Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-30 / 75. szám

1912 március 29. DELMAGYARORSZÁG t> style ancien. Vonós karra. I. Prelude. — II. Chanson d'amour. — III. Gavotte. — IV. Gigue. Előadja a magyar királyi honvédzenekar. 3. Weber: Zongoraverseny mii, op. 79. Zongorán előadja Böhm Flóra nrleány, kiséri a magyar királyi honvédzenekar. 4. König: Symphonia (e-moll). — I. Allergo nontante. II. Scherzo. — Présto. Előadja a magyar királyi honvédzenekar. Szegedi cselédleány Pesten. (Saját tudósítónktól.) A cselédmizériákról sokat irtak már a szegedi lapok. A cselédkérdést- minden oldalról megvilágították, de ez a kérdés örökké aktuális, mert a. bajok orvoslásához vezető ut tekervényes labirintus. F.ényes László Budapesti újságíró foglalkozik most a cselédek bajaival. Eseteket sorol fel. melyek közül egy bennünket is nagyon érdekel, mert szegedi cselédleánynyal történt meg. Ez az eset a Rókus-kórházba vezet bennünket. Egy hónappal ezelőtt Szillári Viktor cselódleányt Szegeden, ahol szolgálatban volt, megszólította egy cseléd ismerőse, hogy egy budapesti nr Pestre keres cselédet. Be is mutatta Gora István állarnvasúti fogalmazónak, akivel a leány megegyezett: havi 26 korona fizetésben és „ez nem sok, de nagyon jó bánásmódéban. Garu, föl is hozta Szellári Viktóriát Kne1 zits-utea 13—lá szám alatt levő lakására. A mult -hét keddjén, délután 3 órakor, a mentők kocsija állt meg a Knezits-utea 13— 15. számú ház előtt és véres testtel, ablaküvegben összerágott kezekkel szállította el Szellári Viktóriát a Rókus-kórházba, aliol az I. emelet 28. szánni szobában még most is ott fekszik a kis szegedi cseléd." A leány és a házbeliek akképen adják elő a beszállítás történetét, hogy Szellári Viktória a nagymosásnál meghűlt és szúrást érzett a mellében. Miután nem lett jobban, el akart menni Újpestre nagybátyjának, Szellári kőrhivesnek lakására. Kéredzkedett, de nem engedték. Kedd délután -a leány mosogatás után leszaladt a kapuba, hogy egy levelet. adjon át ismerősének, aki lehivatta. A gazda utána ment, fel parancsolta a lakásba s már a lépcsőn olyan szitkokkal illette, amiket itt reprodukálni nem lehet. Aztán bezárta a szobába s ott Gara István államvasuti fogai mázó személyesen nekiesett Szellári Viktória hajának, annál megfogva, össze-vissza verte s mikor a leány, hogy keze közül kimeneküljön. birkózott vele, az ablakhoz vágta. Ez maga elé tartotta a kezét s igy estek rajta a sebek s mikor még azután is püfölte őt gazdája: torkaszakadtából az udvarra kiabált segítségért. A házbeliek, látván az erősen vérző leányt, a mentőkért telefonáltak. Gara István ezzel szemben azt adja elő, hogy ő csak a konyhára nyiló ajtót csukta be és pofonvágta a. leányt, amikor ez visszafeleselt neki. A leány saját akaratából törte be az ablakokat s azért sebesült meg. A két előadásból, ugy-e bár, mi csak annyi valóságot tudunk kihámozni, hogy Gara István lakásában Szellári Viktória olyan helyzetbe került: hogy az ablaküvegeken keresztül akart menekülni. Hát talán ez ma, 1912 március havában, még sem a cselédtartás helyes módszerei közé tartozik. Különösen, ha hozzávesszük, hogy a házbeliek tanúsága szerint negyed esztendő alatt tizenhat cseléd volt. Gara István urnái, Gara István szerint csak — négy. Jellemzi ez az eset a Szegedről Pestre, a nagyváros bűnös forgatagába kerülő cselédleányok helyzetét vagy a