Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)
1912-03-06 / 54. szám
' 1912. március 6. denseket és ki is keresi azokat sok türelemmel. Kár a sok fáradságért. Vegye elő a szombati saját precedensét. Polónyi Dezső hosszasan szól a jegyzőkönyvhöz, majd kijelenti, hogy a Justh-párt őszintén és becsületből obstruál. A kisebbségnek Deák szerint pincs más joga, mint a házszabály. Lovászy Márton szintén a kérdés föltevéséhez szól és íölszólalásának széles menete azt engedi sejtetni, hogy az ellenzék ezzel a kérdéssel fogja a napirendet kimeríteni. Szünet következett, majd azután Eilner Zsigmond szólásra állott föl és mentelmi bejelentést tett: — Tegnap az ülés végén Polónyi Gézának a házszabályokhoz való fölszólalásakor Tisza István azt kiáltotta Polónyi felé, hogy üljön le! Beöthy Pál alelnök pedig ezért nem utasította Tiszát rendre. Mind a kettő ellen mentelmi jogának megsértése miatt mentelmi bejelentést teszek. A jobboldalon hangosan kitörő derültséget Návay elnök hangja töri át: — Kérdem a Házat, hozzájárul-e, hogy abban a súlyos ügyben (Hosszantartó zajos derültség a jobboldalon.) három napi záros határidőn belül tegyen jelentést a mentelmi bizottságnak? Miután a Ház ehez hozzájárult, Hock János szólalt 4öl személyes kérdésben és visszautasította azt a vádat, mintha Hantos képviselőnek ismeretes ügyében neki bárminő szerepe lett volna. Ezután a mai napirendet holnapra tették és a Ház két órakor szétoszlott. Mezőgazdasági kultúrpalota Szegeden. —- A homoki szőlősgazdák borértékesitöje. — (Saját tudósitónktól.) A homoki szőlő-teriuelés intenzivebb termelése értékesítését csak az ujabbi időkben karolták föl érdemlegesen, helyesebben maguk a homoki szőlősgazdák csak a legutolsó években kezdték belátni, hogy gazdasági érdekeik föltétlenül megköveteli a kooparativ tevékenységet. Igy alakult m,eg 1910. szeptember 24-én a Homiki Szőlősgazdák Egyesülete, amely rövid másfél évi működése után oly bámulatraméltó eredményt produkál, amire alig van példa gazdasági életünk fejlődésében. Ez a fiatal, tisztán társadalmi jellegű, bár kétségkívül gazdasági célú egyesület ma abban a helyzetben van, hogy a homoki szőlőművelés fokozottabb fejlesztésére egy nagyobbszabásu borértékesitő szövetkezetet és ezzel kapcsolatban mezőgazdasági kultúrpalotát létesit. Az uj borértékesitő szövetkezet részvénytársasági aiapon létesülő s bár tisztára üzleti vállalkozás lesz, kulturális célokat is fog szolgálni, nevezetesen, nagyobb súlyt fektet a homoki szőlöviszonyok tanulmányozására s ennek, valamint a szőlőtermelésnek a tanítására. A részvénytársaságot eredetileg ugy tervezték, hogy 150.000 korona legyen az alaptőkéje. Ez az összeg azonban már az alapitók, illetve az alapítás tervezői között úgyszólván teljes egészében jegyeztetett, ugy hogy minden valószínűség szerint 300 ezer koronára emelik a részvénytársaság eredeti alaptőkéjét. Megemlítendő, hogy Gerliczy Ferenc báró, a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületének elnöke is jelentékenyebb summával vesz részt az alapításban, valamint a nagyrészvényesek közé fog tartozni Szapáry István gróf is. A részvénytársaság székhelye Szeged lesz. Ugyanitt létesítenék a külföldi Rathauskellerek mintájára egy 15.000 hektoliter befogadóképességű borpincét. Ezt a borpincét az egyidejűleg létesítendő Szegedi Mezőgazdasági Kultúrpalotában fogják elhelyezni. Ez a mezőgazdasági kultúrpalota teljesen különálló, muzeumi jellegű intézmény lesz, mely a szőlőmivelésre és borászatra, de minijei) más mezőgazdasági ágazatra kiterjedő DÉLMAGYARORSZÁG