Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-11 / 84. szám

Í912 április lí bÉLMAGYARORSZÁG Nemzetközi akció az olasz-török háború ellen. — fiz európai pénzpiac feszültsége. — (Saját tudósitónktól.) Az olasz-török há­ború már az egész Európának kezd kelle­metlenné válni. A pénzpiac rendkivüli fe­szültsége, melyet szükségképen meg kell éreznie minden európai állam iparának és ke­reskedelmének, közbelépésre kényszeríti az európai nagyhatalmakat — a békekötés ér­dekében. Konstantinápolyban, mint onnan jelentik, igen határozottan beszélnek már a nemzet­közi dérnars-ró'l, ahogyan a diplomácia nyel­vén a nagyihatalmak erőteljes föllépését ne­vezik és e hét végére várják a nagyhatalmak akcióba lépését. A párisi Matin, miely sokszor meglepi a világot kitűnő értesüléseivel, már azt is je­lenti, hogy Ausztria és Magyarország, Né­metország, Franciaország és Oroszország együttesen fogja fölszólítani a török kor­mányt a béketárgyalás megkezdésére. Az akció kiinduló pontja az, hogy miután Olaszország hajlandó a békére, Törökor­szág jelölje tneg azt az alapot, melyen a bé­kéről tárgyalni lelhet. A négy nagyhatalom fölszólitására Török­országnak válaszolnia kell és nyilvánvaló, hogy ez a válasz nem lehet elutasító. A török külügyminiszter, Asszim bég ma még igen harciasan nyilatkozik ugyan és Olaszországban is az egész flotta mozgósí­tásáról beszélnek, — de mindez nyilván csak annyit jelent, hogy a béketárgyalás előtt mindegyik fél fitogtatja a harci kész­séget, hogy az alku kedvező eredményét le­hetőleg ezzel is biztosítsa. Kétségtelen, 'hogy a nagyhatalmaik közibelépésével a háború .uj stádiumba került és (habár még nem is egészén bizonyos, hogy hamarosan véget is fog érni, — a békéhez ma közelebb vagyunk, imint a háiboru kitörése óta bármiikor voltunk. BÉKEKÖZVETITÉS. Páris, április 10. A Matin értesülése szerint az osztrák és magyar, német, francia és orosz nagyköve­tek ma meg fogják tenni a portánál az első lépést a béke közvetítésére. A kérdés, ame­lyet ezeik a nagyhatalmak a török külügyi hivatalhoz fognak intézni, következőképen szól. Rómában még tudtuk, hogy az olasz kor­mány hajlandó volna arra, hogy az ellen­ségeskedést bizonyos föltételekkel meg­szüntesse. Arra kérjük tehát a török kor­mányt, közölje velünk, vájjon szintén haj­landó volncl-e békét kötni és tudassa ve­lünk azt az alapot, amelyen a tárgyalást meg lehetne kezdeni. Hivatalos portakönöikben azt hiszik, hogy a hatalmak demarsa a béke érdekében csak e hét vége felé fog megtörténni. A demars­nak csak informatív jellege lesz. MIT MOND ASSZIM BÉG? London, április 10. Asszim bég török külügyminiszter a Daily Cfíroniete tudósítójának ezt mondta: A bé­ketárgyalás föltétele, hogy Olaszország az annekszióról szóló, dekrétumot széttépje. Tö­rökország hajlandó Olaszországgal tárgyal­ni, de csakis komoly alapon. Nem szolgál­tathatjuk ki Tripoliszt Olaszországnak. Pró­bálja meg Olaszország európai Törökor­szágba betörni, biztosítom őket, hogy csak a török hadsereg engedelmével kerülnek on­nan megint ki. Tripólisznak semmi szüksége sincs Olaszország civilizáló missziójára: ha ilyesmire hivatást érez magáiban, akkor sok­kal közelebb esik hozzá Szicília és Kalábria. Nagyon hálásak vagyunk azoknak a hatal­maknak, akik szíves tanácsukkal látnak el a hábóru befejezése végett, de a mi válaszunk csak ez: — Nem fogadhatjuk el a békét oly fölté­telekkel, amelyet ti, mint oly férfiak, akik­nek szivükön fekszik hazájuk becsülete, nem fogadnátok el. AZ OLASZ FLOTTAAKCIÓ. Milánó, április 10. Jól értesült forrásból jelentik, hogy most Viale tengernagynak az olasz flotta főpa­rancsnokává történt kinevezése után az ed­dig elhalasztott flottaakciót meg fogják kez­deni. A Momento velencei értesülése szerint mozgósítani fogják Olaszországnak egész tengeri haderejét és még a régi hajókat is be fogják vonni az akcióba. A flotta főparancs­noka már lepecsételt rendeletet kapott. TÜNTETÉS A HÁBORÚ ELLEN. Milánó, április 10. Az Avanti értesülése szerint Piacenzában a főtéren háborúellenes tüntetés volt. A tün­tetésiben az 1889-ik évfolyamú tartalékosok közül is sokan vettek részt és azt kiáltották: — Haza akcimink menni! Vesszen a há­ború! Vesszen Tripolisz! A tüntetés után a