők, Bereczk Sándor, Tóth József, Széli Gyula dr és Domokos István jegyzők adták elő. Szegény krassóvármegyei községek, amelyekben a reformátusok képezik a magyar elemet, a fenyegető nemzetiségi áradat közepébő(, minden anyagi hozzájárulást ígérve kérik anyaegyházzá alakításukat. Az egyházmegyei közgyűlés megadta az anyásitásokhoz a hozzájárulását és Baksa Lajos dr és Futó Zoltán tanácsbirákat küldötte ki arra, hogy az anyaegyházzá alakulást kimondó egyházközségi közgyűléseket vezessék. Az egyes adócsökkentési és missziói segélyeknek az uj egyházak részére való kieszközlésével az elnökséget bizta meg a közgyűlés. Eladási és kölcsönügyek, fölebbezések kerültek még a közgyűlés elé, melyek közül egyik legérdekesebb volt Szabó Imre hódmezővásárhelyi tanitónak az egyháza preshitériumi határozatai ellen beadott ötrendbeli fölebbezése, amelyeket, miután a hódmezővásárhelyi egyház elnökségét és papjait támadja és vádolja, az egyházmegyei hiróságnak adták ki a fegyelmit megelőző vizsgálat meg* indítása végett. A közgyűlést délután fejezték be, ami után még a közigazgatási bíróság folytatta szerdán megkezdett tárgyalásait. — A dzsentri Amerikában. A mult évben nagy port vert föl a Ziöhy—Sárközyafíér, melynek egyik főszereplőjét, Sárközy István földbirtokost a Nemzeti Kaszinó választmánya kigolyózta tagjai sorából. Azóta Sdrközy többször kereste az alkalmat, hogy ellenfelével, Zichy István gróf országgyűlési képviselővel érintkezhessék, a gróf azonban ez elől mindig kitért, ép ugy nem sikerült Sárközynek az a kísérlete sem, amelyet a grófnéval való találkozásra tett. A földbirtokos azután, hogy a kinos ügy hullámai kissé elcsendesedftek.i Visszavonult sajóőrsi birtokára, ahol igen zárkózott életet élt. Félév előtt Budapestre jött fel, ahol egy csendes budai utcában' hónapos szobát bérelt. Lakását csak nagy ritkán hagyta el, folyton könyveivel volt elfoglalva s pár hónap alatt megtanulta az angol nyelvet. Sárközy ekkor már elhatározta, hogy Amerikába megy, a hol uj életet kezd s összeköttetései révén sikerült is neki állást'biztosítani magának. A mult héten Sárközy érzékeny bucsut vett a szüleitől és nővéreitői, szombaton pedig el hagyta Magyarországot. A földbirtokos teg nap Cukszhavenben egy német gyorsgőzösre szállt amellyel Newyorkba indult. — Mikor m férj fiatalabb. Sokat beszéltek mostanában a fővárosban egy házasságról, amely nemsokára a tárgyalóiteremben éri dicstelen végét. A feltűnés annál nagyobb volt, mert a néhány év előtt kötött frigy igazi szerelmi házasság volt, olyannyira, hogy a szerelmesek azzal sem törődtek, hogy az egyik fél, a leány már huszonnyolc év körül volt, mig a férj huszonnégy éves lehetett Most, hogy a házasság boldogtalannak bizonyult, mindenki a szokatlan korkülönbség nek tulajdonitja, mert évszázados hagyományokon át megszokták az emberek, hogy a férfiúnak a házasságban néhány évvel idősebbnek kell lennie az asszonynál. Felme rül hát a kérdés, vájjon csakugyan a termé•wt paranesa-e az.' Mindenekelőtt meg kel állapítani, hogy a mostani korban mikor mennek férjhez nagy átlagban a nők. A statisztikus azt mondja, hogy huszonhárom évvel. A huszonhárom éves nők ma nagyrészt kenyérkereső pályán vannak, bizonyos fokig teliát önálló életmódhoz szoktak és megszokták, hogy egyedül is megálljanak az életben. Ez abban a korban, amelyből a korkülönbség hagyománya reánk maradt, nem volt igy. Akkor a leány szülei védőszárnyai alatt élt s ha nem voltak szülei, testvérei, rokonsága viselte gondját. Tulajdonképen nem is volt hát önálló ember, tárgy volt, amelyről mások határoztak s szinte szenzációt keltett, ha önálló akartatot árult el s ha megpróbált ennek érvényt szerezni. Az ilyen leány