Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-19 / 91. szám

4 DELMAGYAROR9EÁ0 1912 április 19. dern hajókolosszusok egy-egy kisebb hadseregre való népességet visznek a hátukon. Az- utolsó száz esztendőben a következő nagyobb hajókatasztrófák történtek: Í811. — Jütland közelében összeütköznek a „St. George" és a „Deferce" nevü angol és francia vitorlások és többszáz ember elpusztul. 1859. — A „Royal Charter" angol hajó elsülyed 446 személylyel és 18 millió készpénzzel. 1866. — Ebben az esztendőbe Európában 2932 hajókatasztrófa történt. Az amerikai vizeken 571. Néhány száz ember vesztette életét. 1875. — A Scilly-szigeteknél elsülyed a „Schiller" nevü német gőzös. Az áldozatok száma: 331. 1878. — Az „Alice" nevü. német gőzös elsüljed. 600 ember pusztult el. ü>83. A „Cimbria" íiémet postagőzös és a „Sultau" angol liajó az Elba torkolatánál összeütköznek. A vizbe fullad 454 ember. 1891. Gibraltárnál elsülyed a „Utópia" olasz kivándorlási hajó és 574 ember elpusztul. 1893. —• A „Vietoria" angol hajó, zátonyra jut és 4%2 ember a vizbe ful. 1895. - Az „Élbe" Lloyd-gőzös Lowestoft körül összeütközik az angol „Graib, le"-val és elsülyed. Az áldozatok szá' ma: 400. — A „Reina Régente" nevü spanyol hajó elmerül és 436 utasát elnyeli a tenger. 1898. — A „Bourgogne" francia kivándorlási hajót elnyeli a tenger. Áz áldoz.'.tok száma: .573. 1SÖ2. x\z angol-indiai „Carmota" gőzös elsülyed. Kipusztul 739 ember. 1904. - Roekball mellett zátonyra jut a „Morge" dán kivándorlási hajó és 620 ember a vizbe ful. — Newyork környékén elsülyed a „Slocum" kivándorló hajó. Az áldozatok száma: 959. 1906. - A „Sirio" olasz gőzös a spanyol partoknál elsülyed. Elpusztult 385 utas. 1908 - A „Matsu Maru" japán gőzös elmerül és 300 ember elpusztul. 1909. --, A Kap-fok körül elpusztul a „Waratha" nevü gőzös. Az áldozatok száma: 300. STEAD ÉS ASTOR. A .Titanic" bét nevezetes embert is magával rántott hullámsirjába: William Stead-et és Charles Astor-1. William Stead irodalmi működéséért megkapta a Nóbel-békedijat. Halála súlyos veszteség a világsajtóra. Egyike vólt a jelenkor legkiválóbb publicistáinak és a kulisszák mögött igen nagy politikai befolyást is gyakorolt. Alig volt még huszonegy éves, mikor 1870-ben főszerkesztője lett a Darlingtonban megjelenő Northern Echó radikális lapnak, amely az észak-angliai kvekereknek volt az orgánuma. Itt dolgozott az 1875-től 1879-ig terjedő időközben is, mikor a keleti kérdés nagy izgalomban tartotta Angliát. Stead nagy agitáeiót fejtett ekkor ki Gladsone orosz-barát szellemében. Aztán 1880-ban a Pali Mail Gazette kötelékébe lépett, három év^álatt szerkesztőjévé lépett elő és hat évig szerkesztette a lapot. Az egyiptomi okkupáció és a bomerule-kérdés kulisszatitkaiban élénken szerepelt, ő inditotta 1884-ben az első flott R-agitációt. Nagy békerajongó volt 06 l&9&d>an a eáx audiencián is fogadta, hogy a -Hfc^ébéről beszélgessen vele. Nagy tűzzel agitált a hágai békekonferencia érdekében és követelte a nemzetközi választott bíróságot. Nagy föltűnést keltett A modern Babilon cimü könyve, amelyért három hónapi fogházra ítélték ugyan, de amellyel elérte, hogy az angol parlament a fiatal leányok védelmére uj tervényt alkotott. Tizenkét évvel ezelőtt alapította a Reiriew of Reivievs cimü föíróirírtofr.