ismereteknek legmegfelelőbb iskolája lesz. A Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete és a Szegedi Gazdasági Egyesület közösen létesitik. Az intézet helyéül egy Mérey-utcai telket kérnek Szeged város hatóságától s a legközelebbi közgyűlésnek már módjában lesz e kérdés fölött határozni. Bizonyos az, hogy Szeged város fejlődését nagyban szolgálják ugy a létesítendő borértékesitő részvénytársaság, mint a mezőgazdasági kultúrpalota, még pedig két irányban, amint azt az intézmények neve kifejezetten elárulja. Ezeknek az intézményeknek előnyös gazdasági hatását eléggé garantálják azok a nagyszerű eredmények, melyeket a szerény, gazdasági orővöl alig] rendelkező társadalmi kulturális intézmény, a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete oly rövid idei lét és működés után fölmutathat. Tanulság kedvéért nem lesz érdektelen, ha vázlatosan jélezzük ennek a másfél év óta fennálló egyesületnek célját, működését és eredményeit. A Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületének célja a magyar homoki szőlőmüvelés érdekeinek országos képviselete s feladata figyelemmel kisérni az ország összes homoki szőlővidékein a szőlőtelepítést és mi ve lést, szőlő- és borértékesítést s azok helyes irányú fejlődéséi iminden lehető eszközzel előmozdítani. A kormányhatóság, törvényhozás és az összes közhatóság figyelmét a homoki szőlőkultúra fejlődését gátló összes körülményekre felhívni >s a homoki szőlősgazdák érdekeit képviselni. Gondoskodni arról, hogy az ország összes homoki szőlővidékein a gazdák a szükséges szakoktatással elláttassanak és az ország egyes vidékein vincellér és kapástanfolyamok állíttassanak fel. Az egyesület tagjait szőlészeti kérdésekben szaktanácsokkal látja el s az egyes szőlővidékek szőlő- és borászati érdekeiben eljárnak. Közreműködnek a szőlő- és borértékesítésnek helyes alapokra fektetésében s pinceszövetkezetek, bor vásárok, városi borpincék létesítését elősegíteni. A szőlőmüveléssel összefüggő háziiparnak tanitása és terjesztése és erre vonatkozó tanfolyamok Ifelállitálsáíról gondoskodik. Tagjai részére ingyenes havonkint megjelenő szakfolyóiratot ad, mely a homoki szőlősgazdákat szaktanácsokkal látja el. Az ország összes homokvidékének termelését figyelemmel kiséri, azok viszonyait ismerteti s a szőlészeti közcélokat a sajtó utján hirdeti. Az egyesület tagjai 4 korona tagsági dijat fizetnek egy esztendőben. Nem nagy összeg s igazán helyes, hogy a földmivelési minisztérium e kiváló intézményt' állami támogatásban részesiti. Az itt felsorolt feladatait elismerésre méltó módon teljesiti az egyesület, amennyiben a rendezett vincellér és kapástanfolyamai mind kitűnően sikerültek. Végül a mostani ténye, hogy borértékesitő szövetkezetet létesit, szintén azt bizonyítja, hogy az egyesület feladata magaslatán áll és megfelel a célnak, amelyre vállalkozott. Az uj borértékesitő részvénytársaság nyilvános részvényjegyzési ive csak mintegy két hét múlva kerül nyilvánosságra. A részvénytársaság főbb célja és üzletkörére nézve csak azt jegyezzük meg, hogy annak pincéjébe szüretkor összegyűjtik a részvényesek bortermését s azt egyenlősitve, keresik fel vele a belföldi nagykereskedő cégeket és külföldi piacokat oly időben, mikor jobb árak érhetők el. A részvényesnek minden részvény után 30 hektó bort van joga a társaság pincéjébe beszállítani. A beszállított bor árának 75 százalékát a társaság a beszállításkor kifizeti, 25 százalékot pedig a tényleges eladáskor. A részvényesektől beszedett bortermésen felül a társaság lehető mennyiségben összevásárolja a kisgazdák termését s azt egyenlősitve hozza forgalomba. Ezenkívül a Szeged és Szeged vidéki termelők és a fogyasztók között boreladásokat közvetít. 