festett élet páriái csalják maguk közé, vagy a Rókus szobái adnak neki szállást. NflPI_HIREK A mai leányok. (Saját tudósítónktól.) Ez a cim tulaj donképen már idejét multa. A lányokról igy, en rnasse, mint fejtegetés alá kerülő objektumokról már régen nem aktuális beszélni. Réges-rég, vagy egy évtizeddel ezelőtt voltak a lányok leginkább a szóbeszéd tárgyai s akkor nem mai, hanem inkább századvégi lányoknak nevezték őket. Sokszor és sokat beszéltek róluk, azt lehetne mondani, hogy kimerítették ezt a témát. Győztek a „modern" eszmék s a társadalom ugy döntött, hogy a lányokat ép ugy kell nevelni, mint a fiukat. Az elv ez. De ha a szülőket figyeljük, még most is kétségeskedő kísérletezőket látunk, akiknek ma is egyetlen céljuk, hogy jól elhelyezzék a lányukat, Az önállóságra /való törekvés folytonos hangoztatása mellett is megmaradt ideálnak a jó partié: a háromemeletes háziúr, a sokholdas földesúr, vagy ha nagyon kiváló igényű a lány, az egyetemi tanár, — de csak akkor, ha hatvanezer koronát jelent a prakszisa. Bizony, a modern fiatal leány nagyon számító. Tanul jogot, orvostudományt, fest, hegedül, a célja pedig, — tisztelet a nagyon kevés kivételnek — sokat, nagyon sokat szerepelni, forgolódni az emberek között. A foglalkozás csak eszköz és praktikus intelligenciájuk azt súgja nekik: -— Igy megy a legkönnyebben! Módjukban áll minden: tanulhatnak, sportolhatnak, sőt egyedül utazhatnak is. Mindennek kiküzdésénél a férfiak segédkeztek nekik. S amikor belépnek az egyetem tantermeibe s ugyanolyan raffinált ruha van rajtuk, mint a lovaglásnál, a tennisznél, akkor keserű szájjal gondolhatják az attakirozott fiatalemberek; — Hát ezért küzdöttünk mi! Olyanok, mint a nevető örökösök! Hiába, a nő sosem változik meg! Mégis egyben különbözik a mai a tegnapitól: megtanult számolni. Nemcsak a partiét becsüli többre annál, amit édesanyja szerelemnek nevezett, hanem a fiatalságával is számol és rajta van, hogy ifjúságát, frisseségét ráoktrojálja az emberekre, nehogy észrevétlenül menjenek el mellette. Innen ered az előkelő öltözködés féktelen vágya is. Bennök már nem az anyák ártatlan hiúsága és cicomázó hajlama dolgozik, ez már küzdelem, amelynek sikere a másik legyőzésén át, a feltűnést jelenti. Tagadhatatlan, hogy a lányok soha jobban nem tudták, mint most. hogy mit akarnak s az is igaz, hogy a fiatal lányok mostanában, csaknem kivétel nélkül, választékosabban néznek ki, mint a megelőző generáció leányai. Ez az elégtétel ki is jár nekik, csak azokra a családi jelenetekre nem szabad gondolni. amelyekl>en az elegáncia egyes alkatrészeit kierőszakolták szüleiktől. És még egyre, hogy á mértéktelenül megnőtt igényeket harminc, negyvenéves munkásságra visszanéző papák még csak ki tudják valahogy elégíteni, de már azok a „fess" fiuk, akikre a lányok igényt tartanak, csak nagy ritkán. A rendszeres megalkuvás az érzelmekkel pedig üzletnek sem olyan jó mindig, mint az igények leszállítása, — ha az szükséges. Csak ha ezt megint megtanulják a lányok. akkor tudnak majd ismét fiatalok lenni. Mert most minden jog és szabadság ellenére, tuljózanok és számítók. — Megszüntették az eljárást Sznly dr ellen. Mikor megindultak Szuly Aladár dr ellen azok a hajszák/melyeket ellene hitelezői in ditottak, megirtuk, hogy ez a hajsza kegyetlen, igazságtalan dolog. Maga az a körülmény, hogv egy vagyonos és köztiszteletben