Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-03 / 78. szám

1912 március 31. DELMAGYARORSZÁG y színházban. Most Bécsből, ahol Beinhardt jelenleg a „Jedermann"-t játsza, azt az értesítést 'kaptuk, hogy a berliniek ezt a budapesti terminust nem fogják betartani, sőt lehetséges, hogy az idei budapesti vig játékuk egyáltalán el fog maradni, mert hosszabb vendégszereplésre kedvezőbb feltételekkel Oroszországba szerződtek ugyanarra az időre, amikor Budapesten kell játszani ok. Ezzel szemben a Vígszínház igazgatósága azt mondja, hogy Reinhard.ték április 20-án, amint az aneg van állapítva, megkezdik a budapesti vendégjátékot. * líenistcin-szezon Párásban. A jövő szezonban Párisban Henry Bernstein fog dominálni a iszinházakbam. Egy uj darabján kivül a Grymnase-szinház feleleveníti egyik legrégibb darabját, a „Bétour"-t, a PorteSain't-Martin-szinbáz pedig műsorra tűzi az „Aprésmoi"-t, amely emlékeztess botrányokat okozott a Oomédie Francaiseben. A főszerepet a Porte-Saint-Martinben is Le Bargy fogja játszani. A király, a trónörökös és a politikai helyzet. —Osztrák értesülés a horvát politikai helyzetről.— (Saját tudósitmktól.) A király manífesz. tuma és a históriai jelentőséget nyert március 29-iki kihallgatás, amelyen Khuen-Héderváry állt szemben a lemondási szándékot emlegető nyolcvankétéves uralkodóval, nemcsak Magyarország egész közvéleményét foglalkoztatja, de lázas izgalomba ejtette Ausztria népeit és egész Európát. Különösen a bécsi politikában és a berlini udvarnál hatott a hir a váratlan szenzáció erejével Az osztrák politikusok mintegy mély álomból fölocsudva dörzsölik a szeműket: hogyan, itt monarchikus válság készült, trónváltozás előtt állt egy nagyhatalom s erről ők csak utólag, a magyar miniszterelnökhöz intézett királyi szavakból ós kéziratból értesülnek? Izgalommal tárgyalják osztrák politikai körökben és a bécsi sajtóban, hogy a felség személyét belevonták egy pártpolitikai kérdésbe és a korona felelőtlenségének alkotmányos elvét megsértették. Messzemenő politikai következései lesznek Ausztriában a királyi kézirattal támadt uj helyzetnek. A Reiehsratban nyilatkozatra fogják kényszeriteni az osztrák miniszterelnököt, akinek egyáltalán nem volt tudomása arról, mi történik az udvarnál, micsoda ' nevezetes elhatározás történt Sc'hönbrunnban, szóval, ki volt kapcsolva az egész kérdésből. A bécsi lapok minden alkotmányos és parlamentáris szokással ellenkezőnek mondják a korona ekszponálását. Uj fordulatot jósolnak Bécsben a trónörökös hirtelen megérkezése miatt. Ferenc Ferdinánd várakozás ellenére elhagyta Brioni szigetét és Bécsbe utazott. A trónörökös útját a legutóbbi politikai eseményekkel hozzák kapcsolatba. Beavatott körökben ugy tudják, hogy a trónörökös legközelebb audiencián jelentkezik a királnyál, hogy a maga véleményét elmondja a politikai helyzetről. A trónörökös tudvalevőleg a hadsereg legfőbb intézője s ebben a minőségben sürgetni fogja a létszámemelést, amelyre szerinte a Khuen-kormány kellő biztosítékot nyújt. A harc tehát tovább folyik s most már olyan magas régiókban, a'hova szédülettel néz föl a jámbor alattvaló. Ki tudja, ihol végződik ez a nagy, történelmi mérkőzés, a melyben előttünk ismeretlen tényezők és •erők ütköznek össze? A A. Fr, Pr. jelenti: Csuvaj Ede horvát •bán nélíány napig Bécsben tartózkodott. Budapesten az a hír terjedt el, hogy a bánnak Bécsben való tartózkodása Horvátországra nézve nagyjelentőségű döntéssel függött öszsze. Az elterjedt hirek szerint ugyanis a király .Csuvaj Edét királyi biztossá nevezte ki. Ezt a hírt még nem erősítették ugyan meg, de valószínű, hogy a királyi biztos kinevezése csakugyan megtörtént. holnap kell a választást az uj horvát országgyűlésre kiírni, de oly kevés kilátás van arra, hogy a bán figyelemreméltó többséget tud létrehozni, hogy az uj országgyűlés munkaképességére számítani nem lőhet. Ha Csuvajt királyi biztossá nevezték ki, akkor mindenesetre ki fogja iratni a választást, de bizonyos, hogy a királyi biztos egyúttal fölhatalmazást kapott arra, hogy az uj országgyűlést azonnal föloszlassa, ha Magyarország ellen irányuló határozatot akarna hozni. A horvát politikában tehát, ugy látszik, komoly fordulat történt. A magyar politika Horvátországban válságba jutott, amely mindjobban kiélesedik, miníhogy ez . idő. szerint lehetetlennek látszik olyan országgyűlést létrehozni, amely nyomban a megalakulása után Magyarország LeJlen irányuló határozatot he no^rta. A királyi biztos kinevezésével döntő pillanatok következtek be Horvátországban és az állapotok ott annyira fajulhatnak, hogy a monarchiára is nagy és jelentős befolyással lehetnek. Budapestről jelentik: A munkapárt helyisége kedden délután feltűnően népes volt. Jelen