Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-09 / 57. szám

DÉLMÁQYAR0RS2ÁÖ 1912. március 0. — öngyilkos lett egy érettségizett baka. Aradról jelentik: Tegnap délután a 33. gya­logezred irodájában mellébe lőtt egy közle­gény, Acsay János. Halálra sebezte a lövés, a katonai kórházban most vivődik a szegény baka, akinek sorsa egy intelligens ember ka­szárnyai kálváriajárása. Acsay érettségizett ember, két sorozáson kiszuperálták s a har­madik sorozásnál már be sem adta önkéntqsi kérvényét: azt hitte, megint untauglich lesz. csalódott: három évre besorozták. A fiatal­ember folyton betegeskedett, felülvizsgálatra is jelentkezett, de bentartották, mert irodai munkára alkalmasnak találták. Ezen roppant elkeseredett. Mikor aztán a minap csekélyke késésért huszonegy napi áristomra Ítélték, elpanaszolta az ezredorvosnak, hogy a bünte­tést nem birja ki. A panaszára azonban nem adtak semmit és szegény, beteg Acsay János öngyilkosságra szánta magát. — Az újvidéki rendőr. Újvidékről je­lentik: Hétfőn délelőtt 11 óra körül S. Péter­né, egy áldott állapotban levő fiatal asszony, állítólag családi viszálykodás miatt, a vasúti hidnál a Dunába ugrott. A közelben dolgozók gyorsan segítségére siettek és szerencsésen kimentették. Most következik a rendőr sze­repe. A 43-as számú rendőr, aki a nem mesz­sze levő közúti hajóhidnál teljesített szolgá­latot, ott termett és ahelyett, hogy orvost vagy kocsit nézett volna, hogy a szerencsét­len életuntat hazaszállítsa, hogy aszongya: „nem lehet tisztességes, aki a Dunába ugrik." Azután gyalogosan be akarta kisérni a kapi­tányságra. Amikor a szegény asszony csu­rom vizesen, a hideg tavaszi időben, nem akarta gyalog követni, azzal fenyegetődzött, hogy: ,Jbilincsre verem és ugy viszem be, mint egy kutyát". És a rendnek ez a dicső őre talán meg is teszi, ha oda nem érkezik egy kollégája, aki meghagyta neki, hogy az életuntnak egy nagyon közeli rendőr rokona vagyon, hát ne izéljen. Erre az erélyes rend­őr elpárolgott. Eddig a történet. — Csak Mautkner-féle magvakat vásárolnak helyesen gondolkodó, számitő gazdák és kertészek még akkor is, ha má­sok olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak rovására, ós a vevők kárára lehetséges. 2670 — Elszámolás amesszinalsegitőakcióról. Rómából jelentik: A messzinai és kalabriai földrengésben elpusztult emberek hátraha­gyottainak segítésére a külföld 35 millió lí­rát adakozott. Ez összeg hovafordításáról ed­dig se az olasz, se a külföldi lapok nem szá­moltak el, nem csoda tehát, lia kétségek me­rülnek fel az iránt, csakugyan eredi rendel­tetésre fordittattak-e az adományok. A Banca d'Italia vezérigazgatója kimerítő jelentést tett a bizottsághoz érkezett 25 millió hovafor­dításáról. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy a külföld 35 millió lírányi segélyössze­gén kiviil magában Olaszországban 120 millió gyűlt össze részint az állam hozzájárulása révén, részint a társadalom áldozatkészségé­ből, el kell ismerni, hogy a 25 millió líráról való elszámolás nem meriti ki az e téren fen­álló kötelességet s Luzzatti volt miniszterel­nök maga azt mondja most ez ügyről irt cik­kében, liogy ő nem tudja, vájjon a többi se­gítő bizottságok ugyanoly lelkiismeretes pon­tossággal végezték-e az elszámolás köteles­ségét, mint a római központi bizottság. Köve­teli Luzzatti, hogy az elszámolást francia nyelven is tegyék közzé, hogy megtudják a külföldön is, hogy a segitő bizottságok méltók voltak a külföld áldozatkészségére. És ha Olaszország ez irányban megfelelt köteles­ségének, vonja le belőle azt a tanulságot, hogy jövőre hasonló esetekben visszautasítja a külföld anyagi támogatását, liogy egyszer­smindjenkorra eltűnjék a kéregetés benyo­mása. — Orosz panamák. Pötervárról jelentik: A második intendánspör, amely szerdán kez­dődött, minden eddigit felülmúl, amelyeket a szenátorok vizsgálata alapján a törvényszé­kek bűnös hivatalnokok és hadseregszállítók ellen lefolytattak. Ezen a tárgyaláson haj­meresztő dolgok kerülnek napfényre. Az in­tendatura magasrangu tisztjei nemcsak meg­vesztegettették magukat, hanem szeretőiknek is drága ajándékokat csikartak ki a hadse­regszállitóktól, Pompás vacsorákat rendeztek előkelő vendégfogadókban, amelyeket a had­seregszállitókkal fizettettek ki. Bebizonyoso­dott, hogy ilyen vacsorákon drága konyakot iítafe, amelynek egyetlen palackja 100 rubel­be került. Kalapokat, cipőket vásároltattak az intendatura hivatalnokai a hadseregszálli­tókkal szeretőik számára. Mulatságos volt, mikor szóba került, hogy viszont a tisztiszol­gák, hogy zsarolták gazdáikat, az intendatura magasrangu hivatalnokait. Tudomásuk volt a vesztegetésekről, megszerezték a papírkosa­rakból azokat a borítékokat, amelyekben a vesztegetési összegek jöttek, kiszolgáltatták az áruló borítékokat cinkostársaiknak