szociálisták gyűlést tar­tottak, melyen a háború miatt oly élesen tá­madták a kormányt, hogy a rendőrség kény­telen volt a gyűlést föloszlatni. Veronából, Tortónából és több más felső­olaszországi városból az utóbbi napokban nagyszámú katonaság ment el a harctérre, hogy az onnan visszatérő 1888. évfolyamú katonákat pótolja. női-, férfi- és gyer­mek-különlegessé­gek a tevassi idényre nagy választékban ér­keztek és legiuté­nyosabb árban vé­li sárolhatók u lyfACT | ezelőtt Gyéres M. Mártonnál UrUtji> if Szeged, Tisza-szálló mellett. Két szoba, előszoba, esetleg garzon lakást ke­resek azonnal. Ajánlato­kat a kiadóhivatalba kérek Apagyilkos koldus. — Őrült-e vagy bűnös? — (Saját tudósitónktól.) Emlékezetes még az a véres családi dráma,' amely január 7-én történt Sajtény községben, Csanádmegyé­ben. Mócz Simon koldust szerelemféltésből agyonverte a fia. A mostoha anyját féltette az atyjától. A legmarkánsabb naturalista regény ez a sajtényi história. Az alakok: az öreg ro­mán koldus, mezítlábas, ráncos, fakó arcú asszonya és az életerős, suhanc fiu, akinek a nyomorúság szintén koldustarisznyát ag­gatott a vállára, a nádfödeles, ütött-vert kunyhó sivárságában megdöbbentően rémes regénytípusok. Ocsmány bün szövődött a koldustanyán. A minden képességéből és energiájából ki­pumpált oláh asszonyra a mostoha fiu is rá­vetette magát. Csak egy nőt érzett, akihez koldusságában 'hozzáférkőzhetett, az oláh asszonyt, aki a mostoha anyja is volt. Az asszony rut volt és öreg és az anyja is volt. A koldusgyerek nem ismert, nem érzett anyát, cisak nyomorúságot és vágyakozást­Csak ösztöne volt, mint a baromnak. És kol­dus volt és' oláh, a havasok aljáiról. Asszony kellett neki. és az asszonyért, az anyjáért megölte az atyját. Éjjel, amikor az öreg kol­dus ágyban fetrengett az asszonyával, rájuk rontott a fiu és kapával léket hasított az atyja koponyájába. Vér . .. hörgés . . . halál. Vége a regénynek. A sajtényi história szerdán uj, k'ülön feje­zethez ért. A szegedi törvényszék esküdt­birósága összeült ítélkezni a gyilkos fölött. A rémes éjszaka óta az ügyészség fogházá­ban ült a koldus oláhlegény, onnan vezették a börtönőrök a tárgyalóterembe. Zord kül­sejű, lerongyolódott, arcán végigvonaglik gyötrő szenvedések torzult vonása. A mostohaanyja is megjelent a tárgyalá­son. Fonnyadt, mint a gomblyukban felejtett virág. Kirivó rongy tapad a testére, a lába meztelen. A bün leghalványabb árnyalata sem tükröződik az arcán. Csak szenved és fél. Nem a bűntől, csak a büntetéstől. Azt hiszi, hogy őt is elitélik a birák. Hevessy Kálmán elnök tanácsa tárgyalta az ügyet. A vádhatóságot Harsányi Elemér dr ügyész képviselte, a vádlottat Kövesi Gyula dr védte. Elnök ismertette a vádat, amely szerint Mócz Jánost .szándékos emberölés bűntetté­vel, apagyilkossággal vádolja az ügyészség. A Vádirat: Mócz János ebben az évben, ja­nuár 7-én Sajtény községben meggyilkolta az atyját, Mócz Simon hatvanéves koldust. Az öreg koldus vadházasságban élt Igrisán Agra oláh asszonnyal. A fiu viszonyt folyta­tott a mostoha anyjával. Azt akarta, hogy az atyját tagadja ki a kegyeiből. Amikor pedig január 7-én éjjel az atyját együtt találta az asszonnyal, kapával rá rontott. Addig verte a fejét, amig az eszméletlenül bukott a földre. Aztán a mostcihá anyjával akart végezni, de az könyörgött és egy koronát is adott neki, hogy ne bántsa. A fiu elvette a pénzt és aztán tovább ütötte az atyját. A gyilkosság után szeretkezett mostohájával. Ezt a bünt olvasta rá az ügyészség Mócz Jánosra. A vádirat isimertetése után a vád­lott kihallgatása következett. Román tolmács utján hallgatták ki. — Nem gyilkoltam — mondta rapszódiku­san — csak ütöttem. Tudom is én . . . Az elnök kérdéseire zavaros feleleteket adott. Bambán bámult a birákra és mindig magában mormogott valamit. A vádlott kihallgatása után Balassa Péter dr törvényszéki orvos elmondta szakértői véleményét. Az orvosszakértő szerint a vád­lott viselkedéséből arra lehet következtetni, hogy nem épelméjű. Ezért a megfigyelő in­tézetbe való internálását indítványozta.. A biróság a szakértői vélemény alapján elren­delte a vádlottnak a megfigyelő intézetbe vpló ijitérrá'ását és a tárgyalást'elnapolta.

Next

/
Thumbnails
Contents