Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-02 / 77. szám

1912. április 2. DELMAGYARORSZAG 3 tartja a választási reformot és nincs politikai faktor, aki ez elől elzárkózik. A kormánynak csakugyan nehéz a helyzete, de tekintetbe kell venni azt is, hogy sem a magyar kormányt, sem a munkapártot nem veszik komolyan, ha hoznák egy határozatot és attól öt perc alatt elállnak, nak. Ezután Egry Béla pártonkívüli 48-as szólalt fel. (Andrássy beszéde.) Andrássy Gyula a munkapárt vilharos tapsai mellett kijelentette, hogy Khuen helyesen járt el s történelmi hálátlanság lett volna a királylyal szemben, ha máskép cselekszik. Andrássy Gyula gróf teljesen helyesli a miniszterelnök eljárását: lelkiismeretes magyar ember abban a percben az ő helyében mást nem tehetett. (Taps jobbról.) A király kézirata megvilágosítja azt a hangulatot, melyben ez az elhatározás született. Ebben a hangulatban másként eljárni bűn lett volna nemcsak a király ellen, hanem a nemzet ellen is. Történelmi hiiba és történelmi hálátlanság lett volna a király hangulatával nem számolni. Nem tudott volna belenyugodni abba, hogy a miniszterelnök formulákkal vágja ki magát: sokkal helyesebb, hogy nyíltan, férfiasan beismeri, hogy most nem érhetett el eredményt, ezért nem erőszakolta a dolgot, mert tisztában volt vele, hogy felsőbbrendű kötelességei is vannak. Ha nem is foglalt állást a Ház, azért abban nincs véleménykülönbség, hogy a póttartalékos-törvényt nem lehet ugy értelmezni, ahogy egyszer egy kormány már értelmezte; ha valameiy kormány megint igy akarná értelmezni, akkor a mostani többségnek kötelessége lesz ez ellen állást foglalni. Most a többség nem akarja dekretáini a maga álláspontját opportonitásból, kegyeletből, kötelességteljesitésből, de álláspontját föl nem adja. Nem fogadja el Kossuth indítványát, mert nem vár tőle eredményt. Andrássy beszédét a munkapárt közben is, a végén is zajosan megtapsolta. (Apponyi Albert gróf.) Apponyi Albert gróf honorálja a miniszterelnöknek azt a tájékoztatását, hogy a válság megoldásának módjával súlyos konfliktusból menekedtünk. De azt kívánja, hogy ebben a kijelentésben ne legyen semmi gyanúsítás, semmi föltételezés a jövendő uralkodóval szemben. (A miniszterelnök és az egész munkapárt élénken helyesel.) Ha a természet rendje Szerint elkövetkezik is a trónváltozás eshetősége, bármily fájdalmasan érint is bennünket ez, de alkotmányunk szilárd fönnállása iránt ebből a fájdalmas esetből semmiféle kétség nem származhatik. Honorálja tehát azt a nagy politikai momentumot, mely felelősségteljes állásban levő férfiakat arra vitt, hogy a királyt lelkiismereti megrázkódtatásoktól megkíméljék. E helyzetben fölvilágositással kell a király elé járulni: ezért Kossuth Ferenc indítványának elfogadását kéri. (Zajos éljenzés és taps a baloldalon.) A mai ülés utolsó szónoka Batthyány Tivadar gróf volt, aki rendkivül terjedelmes beszédben támadta a kormányt a választójogi reform elodázása és a horvátországi állapotok miatt. (Holnap ismét ülés lesz.) Batthyány beszéde után, mivel a miniszterelnök bejelentéséhez még több szónok maradt föliratkozva, a vitát holnapra halasztották és igy valószínűen csak holnap megy szét a Ház a húsvéti szünidőre. je is elkíséri. A látogatás már Peterhofban lesz, ahol a cárcsalád a nyár legnagyobb részét tölteni fogja. A nyár folyamán találkozás lesz Vilmos császár és a cár között, majd Ferenc József királyt fogja meglátogatni a cár. Tegnap költözött át a cári család Livádiába. A szegedi országos gyorsiróverseny. — A uersenyirás eredménye, — (Saját tudósítónktól.) A szegedi országos gyorsiróverseny a magyar gyorsírás történetének kiemelkedő eseménye volt. A szegedi verseny ékes bizonysága a tmagyar gyorsirászat fejlődésének, összesereglett az ország nagyobb városainak gyorsíró ifjúsága, akik tudásuk és ambíciójuk legjavával szálltak küzdelembe. A verseny résztvevőit Dobay Gyula dr elnök üdvözölte. Rövidesen aztán megkezdődött Katona Dávid dr vezetésével a szabatos levelezőirási és vitairási verseny. Ezeken a fokokon közel hétszáz pályamunka érkezett be, amelyeknek megbirálása még tart. Utána a csoportversenyekhez fogtak, melynél a 180—250 szótagos rekord politikai tárgyú versenyirás diját, az arany tollat, öt egész, két közép és négy kis hibával a budapesti I. kerületi állami főgimnázium gyorsiróköre nyerte. A 150—200 szótagos kereskedelmi tárgyú rekordverseny diját, az arany tollat, a szegedi állami felsőkereskedelmi iskola gyorsiróköre (tagjai Kovács József, Mandl Gyula, Kroó Ferenc) nyerte egy egész és hat kis hibával. Dicséretet nyert a szabadkai és nagyváradi felsőkereskedelmi iskola. A 150 szótagos csoportversenyen az első dijat, ezüst emlékérmet, a szegedi városi főgimnázium nyerte négy közép és nyolc kis hibával. Dicséretet nyertek a félegyházai főgimnázium, a szegedi állami felsőkereskedelmi iskola, a budapesti Barcsay-utcai főgimnázium és a temesvári állami főgimnázium. A 120 szótagos csoportverseny diját, az aranyozott ezüst tollat, a szentesi főgimnázium nyerte. Oklevelet a szegedi felsőkereskedelmi iskola és a városi főgimnázium, a székesfehérvári felsőkereskedelmi iskola, a zombori főgimnázium, az aradi főreáliskola, a budapesti Barcsay-utcai főgimnázium, a szegedi gyorsiró-egyesületi tanfolyam, a temesvári állami főgimnázium, az aradi főgimnázium, a budapesti I. kerületi főgimnázium, a szabadkai felsőkereskedelmi iskola, a félegyházai főgimnázium, a budapesti VII. kerületi felsőkereskedelmi iskola, a debreceni felsőkereskedelmi iskola, a késmárki felsőkereskedelmi iskola, a békési főgimnázium, a pécsi felsőkereskedelmi iskola, az újvidéki főgimnázium, a szegedi állami főgimnázium és a budapesti István-uti főgimnázium. A 100 szótagos hölgy-csoportverseny I. diját, a szegedi polgári leányiskola gyorsiróköre nyerte. Oklevelet kaptak a szegedi női kereskedelmi tanfolyam és egyesületi tanfolyam résztvevői. Az egymást látogató fejedelmek. Pétervárról jelentik: A nyár elején várja a cári udvar Ferenc Ferdinánd trónörököst, vagy Károly Ferenc József főherceget, mert még nem biztos, ki fogja viszonozni András nagyherceg bécsi látogatását. Ha a leendő trónörökös megy a cári udvarhoz, akkor ifjú neVasárnap folytak le az egyéni versenyek. Féltizenegy órakor a 270—300 szótagos verseny, amelyen az I. dijat teljesen hibátlan dolgozattal Pap Sándor szegedi joghallgató és Szőke Sándor dr nyerte. Mindketten 150— 150 koronával dijaztattak. II. dijat, 50 koronát Teöreök Aladár budapesti főgimnáziumi tanuló nyerte, dicséretet nyert Fodor Nándor Beregszász, Bihari Mihály Budapest, Láng Nándor Arad és Kulinyi Ernő Szeged. Délután thárom órakor az Országos Diák Gyorsíró Szövetség tartotta nagygyűlését Radnai Béla elnöklésévél, amelyen Búxbaum Sándor Pápáról, Maron Árpád Székesfehérvárról, Teöreök Aladár Budapestről és Kroó Ferenc Szegedről tartottak előadást. Délután öt órakor volt a szegedi gyorsírók egyesületének diszgyülése Dobay Gyula dr elnöklésével. Ott volt a gyűlésen Lázár György dr polgármester, Gopcsa László dr miniszteri tanácsos a közoktatási miniszter képviseletében, Gaál Endre dr városi tanácsos, Bódogh János és sok más kiváló gyorsiró. A nagyterem és a karzat zsúfolásig megtelt az érdeklődő közönséggel és a vidéki gyorsirókkal. Dobay Gyula dr megnyitó beszéde után Lázár György dr polgármester tartott hatásos beszédet, többek között ezeket mondván: — örömnapja van Szeged városának akkor, amikor a magyar gyorsírás matadorját és a gyorsírás terén működő ifjúságot falai között üdvözölheti. Fokozza az örömet az, hogy ugy a város hatósága, mint a városnak összes lakossága teljes mértékben tudja méltatni azon tudományos kézügyességnek jelentőségét, amelynek önök hivei és amely ugy a forgalom, mint a közoktatásnak élénkítése által, valamint egyéb föladatoknak okszerű, pontos, akkurátus megoldása által véghetetlen nagy tényező az emberiség előbaladása ügyében. Gopcsa László dr miniszteri tanácsos a közoktatásügyi miniszter nevében és megbízásából válaszolt a polgármesternek és ő többek között ezeket mondta: — A szegedi gyorsírók egyesülete tiz éves fönnállásának ünnepét üljük és ez azért nagyon fontos és ránk nézve lélekemelő ünnepély, nem azért a tiz esztendőért, mert hiszen a gyorsíró előtt roppant gyorsan eltelik az élet és ezen tiz esztendő jóformán nem is jelentőségteljes idő, hanem azért fontos ez a tiz esztendő a szegedi gyorsiró-egyesület életében, mert ez alatt az idő alatt nagyot alkotott, nagyobbat mint amit tiz esztendő alatt alkotni lehetett, ennek a tiz esztendőnek a keretébe esett bele az a világhirdető kiállítás is és kongresszus is és igy tehát ez a mai tiz esztendős ünnep jelentőségteljes. Verő Leó dr, az Országos Magyar Gyorsíró Egyesület nevében, Téglás Géza dr, a Gyakorló Gyorsirók Társasága megbízásából, Bálint Antal a Gyorsirástudományi Társulat nevében, Radnai Béla az Országos Diák Gyorsíró Szövetség nevében üdvözölte a szegedi egyesületet. Utána az üdvözlő sürgönyöket olvasták. Ilyent küldtek a GabelsbergesSzövetség Darmstadtból, bécsi, brünni, prágai, milanói, trieszti egyesületek, a drezdai királyi gyorsiró-intézet, a magyar gyorsiróegyesiiletek, Hencz Károly dr, Kövesligethy Radó, Vikár Béla, Jakab Lajos és mások. Körösi Lajos az egyesület tiz éves működését ismertette, utána Bódogh János tartotta meg emlékbeszédét Czigány János fölött, Fabro Henrik dr Irás és gondolkodás cimen tartott nagy hatást elért előadást. A