Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-11 / 84. szám

1912 április 1Í. íjélmaöYarorszáő i lap természetesen megjelenik, mert hisz az eltávozott újságírók helyét elfoglalta az Olló, aminek következményeképen hatásaiban már egyszer kipróbált cikkek jelentek meg a lapban. Sas Ede, a lap kiadója sztrájktörőket •szeretne kapni, a szolidaritás azonban oly erős, hogy minden próbálkozás, mely a sztrájk sikerét veszélyeztetné, hiábavalónak bizonyult. Azzal a mentegetődző appellátával szemben aztán, amelyet Sas Ede a publikumhoz intézett, a sztrájkoló munkatársak a következő nyilatkozatot teszik közzé: A lap kiadója, Sas Ede, március 16-án kelt és Marton Manó felelős szerkesztőhöz intézett levelében elismerte, hogy a lap igen jól van szerkesztve, de miután a lap kiadása sokba kerül, kötelezte a szerkesztőt, hogy a szedők és nyomdászok különórázását (időntúli munkáját) ő fizesse meg. Ez ellen Marton tiltakozott. Ami a Tisza István grófról szóló ihirt illeti, azt maga Sas Ede telefonálta meg az általa tudósított budapesti lapoknak és el is fogadta érte a tudósitási dijakat. Kijelentik egyúttal a sztrájkolok, hogy a Nagyvárad cimü lap munkatársai voltak a legnyomorultabban fizetve és olyan helyiségben kellett dolgozniok, melyet a rendőrség be akart zárni. — Ahármasszó vétség. Milánóból jelentik: A „Secoio" közli bécsi tudósítójának értesülése nyomán, hogy a hármas-szövetjség megújítása még ebben az évben meg fog történni. Kétségtelen, hogy a szövetséges nagyhatalmak a szerződésbe uj függeléket fognak felvenni, amelyek Olaszországnak a Földközi-tengeren való megváltozott helyzetével számolnak és az uj szerződés fentartás nélkül el fogja ismerni a tripoliszi anneksziót. — Írország független parlamentet kap Londonból jelentik: A parlamentnek nevezetes eseménye lesz holnap. Asquith miniszterelnök az alsóház ülésén beterjeszti a homerule-jiavaslatot, mely Írország régi függetlenségi törekvéseit kell, hogy kielégitse. Ha [a bili törvénynyé válik, akkor Angolország /Írországgal bizonyos mértékben dualizmusba kerül, független parlamentet kap, amely felső- és alsóházból fog állani. A felsőháznak tizenkét kinevezett és harminchat cenzus szerint választott tagja lesz. Az alsóház, amelynek százhárom tagja lesz, az angolországi parlamentbe egy negyven tagból álló delegácóit fog küldeni. A felső- és alsóház között felmerülő véleményeltérések esetén a két ház együttes szavazással dönt a kérdések felett. — A berlini szerződés revíziója. Konstantinápolyból jelentik: Itteni diplomáciai körökben ugy tudják, hogy a pétervári kormány kezdeményezni fogja a berlini szerződés revízióját. A terv az, hogy a szignatárius nagyhatalmak Pétervárott egy konferencián beszéljék meg a szerződés uj szövegét. — Vidéki hirlapirók ntazási ösztöndíja A közoktatásügyi miniszter a Vidéki Hirlapirók Országos Szövetsége számára, a hazai hirlapirók részére 2000 korona külföldi utazási segélyt engedélyezett az 1912-ik évre. A segélyre pályázatot hirdettek a következő feltételek mellett: 1. Az utazási segély két vidéki hírlapíró részére fog kiadatni. Egyegy utazási segély tehát 1000—1000 korona lesz. 2. A pályázati kérvények bezárólag 1912. évi május l-ig nyújtandók be a következő cimre: A „Vidéki Hirlapirók Országos Szövetségének, Szeged, Boldogasszony-sugárut 2., február 3." 3. Elkésve érkezett pályázati kérvények figyelembe nem vétetnek. 4. A folyamodó újságírók kötelesek kérvényeikben a külföldi tanulmányut célját és terjedelmét pontosan megjelölni, valamint vagyoni helyzetükről is pontos felvilágosítást adni. 5. A tanulmányútnak legalább 4 hónapi időtartamúnak kell lenni. 6. Az a hírlapíró, aki a külföldi utazási segély kedvezményében részesül, köteles a tanulmányutat 1912. évi junius 1-től kezdve 1912 december 31-ig terjedő terminuson belül, általq tetszés szerint választandó időben megtenni. 