Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-14 / 87. szám

10 ŰÉLMÜYARORSZÁÜ Íél2 április Í4. alatt volnának elhelyezve. A fürdés a legszerényebb kiállítású épületekben, 20—30 fillérbe, a díszesebbekben 80—40 fillérbe kerülne. Az ajánlattal a tanács legközelebbi ülésén foglalkozik. - Református egyházmegye Szegeden. A békésbánáti református egyházmegye tavaszi közgyűlését Szegeden április tizenhetedikén kezdi meg. A közgyűlés a kibocsájtott tárgysorozat szerint kilencvenhét tárgyban fog határozni. A szegedi egyház gondnoksága a presbitériumtól nyert megbízatása folytán mindent megtett, hogy a Szegedre sereglő egyházi és világi papokat méltóképen fogadja. A közgyűlést megelőző napon, április 16-án bizottsági előértekezletek lesznek. A közgyűlés első napján reggel nyolc órakor megnyitó istentiszteletet tartanak, a melyen Bereczk Sándor lelkész, az egyházmegye újonnan választott lelkészi aljegyzője fog szolgálni. A közgyűlést a református székház gyüléstermében, a bizottsági előértekezletet pedig az egyházi tanácsteremben tartják meg. A református egyház elöljárósága ezúton is tudatja az egyház, különösen pedig a presbitérium tagjaival, hogy a közgyűlést megelőzőleg április tizenhatodikán este nyolc órakor ismerkedési estély és halvacsora lesz a Kass-vigadó Lloyd-termében. Az egyházi székház fölavatása ezúttal elmarad és valószínűleg az őszszel a szegedi egyház hivására ismét Szegeden tartandó egyházmegyei közgyűléssel kapcsolatban fogják megtartani. Az avató-ünnepség elmaradásának egyik oka a Tisza Lajos-körut székház előtt elterülő részének rendezetlensége is. — Az őrnagy leánya. Édes mamám ! — Most már látom, hogy nem, s.zeretsz és hogy szabadulni akarsz főiünk. Jő, hát elmegyünk. Bocsássanak meg és ne szidjanak legalább a Gialálunk után. Szerencsétlen leányuk. Ezt a levelet egy honvédőrnagynak a leánya irta az édesanyjának. A lionvódőrnagy Bodó Ádám, aki Budapesten, a Lógody-utca 25. szám alatt lakik, a leánya pedig egy fiatalon özvegyi sorsra jutott asszony: özvegy Kovács Józsefné. A szerencsétlen fiatalasszony azt irta az anyjának: — Jó hát elmegyünk! És beváltotta szavát. Elment. Jó messzire ment, oda, ahol nincs fájdalom, ahol nincsenek szeretetlen, rideg apák és anyák. A fiatalasszony előbb agyonlőtte a kis árva fiacskáját, azután a saját halántékába lőtt egy golyót. Mindketten meghaltak, ök elmentek és lehet, hogy teljesülni fog az utolsó kivánságuk, talán nem fogják őket szidni a haláluk után. Az élet napról-napra produkál ilyen rémdrámákat. Az ilyen eset minden borzalmassága dacára is kezd mindennapi szürke esemény lenni. Minden napra jut egy családi dráma a mi szép országunkban. Mindennap akad egy anya, aki ugy számol le az élet minden nyomoruságával, hogy hóhérává lesz a kicsinyeinek is, önmagának is. Ez a mai eset azonban kiemelkedik az élet szürke tragédiái közül. Az őrnagy leányának és unokájának tragédiája nem kizárólag sorstragédia, ebben a drámában jellem-szerepek vannak, amelyeken a modern dráma követelményei szerint: épül föl és fejlik ki a dráma. Ilyen jó szerepet vittek ebben a drámában a szülők: Bodó Ádám honvédőrnagy és a felesége. Már maga az a körülmény, hogy özvegy Kovács Józsefnénak a szülei háznál a „cseléd" szerepe volt, eleget beszél a szülők önzéséről. A szerencsétlen fiatal asszonynak és a kis gyermekének csak egy kis szük szobácska, a cselédszoba jutott. Itt lakott az őrnagy leánya