- Hadakozott Anelia politikájának németellenes tendenciája ellen, de ugyanakkor nagyban hangoztatta a flotta-hegemónia föltétlen szükségét. Minden tettében nagy újságírói bátorság jellemezte. A béke törhetetlen hive maradt a bur háború idején is, mikor a békés álláspont Angliában fölöttébb antipátikus volt. De Stad megtartotta népszerűségét, mert objektíve nagy elismerője volt a Cecil Rhodes egyéniségének. Tragikus halála a legkiválóbb újságírótól fosztotta meg a világsajtót. A Titanic katasztrófájának másik neves áldozata Charles Astor ezredes, az ismert nevü amerikai milliomos. Astor unokája volt a hasonló nevü milliárdos család megalapítójának és a Haruard egyetemen technikai tanulmányoknak szentelte magát. Több találmánya is volt mechanikai téren. Különösen a modern amerikai szálló építése iránt érdeklődött Az ő kezdésére alapították a Waldorf-Astor ja, a St.-Regis- és a Knickebocker-azállót. A modern szálló-óriásnak ebből a típusából már Európában is van egynébány. Astor ezredese volt az amerikai hadseregnek és főfelügyelője az önkéntes-hadtestnek. A spanyol-aanerikai hámora idején teljesen fölszerelt ágyuüteget ajándékozott hazájának. Részt vett a kubai háborúban, jelen volt Santiago de Kuba megszállásánál, ahol Shatter tábornok azzal bizta meg, hogy ő tegyen hivatalos jelentést a hadügyminiszternek a város kapitulációjáról. Alig egy évvel ezelőtt uősült meg másodszor a 47 éves ezredes. Fiatal, 20 éves leányt vett feleségül, miután első feleségétől elvált Szerdán utazott el Astor fiatal feleségével együtt a Titanicon Southaruptonból Amerikába s igy lett áldozata a katasztrófának. A felesége megmenekült; a Karpatia viszi Amerikába. Astor holttestét már megtalálták. Ott tul a rácson, egy más világ van. . — Mandababa Panta kalandja. — (Saját tudósítónktól.) Mandababa Panta, a hetven éves szőregi rác szerdán délelőtt be ballagott Szegedre, mert a palotás városban némi kis ügyes-bajos dolga akadt Ugy történt az eset, hogy Mandababa Pantának leégett a háza, ami persze biztosítva volt a Fonciére biztosító társaságnál. A házért a pénzt Szegeden kellett felvennie az öreg rácnak. Fel is vette, ötszáz koronát szippantott föl az öreg rác a kis viskóért A nehéz pénzeket beletömte a mellénye zsebébe és nekiindul a vasútállomásnak, mert most már nem igen akaródzott neki gyalogszerrel haza baktatni. Az ördöngös masina, a villa nyos hamarosan ki is vitte az öreget a Szeged-állomásra, de a szőregi vonatra még sokat kellett várni. „Megtanulmányozom ezt a szép várost" — gondolta Panta és befordult egy kis indótéri csárdába. A szőregi vonat már régen elment de Panta még mindig tanulmányozta a várost, itta a buckáit. A kis csárda pedig, ahol a rác tanulmányozta Szegedet, azok közé tartózott, ahol a kétes egzisztenciák nem ritkák, sőt nagyon gyakoriak. Mindenféle kétes egzisztenciák megfordulnak ezeken a helyeken és lesik az áldozatot, az idegent akit meg lehet koppasztani, miután jól leitatták. A kifosztott áldozatok nagy része nem is mer jelentést tenni, resteli, hogy lépre ment, hogy becsapták. Ilyen korcsmában tanulmányozta Panta Szegedet Eztpfelé két fiatalember, agy magas, szőke és egy alacsony barna csatlakozott a jól öltözött de már félig-meddig berúgott ráohoz. A barátkozás gyorsan ment a fiatalemberek egymásután hozatták a különféle borokat, végül a pezsgőre került a sor. A oehet természetesen a rác fizette. Mikor már alaposan borogatták a háztulajdonost a prédára