s ily módon ráijesztettek a megvesztegetett hiva­talnokokra, akik busásan fizettek. Az orosz­japán hadjárat idején volt a legjobb aratásuk az intendatura hivatalnokainak s milliókra megy az az. összeg, amelyet a hadseregszálli­tóktól sarcoltak. — Az aranycslnáló. Annak a titoknak ki­fürkészése, hogy miképen lehetne aranyat csinálni, már sok embert foglalkoztatott. A legkülönfélébb módszerekkel megpróbálkoz­tak az alkimisták, de még eddig egy sem bi­zonyult jobbnak, mint a fülesi paraszté, aki pedig tudós embertől tanulta, liogy aranyat szénből meg sárgarézből lehet csinálni, lia sokáig keveri az ember. Csak egy föltétele van a dolognak, hogy keverés közben nem szabad a vízilóra gondolni. A fülesi gazda, aki solia életében nem látott vízilovat, erre épen keverés közben mindig rágondolt és csu­pán ez volt az oka, hogy a módszer nem vált be. Valami ilyenféle baja lehet annak a mód­szernek is, amelynek fölfedezéséről tegnap hozott hirt Párisból a távíró. Ott Verley ké­mikus fedezte volna föl azt a kémiai eljárást, amelynek segítségével fémekből egy másik fémet, igy tehát aranyat is lehet előállítani, az első pillanat meglepetésében akadtak, akik majdnem elhitték a dolgot, most már azon­ban, mint Párisból jelentik, nevet rajta a tu­dományos világ, Verley azonban nagyon ko­molyan veszi a dolgát, ö mint magántudós folytatta kutatásait, de még egyetlen tudo­mányos társulatnál sem talált hitelre. Tegnap a Journal egy munkatársa megintervjuvolta a magántudóst. Verley a legnagyobb komoly­sággal kijelentette, hogy Ramsay angol tudós előtt meggyőző módon csinált más fémekből platinát, de az aranycsinálást célzó kísérle­teit a nagy angol kémikusok félbeszakították, hogy miért, maga sem tudja. Most megint Londonba készül, hogy folytassa kísérleteit. Az újságíró azt mondja, őt nagyon szkep­tikussá tette Verley beszéde. Egy másik új­ságírónak a következőket mondotta Verley: — Egy kilogram arany előállítása nekem kerek ötszáz frankba kerül. Az afrikai és amerikai aranybányákban pedig kétezer­nyolcszáz koronát fizetnek egy kilogramért, vásári ára pedig liáromezerliatszáz korona. Én berendeztem egy műhelyt, amelyben na­ponta húsz-harminc kilogram aranyat tudok előállítani. Ezt azon az áron adom, amit a bányászott aranyért fizetnek. — Akkor önből nemsokára milliárdos lesz — jegyezte meg az újságíró. — Kétségtelenül. De találmányom szokat­lanul nagy jelentősége magamat is megrémít. Könnyen az aranypiac összeomlására vezet­hetne és én ezt nem akarom a lelkemre venni. Ezéít az a szándékom, hogy az európai állam­főkkel fogok tárgyalni. Hívjanak össze egy nemzetközi konferenciát, amely az én talál­mányomból monopóliumot csinál, azután egy kiválasztott országot biz meg az aranygyár­tással. A francia lapok legnagyobb része tréfát iiz a magántudóssal és kifigurázza. — öngyilkosság as állomáson. Csütörtö­kön este a Szeged Rókus állomás Ill-ad osz­tályú várótermében hirtelen rosszul lett egy cselédleány. A leány a padon ült, hörgött és jajveszékelt. Az utasok azonnal értesítették a pályaudvari rendőrséget és a mentőket. Csak­hamar kitűnt, hogy a leány öngyilkos akart lenni, marólúgot ivott. A leányt Kovács An­nának hívják, busz esztendős, algyői leány. A kórházba szállították, ahol gyomormosást alkalmaztak nála és igy magához tért. El­mondta, hogy a szülei rosszul bánták vele, azért akart meghalni. Csütörtökön délelőtt bejött Szegedre, hogy szolgálatba álljon. De nem tudott megfelelő állást kapni. Húsz fil­lérért marólúgot vásárolt, azt megette a pá­lyaudvar félreeső helyén, a váróterem padján azután rosszul lett. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. — Ügyfeleimet t. kérem, szíveskedjenek szükség esetén, nagyobb elfoglaltágaim mi­att Zrinyi-utca 14. szám, délután 1—3 óra között felkeresni. Telefon 1144. Beck Mósi. — Csendőrség által használt a Nagy­méltóságú minisztérium által eladott összes Kropácsek-karabélyokat szuronynyal és töl­tényeivel Sebők Mihály vaskereskedő egyed­árusitója Szegeden és azt szuronynyal együtt darabonként 28 korona 50 fillérért árusítja. Töltény 10 fillér. Minden fegyver 8 golyóra tölthető. Szétküldés postán vagy vasúton. 2455 URÁNIA MAGYAR TUDOMÁNYOS SZÍNHÁZ Szombaton és vasárnap slágerkép ! Főhercegi vadászat Bánkuton. A kentucky rózsa. Amerikai dráma. A szerelem mindent legyőz. Dráma. Francia vígjátékok. NYILTTÉR. E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. Köszönetnyilvánitás. Mindazon jó barátainknak, testü­leteknek és ismerősöknek, akik drága halottunk DEUTSCH EMIL végtisztességén megjelenni kegyesek voltak és részvétükkel fájdalmunkat enyhiteni törekedtek, legmélyebb hálánkat és köszönetünket fejez­zük ki. A gyászoló család. A SZÉNSAVAS ÁSVÁNYVIZEK KIRÁLYA! Kapható: TQTH PETER föszerReresKedesében Töfcfou 218, FF

Next

/
Thumbnails
Contents