volt Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök, Serényi Béla gróf és Székely Ferenc miniszterek. Rövid tanácskozás után átvonultak a Hungáriában levő helyiségükbe, hol pártvacsorát tartottak. A pártvacsorán többen tolmácsolták a párt bizalmát Khuenhez. Khuen-Héderváry Károly gróf szerdán a Házban beszélni fog, wálaszol néhány elhangzott kérdésre. A fölpofozott képviselőjelölt. — Politika a pályaudvaron. — (Saját tudósítónktól.) Keményebb pofon ritkán csattan el, mint az, amelyet Mohr Béla dr ügyvéd, a szentesi kerület volt képviselőjelöltje kapott 1910 május 10-én. A kerületéből jött meg Mohr dr s amint a budapesti nyugati pályaudvaron kiszállt a kupéból, vele együtt hagyta el a kocsit Molnár Jenő dr is, az ellenjelöltje. Az utóbbit néhány barátja várta. Ezek egyike. Molnár Sándor összetűzött Mohr dr-ral, akit hamarosan ugy arculütött, hogy visum repertumot kapott róla és az ütést hetekig fájlalta. Molnár Sándort vád alá helyezték súlyos testisértésért s'az ügyet ma tárgyalta a budapesti törvényszék, Dusárdy bíró elnöklésével. A sértett bele akarta keverni a dologba volt ellenfelét, Molnár Jenő drt is, azt állitva, hogy előre „kicsinált" volt a pályaudvari pofozás. Molnár Sándor vádlott, aki unokaöcscse Molnár Jenő drnak, azt állította ma, hogy egészen véletlenül történt az összeütközés Mohr Béla drral, akit azelőtt sohasem látott. A pályaudvari tolongásban Mohr drba beleütődött, mire ez durván rászólt: — Csirkefogó, vogyázzon, mert pofonütöm ! Erre ő, — az ugyancsak izmos fiatal vádlott, — emelte föl a kezét és ütötte meg Mo'hr drt, ahogy csak tudta. Így mondta el a jelenetet Siklós Aladár tanú, valamint egy másik tanú is, mig Mohr dr amellett maradt, hogy az inzultus váratlanul. minden előzmény nélkül érte. Kihallgatták ezután Molnár Jenő drt, a volt szentesi képviselőt. Ugyanazon a vonaton jött Szentesről ez ellenjelöltjével, Mohr Béla drral. Dusárdv elnök: Látta ön, mikor unokaöcscse arculütötte? — Csak távolról de aztán odafutottam és szétválasztottam őket. — Az előzményékről igy nem tud? — Nem, azt nem halottam. — Ismerte ön Mohr drt előbb? — Csak amióta föllépett elienem. De, hogy milyen féktelenül üldözött és mint gázolt bele a becsületembe, el sem mondhatom . . . Szónokolt, cikkeket irt ellenem, még a. családi szentélyemet se kímélte. * Bródy Ernő védő: A panaszos olyast állit, hogy önök már a kupéban megbeszélték^ liogy kiszálláskor inzultálni fogják? — Ez lehetetlen, mert hisz egyedül jöttem. — Talán ugy gondolja ő azt, hogy ön az: útról telegrafálí a barátainak. — Szó sincs róla. A bíróság 600 koronára itélte el a vádlottat. Dzsentriből biztosítási ügynök. — Szabadonbocsájtották Jakabffy Ivánt. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi ítélőtáblai, kedden szabadonbocsátotta Jakabffy Ivánt. Jakabffyt, a osanádmegyei dzsentrit, akit letartóztatása idején „letört gavallér" címmel tituláltak a lapok, a szegedi törvényszék március 8-án egy évi börtönre itélte. Az volt a bűne, hogy az édés anyja nevében pénzt vett föl, háromezerszázhatvan koronát Iritz Gyula makói gabonakereskedőtől A védője, megfölebbezte az ítéletet és egyben kérte a szabadonboesátását. A bíróság azonban elrendelte a vizsgálati fogság föntartását, ami ellen Jakabffy fölebbezéssel élt. A tábla a fölebbezésnek helyet adott és szabadonbocsátotta a szomorú sorsra jutott dzsentrit. Kedden délelőtt féltizenkét órakor közölték vele a tábla határozatát. Tizenkét órakor már egy nyurga, vidám fiatalember tünt föl, az ügyészségi fogház lépcsőjén: Jakabffy Iván. A határozat kihirdetése után ugyanis azonnal szahadonbocsátották. A fogházból is ugy jött Jakabffy Iván, mint a. kaszinóból Elegáns volt, vasalt ruháju, előkelő magatartású. Finom szürke ruha, zöldesszürke kalap, lakkcipő, selyemkravátli, szóval kifogástalan elegancia. FelÖltő nem volt rajta, selyemkeztyü volt a kezén. Amint a törvényszék folyosójára ért, cigarettára gyújtott. Munkatársunk megszólította: — Mi most a szándéka? — Hazamegyek Kupára. — Kibékült már az édes anyjával? — Az édes anyámmal . . . kibékülni . . . nem, még nem ... de hazamegyek. — És aztán? — Még nines valami különös tervem. Különben is még he kell várnom a tábla Ítéletét.. A törvényszékről védőjéhez, Pártos Simon dr-hoz ment Jakabffy. A korzót és a Kárászutcát elkerülte, a néptelenebb utcákon igyekezett az ügyvédjéhez. A védőjének elmondta, bogy biztosítási ügynök lesz. Ez a legkomolyabb terve. Három hónapot már kitöltött vizsgálati fogságban ós reméli, hogy már nem messze van aa, végleges szabadulás. — Uj életet akarok kezdeni — mondta az ügyvédjének. Tisztességes életpályát választok. Ami volt, elmúlt. A biztosítás becsületes kenyérkereset, kedvem van hozzá, hát leszek biztosító. Ez az energikus elhatározás, a „dzsentri