a kis fiával és itt is követte el végzetes tettét. Reszkető, kusza vonásokkal irta meg utolsó levelét a fiatal asszony. Azután maga mellé szorította kis fiát s apja nagy szolgálati revolverével fejbe lőtte. A kis fiu fejét úgyszólván szétszakította a nagy kaliberű pisztoly golyója. Ezután saját homlokának szegezte a haláltokozó pisztolyt. Egy durranás ós az anya is holtan bukott kis fia bolttestére. A sziik kis cselédszoba rémesen, fokozott mértékben visszhangozta a dörrenéseket, melyek elhangzása után valóságos vérfürdővé alakult át a szük, sötét, kis cselédszoba. A rendőrség azonnal kivonult a véres dráma színhelyére, ahol már csak a beállott balált konstatálhatták. Jegyzőkönyvet vettek föl az esetről és megindítják a nyomozást annak kiderítésére, hogy kit terhel a felelősség? Ezt pedig a rendőrség nem fogja kideríteni, mert könyörtelen, rideg szívű szülőket nem büntet a törvény. — A húsvéti forgalom Berlinben. A porosz főváros közlekedési vállalatai ma teszik kőzé a három húsvéti ünnepnap forgalmi statisztikáját. A Stadtbahn igazgatósága konstatálja, hogy a megbízhatatlan, rossz idő következtében az ünnepi forgalom a minimumra esett és a tiz, tizenkét hatalmas személyszállitówaggonból álló vonatok az ünnepek előtt való szombaton „mindössze csak" 6,750.000 embert szállítottak. Ez a szám, fejezi be a jelentós, erős csökkenést jelent a multóvi statisztikához képest, miután tavaly óta erősen megnövekekedett a berlini lakosság és kiszélesedett a Stadtbahn sinháíózata. A földalatti villamoson 558.000 ember utazott a húsvéti ünnepnapok alatt, ami a tavalyi 578.000 utashoz képest szintén esést jelent. Az omnibuszkocsik, amelyek Berlinben szintén a forgalom jelentékeny lebónyolitóihoz tartoznak, tavaly 630.000 embert szállítottak, az idén pedig csupán 597.000 utast. Az eladott vasúti jegyek száma összesen meghaladja tul az egymiliiónyolcszázezret. — Vilmos császár az olaszokról. Rómából jelentik: Firmeni képviselő a turini Stampában állítólag hiteles értesülés alapján megirja, hogy miképpen hangzott Vimos császárnak az a mondása, a mely olyan nagy port kavart föl Németországban. A velencei találkozás alkalmával igy szólt a császár az olasz királyhoz: „Olyan intelligens és hazafias néppel, a milyen az olasz nemzet, meg lehetne hódítani fél Európát*. Ez a nyilatkozat sokkal enyhébb, mint az első verzió, a melyet a császár ajkára adtak, de ez sem valami hízelgő a német népre nézve. 11— Románc a törzs-asztalról. A kávéházi törzsasztal intézménye a magyar nagyvárosi ember számos átkainak egyike. A kávéházak törzsvendégei kiszemelnek magáiknak egy jó asztalt, kényelmes fülkével és angol bőrszékkel, abba beleveszik magukat s azt hiszik, hogy a napi piklcoló ellenében monopolizálhatják a helyet. Kiteszik a „Lefoglalva" jelzésű kartonlapot az asztalra s a legnagyobb botrányokat rendezik, ha történetesen egy jámbor idegen telepedik le oda. A stammvendég már a vidék kávéházi életének is fontos tényezője s hogy a jogait ott sem hagyja, Aradról jelentik a bizonyítékát. Az újonnan átalakított Városi kávéházban — igy szól a tudósítás — V. J. állami tisztviselő törzsasztalt biztosított magának. A helyét mindig este vette igénybe. Csütörtökön nemzeti ünnep volt, a hivatal zárva s a tisztviselő jobb mulatság hijján délután tért be a kávéháziba. A törzshelyen idegen elem kávézott, ami fölött V. J. annyira fölháborodott, hogy válogatás nélküli szidalmakkal illette —• a főpincért. A főpincér nem kávéházi vendég, ennélfogva nem maradt adós. Következmények: 1. Kölcsönös följelentések nyomban viszonzott becsületsértés miatt. 