Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-11 / 84. szám

1912 április 11. óriásnak, valamennyi bemutatására azonban 1 nincs elég helyünk. Például a tisztviselők és szolgák étkezőterme vagy a tetőn levő kert, amelynek az a célja, hogy azok a nőtisztvise­lők, akik délben a nagy távolság miatt nem mehetnek haza, ott tölthessék az időt a párisi utca helyett, amelyen nem jó fiatal lányok­nak csatangolni. Ebben az épületben körülbelül ötödfélezer ember dolgozik. A bank nyugdíjpénztárral, intézeti orvosokkal, dalkörük és sportegyesü­letük anyagi eszközeinek biztosításával és számtalan más intézménnyel gondoskodik róluk, fizetésükön kivül is. Több iskolában vannak a banknak alapitványai, amelyeket tisztviselők gyermekei számára tartanak fenn. Több gyermekes családapák, gyermekágyas alkalmazott nők rendkívüli segélyt kapnak. A banknak üdülőtelepe van la Bauleban, szanatóriuma Bligny-ben, alkalmazottai szá­mára. Végül fölsorolok egynéhányat azon kül­földi városok közül, amelyekben e banknak fiókja van: London, Szentpétervár, Moszkva, Odessa, Konstantinápoly, Kairó, Alexandria, Port-Said, Jaffa, Jeruzsálem, Madrid, Barce­lona, Szevilla, Valencia, Genf, Bruxelles. A bank eheckjei, hitellevelei készpénzt je­lentenek Mincapoliszban, Pretoriában, Muk­denben, vagy Kolozsvárott egyaránt. Párisi fiókjainak száma már tul van a szá­zon, Franciaországnak alig van már városa, ahol fiókja ne volna, e vidéki fiókok száma napról-napra szaporítják őket — ma már százötven körül jár. íme az, amiből nagyjában fogalmat lehet alkotni arról, mi rejlik e szó mögött: Párisi nagybank. Szegedi tanítók passziv rezisztenciája. (Saját tudósít ónktól.) A szegedi tanítóság igen el van keseredve Szeged város tanácsa ellen, amiért az — a tanitók vélt sérelme szerint — jogos érdekeiket állandóan mel­lőzi. A szegedi tanitók 420 koronás lakás­bérét 720 koronára emelte föl egy indít­ványra a közgyűlés. A határozatot a tanács megbízásából Turóczy Mihály dr főügyész megfölebbeZte. A tanítói lakbérek ügyét vég­legesen még imindig nem döntötték el s ez­ért, valamint a fölebbezésért neheztel a ta­nítóság. A szegedi tanitók, mint azt egyes szegedi lapok megírták passziv rezisztenciát határoztak el. Kimondották, hogy semmi egyéb munkát a városnak nem végeznek, mint amire hivatásuknál fogva szorosan kö­telezve vannak. Kivonják tehát magukat minden ingyenes közművelődési tevékeny­ségből. Ez elhatározáshoz híven, elsősorban Sze­ged egyik legrégibb közművelődési egyesüle­téből, a Szegedi Daloskörből léptek ki a taní­tók. A daloskör ezzel válságos helyzetbe', jutott, mert a kilépett tanitók tevékeny és igen használható tagjai voltak. De a válsá­got főleg az okozta, hogy Balogh Károly tanácsos, a kör elnöke a tömeges kilépések miatt lemondását határozta el. A tanítók .ufeíyanis jórészt őt okolják azért, hogy a város tanácsa szerintük olyan mostohán bá­nik velük. E ihirrel szemben értesülésünk szerint tény az, hogy á tanítóság elégedetlen a városi ta­nácscsal, azonban ezideig még semminemű határozott akciót neim határoztak el, sőt a passziv rezisztenciát sem határozták el. Ez­ideig még csak nagy általánosságban egyé­nileg hangoztatták a passziv rezisztenciát, ténykedésre, testületi föllépésre nem hatá­rozták el magukat. Ennek ellenére Balogh Károly tanácsos el­határozta, hogy a „Szegedi Daloskör" elnöki állásáról lemond s lemondó-levelét ma meg is irta Mayer Márton, szegedi árvaházi