álló fővárosi nagykereskedő, a rossz kereskedelmi viszonyok súlya alatt anyagilag összeroppant, még nem jelenti azt, hogy a tönkrement embert — a becsületétől is megíoszszák. Néhány hitelező, hogy preszsziót gyakoroljon Szuly Aladár családjára, valóságos bűnügyi hajszát indított a nagykereskedő ellen, megvádolta őt mindenféle büntetendő cselekménnyel. Az ügyészség átvette a vádak képviseletét és a vizsgálat elrendelését indítványozta Szuly Aladár dr ellen. Az ügy aktái Mándy Lajos dr vizsgálóbíróhoz kerültek, aki rögtön átlátta, hogy itt hajszáról van szó. Ép ezért a vizsgálat elrendeléséről szóló indítványt ma elutasította és Szuly Aladár dr ellen az eljárást az 'egész vonalon megszüntette. Miután az ügyészség, mint a feljelentők, a megsziinfető végzésben megnyugodtak, az ma jogerőssé vált. — A montenegrói szerződés. A földmivelósügyi miniszter leküldte Szegedre a Montenegróval kötött állategészségügyi szerződést, tudomásvétel végett. — Közokirathnmisitás a zentai tisztviselők kárára. A zentai városi tisztviselők fizetését nemrégiben emelték, de a város nem folyósíthatja a fölemelt fizetést, mert a fizetésemelést indítványozó első tanácsi javaslat eredeti szövegének egy részét utólag törölték. Ez az ügy vizsgálat tárgya is volt és Zenta város képviselőtestületének közgyűlése tegnap tárgyalta a vizsgálat eredményét. A közgyűlés a következő határozati javaslat tot fogadta el: A bizottság a kihallgatott Lovászy Andor, Mester Andor, Orbán Károly és Nikolics Milos tanúvallomása és a 2424 kig.—911. sz. tanácsi javaslat alapján megállapítja, hogy az „Államtól 1911. évre nyerendő 37.500 korona segítség arányos megosztása melletti" szö.veg kihúzása a tisztviselők fizetésének beosztására kiküldött bizottság és a közgyűlés akarata ellenére utólag eszközöltetett s épen azért javasolja, hogy a közgyűlés e félrevezetése miatt irjon föl a vármegyéhez, hogy 19287—alisp., 930. jkvi 911. számú határozatot, mint a közgyűlés intenciójával ellenkezőt, a közgyűlés intenciója szerint változtassa meg, egyben pedig, miután a kihúzás és bírás közakirathamisitás, ismeretlen tettesek ellen indítsa meg az üfvészségefi a büntető eljárást. Ezután kimondta a közgyűlés, hogy a városi tisztviselők fölemelt fizetését az ügy végleges elintézéséig nem folyásit ja. — Kijavítják a csórva! utat. Többször irtunk már arról, hogy a nemsokára kiépítésre kerülő csorvai ut oly rossz állapotban van, hogy nem lehet rajta, közlekedni. Simák Ferenc külterületi mérnök kiutazott a helyszínre, és több napszámost állított munkába, akik hozzáfogtak az ut kijavításához. — Angol parlament a nők szavazati joga ellen. Londonból jslentik: Tegnap délután kezdte tárgyalni az angol alsóház a nők választójogára vonatkozó törvényjavaslatot. Ezt a javaslatot első olvasásban már ellfogadta a Ház, még pedig tekintélyes többséggel, de azóta a javaslat híveinek száma a legutóbbi suffragett-íüntetések miatt jóval kisebb lett. Hosszú vita után késő este került sor a szavazásra. Az eredmény az, hogy a javaslatot az alsóház 227 szavazattal 208 ellen elvetette. A miniszterelnök és a gyarmatügyi államtitkár a javaslat ellen, Lloyd George kincstári kancellár és ürey külügyi államtitkár a javaslat mellett szavazott. Az eredményt a női szavazati jog ellenségei nagy örömmel fogadták. — Lúgos kérelme. Lúgos város kéri Szegedtől a szegényügyi szabályrendeletet.