2. Az aradi Városi-kávéházban megüresedett egy törzsvendégi ülés. Tessék megpályázni . . . — Megszűnt egy délvidéki vasgyár. Lúgosról jelentik: Sok száz munkást fosztott meg kenyérkeresetétől az a qagy tűzvész, amely húsvét hétfőjén hajnalban elhamvasztotta az országos hirii nadrági (Krassószörény) „ vasgyárat. Ujabb jelentés szerint a nadrági vasipari telep teljesen a lángok martaléka lett. Húsvét hétfőn, Hajnali félhárom óra tájban vették észre a lángokat, amelyek a hengermű épületéből,'csapták ki. Nadrág községnek s a vasipari telepnek van rendes önkéntes tüzoltócsapata, de ezt nem lehetett összetoborozni. A nagy zűrzavarban nem találták meg azt a kulcsot, amely abba a helyiségbe vezet, ahonnan a tüzjekő-kü'rt működésbe hozható. Végső elkeseredésükben riasztó lövésekkel akarták Nadrág lakosságát álmából fölverni, de ez a próbálkozás is hiábavaló volt. Történetesen húsvét hétfőjén szokásosak az üdvlövések s a község lakossága abban a hitben, hogy ilyen ünnepi lövések hangját hallja, nem igen zavartatta magát álmában. Igy történt aztán, hogy a lángok zavartalanul továbbterjedtek s a nadrági vasgyár, porig leégett. A tüz idején John gyárigazgató nem volt odahaza. A munkások csak reggel, amikor munkába mentek, látták, hogy mi történt. A munkások és családjaik megkezdték az elköltözködést s más helyen, más vasgyárban keresnek foglalkozást, mert a nadrági gyárat nem épitik föl. — A szegedi ipar sikere. Többször irtunk már a szegedi Fischer Testvérek ékszerész oég sikeréről. A cég szabadalmát az úgynevezett Fischer-féle betűs gyűrűket már az egész kontinnensen veszik, azok mindenütt közkedveltségnek örvendenek és dicsőséget szereznek a szegedi iparnak. Ujabban az „merikai Egyesült Államokban is eladásra kerülnek a betűs gyűrűk. A newyorki The Globe Amport Co. cég, amely nemrég érdeklődött a gyürük iránt, nagyobb megrendelést tett most a Fischer Testvérek gyárában, egyúttal elvállalta az árucikk amerikai egyedáruságát is. A szegedi ipar tehát tért hódított magának az újvilágban is, amire mi szegediek méltán lehetünk büszkék. — Csendőrség által használt, a Nagyméltóságú minisztérium által eladott összes Kropácsek-karabélyokat szuronynyal és töltényeivel Sebők Mihály vaskereskedő egyedárusitója Szegeden és azt szurony nyal együtt darabonként 28 korona 50 fillérért árusítja. Töltény 10 fillér. Minden fegyver 8 golyóra tölthető. Szétküldés postán vagy vasúton. 2455 — A 60 év óta fennálló, országszerte a legjobb hírnévnek örvendő és ugy a hazai, mint kűlfölddi gyártmányokkal teljesen egyenrangú sört produkáló pécsi Hirschfeld S. Sörgyár Részvénytársaság, mely vállalat, eddigi termelésének, a technika legmodernebb vívmányait felhasználva, négyszeresére valő emelése céljából, ujabban négy millió korona befektetést eszközöl, Szegeden vezérképviseletet és főlerakatot létesített, melynek vezetését a mindannyiunk által előnyösen ismert Tenner M. László vette át. A szegedi főlerakat szintén a legmodernebbül lesz berendezve és Felsőtiszapart 6. ós Maros-utca 13. szám alatt van. Két csinosan bútorozott szobát keres külön bejárattal két intelligens úriember. Cim a kiadóhivatalban. NYILTTER. B rovatt an közlőitekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal.