Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-05 / 53. szám

-a; 4 I Hlll Sll.li IWI - -• 1 Tir Vér és alkohol. — Két gyilkosság az fllsótangán, — (Saját tudósítónktól.) A pálinkától és bortól őrjöngő legények újra véres háborút rendeztek a szegedi tanyákon, künn az Alsótanyán. A gyilkos háborúnak két áldozata is van. Az egyik legényt Biczók Józsefet agyonlőtték, a másikat Bajtai Istvánt pedig bicskával addte szurkálták és dorongokkal addig verték, mie félholtan össze nem esett. Ez a véres áldozatot követelő legényháboru nem az első eset. Elmaradhatatlan kelléke ez a tanyai durva mulatozásnak. Borral, pálinkával, jókedvvel kezdik a mulatozást, de bicsakkal, bottal, vérrel és halállal fejezik be. A csendőrség és a rendőrség tehetetlen ezekkel a vad hordákkal szemben. Összejöveteleiket a legnagyobb titokban rendezik. Csak akkor derül ki egy-egy ilyen titkos mulatóhely létezése, mikor vérrel pecsételik meg a legények a titkos összejövetelüket. A mostani gyilkosság is lerántotta a leplet egy ilyen tanyai orgia helyről. A gyilkosságról a következő tudósításunk számol be: Szekeres Ferenc királyhalmi gazdálkodó tanyáján vasárnaponként összegyűlnek a legények és ott borozgatnak. Szekeresnek nincs korcsmája, sem italmérési engedélye, de azért pénzért méri a bort. A szobák valósággal korcsmahelyiséggé vannak átalakítva. Vasárnap este is itt szórakozott Alsótanya legénysége. Ott voltak Bajtai István, Berényi Ferenc is, akik alig ittak egy-két pohár bort már is kötekedni kezdtek egymással. Bajtai hencegni, virtuskodni kezdett, kiállt a helyiség közepére és igy kiáltott Berényi felé: — Majd meglássuk ki a legény a csárdában. Közben Tunusz István észrevette, hogy Bajtai István kezében nyitott bicska van. Felkapott egy borosüveget és azt Bajtai fejéhez vágta. Bajtai neki akart rontani Tunusznak, de Borsos Ferenc megkapta a kezét és rácsukta a kinyitott bicsakot. Bajtai kezéből ömlött a vér. A dulakodás hevében Bajtai meg is szúrta Berényit. Bajtai ezek után ott akarta hagyni a társaságot. Kiment, de a konyhában előbb megkereste a puskáját. A konyhában két fegyver volt a falhoz támasztva, az övé és Berényié. Mind a kettőt magával akarta vinni, de közben kijött a konyhába Borsos Ferenc, aki megkérdezte Bajtaitól, hogy mit akar a puskákkal. — Le akarok lőni valakit. -- Kit akarsz lelőni? Ezalatt Berényi is kirohant a konyhába, véres volt és ezt orditotta: — Lődd le a Biczókot! Bajtai erre felkapta a puskát és a szobából kijövő Biczókra lőtt. A sörétszemek Biczók nyakát fúrták keresztül s a szerencsétlen embert azonnal megölték. Egy szem sörét Bálint Mihályt is megsebesítette. Bajtainak sikerült a dulakodás hevében elmenekülni. A legények hamarosan észrevették, hogy Bajtai megszökött. — Gyerünk utána. — Agyon kell verni!. — Aljas gyilkos! — kiáltással utánna rohantak és az első keresztútnál utol is érték. Bicskával botokkal rohantak Bajtaira, aki hiába védekezett a tömeg ellen. Borsos, Tóth, Szeles Ferenc, Palovics Mátyás dorongokkal leverték a lábáról és bicskákkal addig szurkálták, míg eszméletlenül össze nem esett A rendőrség megindította a vizsgálatot, de Bajtait már nem lehetett kihallgatni, mert halálos sérülésével eszméletlenül fekszik. Az orvosok véleménye szerint nem éri meg a reggelt. A garázda legények ellen gyilkosság miatt indul meg az eljárás. Biczókot kedden felboncol IákDÉLMAGYARORSZÁG SZÍNHÁZ,JMÖVÉSZET Színházi műsor. Kedden Coriolanus, tragédia. (Páratlan 1/>) Szerdán Csitri, vígjáték. (Páros s/»-) Csütörtökön Péter abbé, opera. (Bemutató. Bérletszünet.) Pénteken Péter abbé, opera. (Páratlan 3/3.) Szombaton Az elvált asszony, operett. (Páratlan */»•) \ Vasárnap este Az elvált asszony, operett. (Páros 'la.) Hétfőn Leányvásár, operett (Páros 3/a.) Kedden Csitri, vígjáték. * A Nyugat. Ignotus, Fenyő Miksa és Osvát pirnő szerkesztésében megjelenő szépirodalmi folyóirat március elsei 5-ik száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: Keszler József: Egy letűnt nemzedék. Szini Gyula: Profán szerelem. (Regény.) Földi Mihály: Peterzilka bácsi. (Novella.) JászayHorváth Elemér: Esteli séta. (Vers.) Boross László: Adórendszer és állami biztositás. Feleky Géza: Rodin tanulmányok. II. Fejek. Lányi Sarolta: Versek. Réti Ödön Zorka. (Regény.) IV. Figyelő: Szini Gyula: Ágai Adolf. A „Nyugat" előfizetési ára egész évre 24 korona, félévre 12 korna, egyes száma ára 1 korona 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Mérleg-utca 9. szám. Egyes számok Szegeden Bartos Lipót könyvkereskedésében kaphatók. A magyarországi szoclálisták országos napja. (Saját tudósítónktól.) Tüntetett ma délelőtt a fővárosi <és az ország városaiban lakó munkásság az általános, egyenlő titkos választójog mellett. A szociálista pártvezetőség még sohasem tudott ekkora tömeget mozgósítani, mint ma, de nemcsak ezért volt hatalmas a tüntetés, hanem azért is, mert fegyelmezett volt, s az órákig tartó föl vonulás, valamint a népgyűlés idején sehol nem történt rendzavarás. Mint ismeretes, a szociálisták ma délelőttre általános munkamegszüntetést rendeltek el s ennek következtében minden gyárban és műhelyben szünetelt is a munka. Különösen a főváros munkásságának felvonulása volt impozáns. A menet nagysága legpompásabban az Andrássy-uton bontakozott ki, amelyen elejétől végig délelőtt tiz órától délután egy óráig folyton előre mozgott a tömeg. Fővárosi munkatársunk jelenti: Hangos volt a tüntető menet, hol a Marseillaise énekétől, hol meg mindenféle gúnyos daltól, éljentől és abcugtól. Egy-egy kiáltást elkapott a tömeg és vagy megéljenezte, vagy lehurrogta. Igy haladt a zászlóval és mindenféle fölirással ellátott táblákkal a menet a gyűlés helyére. Uj táblák is voltak. Igy: Le az agrár osztály uralommal! — Népparlamentet követelünk. Ilyen és ebez hasonló fölirásoknak sokaságától tarkállott a menet, amelyhez igen sok szociálista asszony is csatlakozott. Két óránál valamivel tovább tartott a menet elvonulása, amely útjában csupán a Kossuth-párt Andrássy-uti helyisége alott tüiutetett zajosabban. Ezzel szemben viszont a Rákóczi-uton a Justh-pártot éltette. A milléniumi emlékoszlop márványtalapzatát már délelőtt tizenegy órakor elfoglalta a szociálista pártvezetőség és a fényképészek tábora. Ott, ahol Árpád szobra van, az alapzat négy sarkára egy-egy szónok helyezkedett el. Tizenkettőkor elkezdték a szónokok: Bokányi, Kmtft. Weltner. Buchinger, Klárik, Gar1912. március 5. i'Utf&rffchi"*! ié*iddfcrPiíWfcMfchíl l**, HWfci U<#| -1-«.