7. Az 1000 kornás uti segélyből 250 korona az utazás megkezdésekor, 250 korona egy hónap múlva, 250 korona a 3-ik hónapban és 250 korona a 4-ik hónap első napján utalványoztatik. 8. Az utazási segélyben részesülő hirlapiró köteles elutazása napján a Vidéki Hirlapirók Országos Szövetségét Szegeden utrakelósérői levélben értesíteni. Köteles továbbá minden külföldi városból, ahol legalább 48 óráig tartózkodik, tartózkodásáról rövid jelentést tenni. 9. A tanulmányut befejezése után legkésőbb 4 hét múlva köteles ezen utazási segélyben részesülő hirlapiró az egész utazásáról a VHOSz elnökségének rövid jelentést tenni; ezenfelül az utazási segély rendeltetésének megfelelően a segélydijas kötelességévé tétetik, hogy uti benyomásait vagy tanulmányait lehetőleg irodalmilag is értékesítse s az erre vonatkozó közleményeket vagy cikkeket a VHOSz elnökségének szintén mutassa he. 10. Amennyiben a segélyben részesülő hirlapiró külföldi tanulmány utjának célját ós terjedelmét az utazás megkezdése előtt vagy után megváltoztatni óhajtja, erre nézve a VHOSz elnökségének előzetes beleegyezését kell kikérnie. — A hadsereg uj ágyul. Bécsből jelentik: A bécsi tőzsdén az utóbbi napokban különféle hirek terjedtek el a Skoda-gyár állítólagos ujabb üzleteiről. A részvények ára e hirekre gyorsan változott, mert senki sem tudott bizonyosat. Most azután kiderült, hogy e híresztelések alapja a hadvezetőségnek az a terve, hogy a mostani tüzérségi ágyuk helyett nikkel-acél ágyukat vezessenek be. Már Pitreich hadügyminiszter korában több oldalról sürgették, hogy a hadvezetőség próbálja ki ezeket az újfajta ágyukat, hielyeket ,a hajóknál már alkalmaznak is. Egyik legfontosabb előnye az uj ágyúnak az, hogy a löveg röpülési pályája rendkívül alacsony és ezzel a célzás is sokkal biztosabb. Pitreich azonban ragaszkodott az Ue'hatius'-bronzhoz, de a Skoda-gyár sugalmazására azóta is több oldalról sürgették az uj anyagból való ágyuk kipróbálását. A hadvezetőség most elhatározta, hogy Hajmáskéren kísérletezni fog az uj ágyukkal. Egy teljes üteget készíttettek belőlük, ezt most Hajmáskérre szállítják és ott kipróbálják. — Párisi mintára. Alig törtónt meg az a liires párisi rablás, amelyet automobilos rablók követtek el, már is utánzókra akadt vállalkozó szellemű budapesti züllött suhancokban. A budapesti rendőrségnek besúgták, hogy öten automobilos rablást akarnak elkövetni s a főváros rendőrségének még idejekorán sikerült a tervet meghiúsítani. Az eset részletei a következők: Eberling János, 19 éves laborans hosszabb ideig alkalmazásban volt Kovács Pál kaposvári földbirtokosnál ós tudta, hogy az állandóan nagy összegű pénzt tart magánál. Tervet főzött ki annak kirablására és tervébe beavatta Steiner Gusztáv, Rudics Dániel, Katona György és Skraba József suhanockiat. Ezek között van lakatos, softőr és más munkanélküli iparos. A terv az volt, hogy mátyásföldi gazdasági gépgyárból ellopnak egy 40 lóerős automobilt s azon Kaposvárra mennek, ahol Kovács Pált majd kirabolják. Nagymennyiségű kloroformot is szereztek he. A budapesti rendőrség tudomására jutott a tervnek és akkor fogták el az öt jómadarat, amikor Mátyásföldön épen az automobilt akarták ellopni A rendőrség mind az ötöt letartóztatta. Részben már bevallották a szándékukat és az értelmi szerzőséggel Eberling Györgyöt vádolják. A budapesti rendőrség letartóztatásba helyezte a kalandos rablólovagokat. — A fiumei gyorsvonat kisiklott. A máv. igazgatóságától vett értesítés szerint a Budapestről tegnap délután 6 óra 15 perckör elindult fiumei 1004. számú gyorsvonat gépje és három kocsija Venbováe állomáson a bejárati váltón kisiklott. Sem az utasok, sem a vonat személyzete