3 Érdekes és különösen jellemző tünet, hogy bár az egyesületnek Szeged a székhelye s a most alakuló részvénytársaság és kultúrpalota is Szegeden lesz; — épenséggel nem a szegedi szőlősgazdák azok, akik valami nagy számban lennének képviselve az egyesület tagságában. A Homoki Szőlősgazdák Egyesületének mintegy 1200—1300 tagja közül csak 80 szegedi, mig például Debrecenből 200 tagja van az egyesületnek. Ugy látszik más városok szőlősgazdáinak jobb érzékük van a helyes gazdasági irány felismeréséhez s bizonyos, hogy nem a szegedi gazdaközönség, hanem egyes kiváló szőlőgazdasági szakember agitálásának és tudásának köszönhető, ha a részvétlenség dacára ily bámulatra méltó eredményeket tudnák felmutatni. Az állam és a konyhakertészeti telep. — Meghosszabbítják a bérleti időt. — (Saját tudósitónktól.) Ezelőtt két esztendővel a földmivelésügyi .minisztérium bérbe vett Szeged várostól a londoni réten 32 hold földet, holdankint és évenkint 91 koronáért. A bérlet területén gyönyörű mintagazdaságot létesítettek, szivattyútelepet építettek és a kormány befektetésekre 50.000 koronát költött el. Ennek az egész bérletnek az volt a célja, hogy Szegeden megfelelő konyhakertészeti telepet létesítsenek, áhol annyi zöldségfélét termelhetnek, hogy azzal a szegedi piacot el lehet látni és a szegedi közönség szükségletét is biztositani lehet. A terv fényesen be is vált. Hozzáértő szákemberek rendezték be a telepet, amelyet a kormány parcellázva 24 szegedi gazdának adott ki bérbe ugyanazért az árért, amennyiért a minisztérium a várostól kapta, vagyis holdankint 91 koronáért. A bérleti idő a szerződés értelmében 1912. október elsején jár le, mert annak idején két évre bérelték ki a területet. Miután a telep még nem fejlődött ki teljesen, a város részéről fölmerült az az óhajtás, hogy a kormány bérelje ki még két évre a londoni rétet, mert ez idő alatt a berendezés, amelyet kormánypénzből /fedeznék, minden tekintetben teljes lesz. Meg kell még itt jegyezni azt is, hogy a minisztérium azonkívül, hogy a bérleten nem nyer semmit, egészen ingyen adja a bérlőknek az öntözéshez szükséges vizet és a palántákat. A tárgyalások ilyen irányban meg is indulták és a minisztérium hajlandónak nyilatkozott tárgyalásokba bocsátkozni a várossal. Keddre ebben a tárgyban ülést hívtak össze, amelyen a minisztérium részéről Dupszky Alfréd műszaki főtanácsos, Katona Béla, az aradi kulturmérnökség főnöke, IIlésy Zoltán aradi kultúrmérnök, a város részéről Bokor Pál polgármesterhelyettes, Fajka János főszámvevő és Völgyessy János városi gazdász vettek részt. Megjelent a tanácskozáson Orkonyi Ede táblabíró, a fiatalkorú bűnösök felügyelő-bizottságának elnöke is, mert tervbe van véve az, hogy a létesítendő városi konyhakertészeti telepen fiatalkorú bűnösöket alkalmaznak munkásoknak. A tanácskozás, amelyen behatóan kitértek minden kérdésre és alaposan megvitattak minden részletet, előterjesztést tesz a földmivelésügyi miniszternek, hogy a várossal a szerződést 1914. október elsejéig hosszabbítsa meg. Ha ez megtörténik és valószínű, hogy a kormány a város kérését teljesiti, akkor két év múlva, amikor az ujabb szerződés lejár, Szeged egy minden tekintetben modernül berendezett konyhakertészeti telep birtokába jut és ezáltal biztosithatja a város piacának ellátását. Hogy ez mezőgazdasági szempontból milyen fontos jelentő» ségü, azt minden hozzáértő ember elgondol