>í!MSÍ bai szociálista vezérek a beszédet. Tiz-tiz percig fölváltva- szónokoltak a néphez s valamennyi határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben Budapest munkássága, amely az országban dolgozó millióknak akaratát és érdekeit képviseli, — követeli a királyi szóval megigért és az ország fejlődését is szolgáló demokratikus reformnak haladéktalanul és minden más kérdést megelőző megvalósítását és a nép ellenségeinek tartja mindazokat, akik eme jog megvalósításának útját állják. A határozati javaslatot riadó éljenzéssel elfogadták. Vagy harminc beszéd hangzott el mindig ujabb és ujabb tömegeknek. Végre két óra tájban véget ért a népgyűlés s a már közben erősen megritkult tömeg utolsó csoportjai is elszéledtek. A munkásság dicséretére szolgál, hogy a rendőrségnek, amely valamennyi tisztviselőjét és legényét talpra állította, nem volt oka egyszer sem a közbelépésre. Gyermek a villamos alatt. (Saját tudósítónktól.) Márciusban, az ébredő tavasz ideién, az utcán tombol az élet. A napsütésben, virágok nyílásában pajzánul lüktet az erő, a vidámság. Az irodák, boltok bágyadt légköréből az utcára tódulnak élvezni a tavaszi szint és üdeséget. A gyermekszobák ajtaja is megnyílik, amelyet a zord idő elöl gondosan eltorlaszolt a szülői szeretet. Es a kis babák, a pajkos gyermekek, mint valami madár, kiröppennek a tavaszba, a napsütésbe. Vidáman futkosnak és gagyognak a csöppségek, mintha belekapaszkodnának az élet örömébe. Pajkosak, bájosak, vidámak és gondtalanok, mert öntudatlanok. Ugy élnek, ahogy bárgyú ösztönük diktálja. A napsugárba is belekapaszkodnának. # A tizenhat hónapos Balázs Imrét is játszadozni küldték a szülői. Tavaszszal a gyermekszoba kerete szük a pajkosságra. Az első meleg napsugár a tavasz harsonája, amelynek hangjára a gyermeknek megnyilik az utca. A kis Balázs Imre felügyeletével két inast bizott meg az atyja, Balázs János Polgárutcai szabó. A kis fiu élvezte az utcát, a zajongást, a villamos csilingelése is andalító muzsika volt a fülében. Boldogan ugrándozott és nevetgélt a sima aszfalton. Az inasok is játékos kedvükben voltak, csigáztak. Kezükben pattogott az ostor és a csiga fürgén perdült előttük. A kis baba egyidejűleg nézte a csigát és jóizüen nevetett, ha az nekiment a falnak és fölfordult. Az|án megütötte a fülét a villamos zúgása. Apró szemeit •kimeresztve bámulta a tovasikló kocsit, amelyben emberek is ültek. Az eset szeget ütött a fejébe és a villamossínek felé igyekezett. Az inasok csigáztak, nem ügyeltek a gyermekre. Amint egy villamososzlophoz ért, lehajolt és ujjával piszkálta a sint. Aztán a sinpár között játszadozott. A Dugonics-tér felől villamos közeledett. A gyermek gondtalanul játszadozott és örült, amikor mesziről megpillantotta a kocsit. Haoh Antal villamosvezetőt mintegy tizenöt lépésről figyelmeztette a mellette álló Zsurkán György, hogy gyermek van a sinek között. vezető fékezett és a kocsi egyre lassúbb tempóban haladt. A gyermek nem hagyta ei a síneket, sőt mindjobban a villamos felé közeledett. És igy megtörtént a szerencsétlenség. Épen abban a pillanatban, amikor a Villamos a fékezés követkeetében megállt, a kis baba a villamos ajá került. A kerék átmetszette a nyakát. A szerencsétlenség a Kölcsey-utca és a Polgár-utca szögletében történt, a polgári leányiskola előtt. Ebből a tényből megállapítható, hogy a kis gyermek haláláért csak annak a gondozói lehetnek felelősek. A legfejletlenebb öntudatu ember is már messziről fölismeri a veszedelmet és kitér előle. Fölösleges tizenöt méterről fékezni. Egy tizenhat hónapos gyermekkel nem szabad annyira felületesen bánni, hogy az a villamossínek közé jusson. Hiszen a gyermek élete a legjelentéktelenebb szálon függ. Fejje] lebukhat