segélyre, védelemre szorult, tehát csak olyan férfi kezeibe kerülhetett, aki előreláthatóan helyt tud állni érte és megvédte, ha erre szükség volt. Ennek a férfinek érettebbnek kellett lennie, mint a nőnek. De a mai nő megtanulta, hogy saját tényeiért önmaga feleljen, mert rá van utalva arra, hogy nyitott szemmel járjon a világban. Az ilyen nő tehát boldogíthat egy férfit és meg is találhatja a boldogságot egy olyan férfi oldalán, aki korával látszólag nem nyújtja azt a biztonságot, mint egy nála idősebb. Ami a műveltség kérdését illeti, a mai nő azon van, hogy közel jusson ama műveltségi fokhoz, amelyen férje áll. Tanul és a házasságban annyit ad, amennyit kap. Ehez a férfiak is alkalmazkodtak. S ha régebben nagy varázsa volt a nőnek, lia egész lénye egy fehér lap volt, amelyre felírva sem az élet, sem a kor szelleméből nem volt semmi, ma ahoz a felfogáshoz közelednek a férfiak, hogy szerencsésebb alakulás az, ha magukhoz méltó nőre találtak. Már letettek arról, hogy a nő karakterére teljesen a maguk pecsétjét üssék. Hatra volna a kérdés esztétikai oldala. Régebben azt mondták: — Ha a nő ma huszonnyolc, a férfi pedig huszonöt éves, az még megjárja, de mi lesz tiz év múlva, amikor a férfi még harmincöt éves lesz csupán, de az asszony már harmincnyolc?! Ma már azonban e balhiedelmen is tul vagyunk. Tisztára az egyéniségen múlik minden. Ha a nő vigyázott magára, legalább is annyi igénye van az életre harmincnyolc éves korában, mint a férfinak. Egyébként a számok is azt bizonyítják, hogy az élet már megtörte a régi merev felfogást. Egy statisztikai kimutatás szerint a husz éves korban nősültek hatvanegy százaléka idősebb nőt vett feleségül. A házasodó férfiak összességének egyötöde fiatalabb volt, mint a nő. Harminc percent egyidős volt a nővel és mindössze kilenc percent vett fiatalabb feleséget. Arról pedig, hogy a házasságok, ahol a férfi volt fiatalabb az asszonynál, boldogtalanok lettek volna, semmit sem tud a statisztika. — A színész pénztáreája Srathmáry Árpád, a szegedi szinház komikusa szerdán délelőtt a színházi pénztár előtt elvesztette a pénztárcáját. A pénztárcában fontos irások és zálogcédulák is voltak. Szathmáry kéri a becsületes megtalálót, hogy legalább ezeket az Írásokat juttassa vissza. — Csendőrség által használt a Nagyméltóságú minisztérium által eladott összes Kropácsek-karabélyokat sznronynyal és töltényeivel Sebők Mihály vaskereskedő egyedárusitója Szegeden és azt szuronynyal együtt darabonként 28 korona 50 fillérért árusítja. Töltény 10 fillér. Minden fegyver 8 golyóra tölthető. Szétküldés postán vagy vasúton. 2455 1#acc mozgófénykép •hm ts színház ss Telefon 807 FEKETESAS-UTCA. Telefon 807 Siógermtisor! Pénteken Őszi naplementi Milkó-palotában (Hid-utca) hat szobából álló uri lakás május elsejére kiadó. Nagy dráma 2 felvonásban. Az északi tél. Szenzációs természeti felvétel. Valamint a teljesen uj műsor. Előadások délután 6, este fél 8 és 9 órakor KÖZIGAZGATÁS X A fertőtlenítő intését kibővítése. A fertőtlenítő intézet kibővítésre szorul. Az intézetet államsegélylyel fogják kibővitenL A tanács ez irányban fölterjesztést intéz a kormányhoz. NYILTTER. K rovatban kOzl&ttakért nem váltai feleMaaéget a saerk«ntőa*K, aem a kiadóhivatal. Nyilatkozat. Egyes lapokban egy három évvel ezelőtt elbocsátott ügynökünk pöfét hozzák nyilvánosságra és evvel kapcsolatban cégünk ellen különböző hamis vádakat emelnek. Kijelentjük, hogy a szóbanforgó pörben cégünk egyáltalán nem szerepel, arról nem is volt tudomásunk és hogy a hír terjesztői ellen feljelentést tettünk. Fischer Testvérek. f\Z ÁSVÁNYVIZEK GYÖNGYE. 1 HURUTOS Bantalnaknal ..ÜOÍ^YÓWT i i Kapható Danner Mihály csemegeüzletében p Telefon 79. j