leső ifjak, egy gyönyörűen, szépen kiszínezett mesével kezdték főzni az örege? — Nem ér az élet igy semmit. Nő, nő, elsőrangú nő kell. A rác nagyon helyeselte a tervet és ő is elkívánkozott egy szebb hazába. — Elmegyünk öregem Szegednek legszebb helyére, ahol gyönyörű nők táncolnak és angyalok pengetik a hárfát. Idegen embert nem igen eresztenek be oda, de majd azt liazudjuk, hogy te is közénk való vagy. — Nagyon jó lesz. — Akkor induljunk. A kis csapat elindult a rendező pályaudvar felé. Mikor a kerítéshez értek, azt mondta az egyik csibész. •— Na öregem itt most át kell mászni, mert a gyönyörökért meg is kell szenvedni. — Átmásszak! — kérdezte az öreg. — Át. Ott tul a rácson, egy más világ van —- énekelte a szőke gazember. A kerítés azonban nagyon magas volt és az öreg Panta nein szokta ineg a keritésmászást, máskülönben is már hetven éves volt. Ekkor a csalók azt az ajánlatot tették az öregnek, hogy vesse le a kabátját, majd ők felemelik a kerítésen és igy könnyebben átjut. A a elázott háztulajdonos beugrott, levetette a kabátját és átadta azt a csavargóknak. — Na öreg, most mászni! — biztatta az egyik. Nagynebezen fel is tolták az öreget a kerítés tetejére. Panta fent ült már a kerítés tetején, mikor a két csavargó megemelte a kalapját és igy búcsúzott el az öregtől: — Szervusz, te vén marha. Gyere le, ha tudsz. Panta a kerítés tetején ordított, de ez már nem használt, mert a csibészek elvitték a kabátot, a kabáttal a pénzt. Az ordítozó Pantát rendőrök szedték le a kerítésről. Panta sirva mesélte el a rendőrségen tragikomikus kalandját. A szegedi rendőrség nagy apparátussal keresi a korcsmai fosztogatókat. Csütörtökön reggelre be is hoztak a rendőrségre vagy husz foglalkozásnélküli csavargót, de Panta egyikben sem ismert rá barátságos kalauzaira. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinházi műsor. Péntek: Cárnő, színjáték. (Páratlan */«)• Szombat délután: Rang és mód. (Ifjúsági előadás). — Este: Cárnő, színjáték. (Páro* i/»)Vasárnap délután: Szép Heléna, opereit. — Este: A görög rabszolga, operett. (Páratlan */j). Hétfő: A kis báránykák, operett. (Páros »/»). Kedd: Hoffmunn meséi, opera. (Páratlan 1/t). Szerda: Cárnő, színjáték. (Páros */>)Csütörtök: Berkovicsné, operett. Bemutató. (Páratlan »/»)• Péntek: Berkovicsné, operett. (Páros »/>)• Szombat délután: Nagy diákok, a szünidei gyermektelep javára. — Este: Berkovicsné, operett. (Páratlan »/,). * A kolozsvári Nemzeti Színház válsága A Kolozsvári Nemzeti Színház, amely a legelőkelőbb és legvirágzóbb vidéki színház hírében állott, súlyos válság előtt áll. A válság oka az, hogy a kolozsvári tanács aránytalanul nagy adót vetett ki a mutatványosok, bódésok és orfeumok és egyéb belépődíjas előadások beléptidijaira. A bölcs tanács szerint persze az államilag fenntartott színház is „egyéb beléptidijas". Jartovics Jenő színigazgató kijelentette, hogy az adót nem fogja behajtani a közönségen. A közönség körében pedig akció indult meg, hogy mihelyt a szégyen-adót életbe léptetik, a színházba egy lélek se tegye be a lábát. A bérlők pedig egymásután mondják fel a bérleteket. A kultuszminiszternek bele kell szólnia ebbe a.kulturbotrányba, amely az állam pénzére megy. • A zeneiskola nejjclye. A városi zeneiskola száraára 5000 korona államsegélyt kér •a tanács. Kéri egyúttal, hogy a segélyt májn* elsejéig utalványozza ki a kormány,