gond pókhoz? a „Szegedi Daloskör" alelnökeié2­DÉLMAGYARORSZÁG Müyer Márton ma munkatársunknak e kérdésben a következő felvilágosítást adta. Balogh Károly tanácsos urnák a „Szegedi Daloskör" elnöki tisztségéről való lemondó­levelét még nem kaptam kézhez s igy a le^ mondásról még mit sem tudck. Arról sem tudok, sőt határozottan megcáfolhatom, hogy tizenhárom tanitó kilépett volna. Amennyi­ben a tanitók közös cselekvésre szánnák ma­gukat és kilépnének a daloskörből, ugy ak­kor mindannyian szolidárisaik lennénk és én is, de a tanitók mindannyian kilépnének. Ma este tesz összejövetelünk, amikor majd be­szélünk a dologról s én azt hiszem, hogy nem fog sor kerülni a passziv rezisztenciára, mert békésen is eltudjuk intézni a dolgot. Szeged város tisztviselői úgyszólván egy­értelműen eh télik a tanítóság mozgalmát. Kétségtelen, — ugy mondják, — hogy a vá­rosi tanács a legnagyobb jóindulattal visel­tetik a tanítóság érdekei iránt s méltányta­lan, hogy a tanitók mégis országszerte Sze­ged rossz hírét költik s ugy tüntetik fel a dolgot, mintha Szeged a tanítókat rosszul dotálná. Szeged ebben a tekintetben nem ér­demel szemrehányást, mert úgyszólván első helyen van azon városok között, mely a ta­nítóság szociális érdékeit különösen méltá­nyolja. A tanitók más városi és köztisztvise­lők fölött előnyben vannak, mert hamarabb történik a kinevezésük, évenként 2—3 hónap szabadságuk van s könnyebben módjukban áll meiiékesen is keresni. Különben tény, hogy a városi adminisztráció legbonyolul­tabb kérdése a tanitók fizetésének kérdése. Maguk a tanitók sem igen tudnak tájéko­zódni benne s a tanítóság ügyét valahogy általánosságban reorganizálni kellene. Gaál Endre dr tanácsos a tanitók passziv rezisztenciájára vonatkozóan kijelentette, hogy a tanitók alaptalanul vádolják rossz­akarattal a tanácsot. A lakásbérről szóló közgyűlési htározatot csak azért fölebbez­tette meg a tanács, mert annak azonnal való elfogadásával formahiba történt. A tanács különben is méltányosan akarja megoldani a tanitók lakásbérének kérdését, még pedig ugy, hogy a fizetés emelkedésével emelked­jék a iakásbér. A politikai helyzet. — Készülődés a pénteki ülésre. — (Saját tudósítónktól.) Á képviselőház pén­teki ülését általános és élénk készülődés előzi meg valamennyi politikai párt részérők A Kossutih-párt és a Justh'-párt csütörtökön délután értekezletet tart, hogy további par­lamenti magatartását megállapítsa. A Justh­párt, a pártonkívüli függetlenségiek s a kis­gazdák vitarendező bizottsága csütörtökön •ugyanésaik összeül, hogy az obstrukcióra is­mét fölkészüljön. A munkapárton ezzel szemben szintén erős mozgalom van abban az irányban, hogy a párt már a pénteki ülé­sén ellensúlyozni tudja valami módon az el­lenzék harcát. Ennek egyik eszköze lesz egyebek közt az is, hogy munkapárti rész­ről szónok jelentkezik a véderőreform mel­lett s igy az obstruktorolk még se tudják majd megakadályozni, hogy a katonai ja­vaslatok tárgyalás alá ne kerüljenek. Ezzel a harcias és jórészt taktikai készü­lődéssel párhuzamosan egymást kergetik azok a kombinációik és tervezgetéselk, me­lyek a válság békés egyezkedéssel való meg­oldásra irányainak. Ezek a tervezgetések mindi a választójog bevonásával próbálják megtalálni az alkalmas alapot a kibontako­zásra. Justhékról tudvalevő, hogy másképen meg nem békithetők, mint a választójogi re­form biztosításával, de a Kossuth-párt radi­kálisabb szárnya