közül senki sem sérült meg. A vonat utasait átszállással továbbították. A forgalmi akadályt már elhárították. Szigorú vizsgálat folyik. — Bóra a Kvarnerón. Fiuméből táviratozzák: Néhány napi kedvező időjárás után erős bóra állott be a Kvarnerón és az időjárás teljesen hidegre fordult. A Monté Maggioret hóréteg borítja és a Karszt-vidéken is töib'b helyen hó esett. A vihar miatt a Velencéből visszajövő „Hegedűs Sándor" nevü gőzös több órát késett. — Egy hadtestparancsnok szerencsétlensége. Zágrábból jelentik: A boszniai automobilkirándulás alkalmával Gerba Rajmund 'hadtestparancsnokot sokkal súlyosabb baleset érte, semmint hivatalosan beismerik. A hadtestparancsnok eltörte a ballábát, térdét öszszezuzta s jobb lábán is erős zuzóddsokat szenvedett, ugy, hogy gyógyulása hetekig fog tartani. Két kísérője is jelentékenyen megsérült, mikor az automobil felborult. — A Jézns ellen hozott Ítélet. Nápolyból jelentik: A húsvéti ünnepek alkalmából egy lap megírta, hogy Casertábian, egy régi kápolnában, kőlapot őriznek, amelyen héber nyelven ó-hóber betűkkel rá van vésve a Jézus ellen hozott halálos Ítélet, Az ítélet szószerinti szövege körülbelül igy hangzik: „íme az Ítélet, amelyet Pontius Pilátus, Galilea helytartója hozott Názáreti Jézus ellen, hogy az kereszthalált szenvedjen: Tiberius császár uralkodásának tizenhetedik évében, március hónap 25-ik napján, amikor Ananiás és Kaifás voltak az ur főpapjai, Pontius Pilátus helytartó arra itélte Jézust, hogy két gonosztevő között kereszthalált haljon. A tanúvallomásokból, amelyeket megvizsgáltak és igaznak találtak, bebizonyult, hogy Jézus a nép csábitója, lázitó ós a törvényt megveti; magát az élő Isten fiának és Izráel királyának nevezte és amikor a templomba bevonult, a nép pálmaágakkal és üdvrivalgásokkal ünnepélte. Pontius Pilátus tehát megparancsolta Quirillius Cornelius centuriónak, ihogy Jézust a vesztőhelyre kísérje megtiltotta, hogy bárki megszabadítsa, vagy halálát megakadályozza. Az ítéletet mint tanúik aláírták: Dániel Robani farizeus, János Zarabathel, Raffael Röbani és Gaper írástudók." Az ítélet ezenkívül azt is elrendelte, hogy Jézust a Saerena-kapun át vezessék a vesztőhelyre. Az ítéletet Izrael mind a tizenkét törzsének külön-külön kőtáblákon tudomásukra juttatták, de a kőtáblák közül eddig csak azt az egyet találták meg, amelyet Casertában őriznek. Természetesen, a kőlap hitelességéhez szó férhet. - Parcellázzák a primási birtokokat. Esztergomiból jelentik: A hercegprímás unokafivére és központi jószágigazgatója, Vaszary Mihály azzal a tervvel foglalkozik, hogy a priimási uradalomhoz tartozó birtokok egy részét apró parcellákra osztva bérbe adja. Erre a fontos lépésre a kényszerűség birja a hercegprímást, mert a primási uradalmak maholnap egyáltalában nem fognak jövedelmet felmutatni a helytelen gazdálkodás miatt. A primási uradalmak felszerelése az összes holtkézi birtokok között a legrosszabb, befektetésre nincs pénz és bár az aulában ezt a nincstelenséget azzal leplezik, hogy a primás azért nem vesz uj felszerelést a gazdaságba, rnfert nem akarja utódja kezét megkötni, a hozzáértők tudják a valót, amely abban áll, hogy a prímás unokaöcscse nem ért a gazdálkodáshoz és e miatt fizetnek rá több primási uradalomra. A birtokok jövedelmezőbbé tételének gondolatával már három esztendővel ezelőtt foglalkoztak, amikor az úgynevezett szavatossági rendszert hozták be a primási birtokok kezelésénél. Ezt a rendszert azonban a vallásés közoktatásügyi minisztérium nem hagyta jóvá s ezért foglalkoznak most a parcellázás gondolatával. Hogy mennyire rossz a primási gazdálkodás, mutatja az esztergomi tanítóképző dolga, amelynek helyébe ujat építeni nem tudnak, bár a terveket tiz év elkészitették s a vármegyei főorvos minden