ugyancsak súlyt vet erre 3 a kérdésre s ezt a jelenségek szerint az ed­diginél is erősebben kifejezésre juttatja majd a közeledő parlamenti harcban. Egyik-má­sik újság arról irt, hogy a pártban valósá­gos szervezkedés folyik Désy Zoltán és Ba­rabás Béla vezetése alatt az általános vá­lasztójog mellett, mi azonban ugy tudjuk, hogy a párt választójogi álláspontjának tisz­tázását nemcsak Désyék óhajtják, de szinte kivétel nélkül a párt. valamennyi tagja, köz­tük Gaál Sándor, a képviselőház volt el­nöke is. A munkapárt nagy részében ugyancsak megvan a hajlandóság arra, hogy a kor­mány és a többség határozottabb formában körvonalazza a választójog dolgában a maga fölfogását, még pedig a képviselőháziban. Itt számolnak azzal is, hogy választások ese­tére már előre tájékoztatnia kell a kormány­nak és a pártnak a közvéleményt arról, hogy voitaképen mik a szándékai a reformmal. Héderváry Károly gróf miniszterelnök, aki a húsvéti ünnepeket családja körében, hé­dervári birtokán töltötte, ma viszaénkezett Budapestre. Ma jött meg tornyai birtokáról Justh Gyula is. KÉSZÜLŐDÉS A DELEGÁCIÓKRA. E hét végén, vagy a jövő hét elején Khuen­Héderváry Károly gróf miniszterelnök Bécsbe érkezik. A miniszterelnöki bécsi út­ját több fontos ügy teszi szükségessé. E hó­nap közepe táján Bécsben közös miniszteri értekezlet lesz, melyben liéglegesen dönteni kéli a delegációk összehívásáról. A közös indamnitás ápriliis végén lejár, azt meg kell hosszabbitani, vagy pedig el kell intézni az idei közös költségvetést. A delegáció ülésezésének nyugodt mene­tét egyelőre még többféle elintézendő ügy befolyásolja. Ezek egyike személyi termé­szetű. A magyar kormány és a munkapárt, sőt Írhatjuk, hogy a magyar politikai világ is neheztel Auffenberg hadügyminiszterre, mert őt tartja a rezoluciós válság előidéző­jének. Maga Khuen január 24-ike óta nem beszélt Auffenberggel és ugy mondják, hogy Bilinski közös pénzügyminiszter legutóbbi budapesti tartózkodása alkalmával már lé­péseket tett arra nézve, hogy a miniszterel­nök és a hadügyminiszter között levő sze­mélyi ellentéteket eloszlassa. De tartani lehet attól is, hogy a magyar delegációban a munkapárti tagok részéről felszólalások lesznek Auffenberg politikája ellen. Épen e nehézségek, valamint a belső magyar politikai helyzet miatt nincs még megállapítva, hogy a delegációk csupán egy­kétmapos ülésezésre jönnek'-e össze az in­demnitás megszavazására, vagy pedig ren­des ülésszak lesz a végleges költségvetés megállapítására. Mindkét esetben a delegá­ciók ülésezése Bécsben lesz. AUFFENBERG BUKIK! A delegációs zavar elintézésére és ezzel kapcsolatban az Auffenberg-afiér megoldá­sára nézve az illetékes tényezők már meg­állapodtak. Eszerint az elintézés módja a fcöivetkező lesz: Lovag Auffenberg hadügyiminiszter még a most következő közös miniszteri értekezlet előtt fel fogja ajánlani a lemondását, esetleg tényleg le is mond, amint azt két esztendővel ezelőtt Aehrenthal gróf külügyminiszter és Schönaich báró hadügyminiszter cselekedte. Auffenberginek ez a lépése nem lesz egyjelen­tőségü a távozásával, mert lemondása a ki­rály előtt marad, aki a döntést egyelőre fen­tartja magának. Viszont, ha mérlegeljük a helyzetet és a politikai perspektívát, sejtihet­,'jüli hogy mint dönt F-a király Auffenberg ügyében, kinek eddigi működése Magyaror­szág előtt ellenszenves s kinek dolga Aus/.. tria előtt se szimpatikus.

Next

/
Thumbnails
Contents