Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-26 / 71. szám

6 ÜÉLMAGYARORSZÁÜ 1912 március 26. lőben 2—3 ismeretlen egyén berontott s az ott mulató Erdélyi József foldmivest minden ok nélkül megtámadták s összerugdosták, azután elmenekültek. A helyszínen maradt egy kabát, 2 kalap, egy nyakkendő és egy suszterkés. Erdélyi sérülését a mentők bekötözték s a lakására szállították. — A Pilseni sörcsarnok cselédszobájában vasárnap éjjel 4 órakor tüz ütött ki. A tüzet Lajkó Márton rendőr vette észre, aki a tűzoltókat értesítette. A tűzoltók kivonultak, de mire oda értek, a tüzet már elfojtották. A tüz ugy keletkezett, hogy Bozóki Ilona cseléd, ki legutoljára feküdt le a gyertyát égve hagyta, amitől a közvetlen közelben levő ágy szalmazsákja tüzet fogott. A szobában négy cseléd aludt, akik csak a rendőr zörgetésére ébredtek fel. — Nagyszombatból 'Szegedre érkezett az az országos körözvény, hogy ott özvegy Szény Sándorné lakásába nappal álkulcscsal ismeretlen tettes behatolt és 2000 korona értékű eziist evőeszközt G. E. és G. M. monogrammal ellopott. A szegedi rendőrség is megindította a nyomozást. — Wiezer Lajos Templom-tér 3. szám alatti lakós vasárnap éjjel Szentháromság-iutca II. számú ház előtti lépcsőn elesett, orrán szájján megsérült. Mentők kórházba vitték be, sérülése nem súlyos. — Soltész József 16 éves züllött csavargó vasárnap este műhelyének az ajtaját áikulcscsal Jelnyitotta s onnan szerszámot akart lopni. Az éppen arra járó Almádi Illés rendőr, aki látta a gyanús besurranást, tetten érte s bekisérte. Lopás büntette miatt indították meg ellene az eljárást. — Csendőrség által használt a Nagyméltósága minisztérium által eladott összes Kropácsek-karabélyokat szuronynyal és töltényeivel Sebők Mihály vaskereskedő egyedárusitója Szegeden és azt sznronynyal együtt darabonként 28 korona 50 fillérért árnsitja. Töltény 10 fillér. Minden fegyver 8 golyóra tölthető. Szétküldés postán vagy vasúton. 2455 KÖZIGAZGATÁS A város gépüzemei. — Javításuk a vágóhidnál, a gőzfürdőnél. — (Saját tudósítónktól.) A városi gépüzemeknél nagy átalakítási, javítási munkálatok vannak most folyamatban. Kijavítják a vágóhídi jéggyárat, átalakítási munkát végeznek a gőzfürdőben, mert mind a két helyen sok javítást kell eszközölni a berendezéseken, hogy azok megfeleljenek rendeltetésüknek. A vágóhidon tavaly tudvalevően a jéggyár ellen sok volt a panasz. Nagyon sok amonniak fogyott el, aminek az volt az oka, hogy nem voltak megfelelő síiritők, kompresszorok. Ezeket most rendbe hozták és igy az idén az amon n iok-f ogyasztás előreláthatólag normális lesz, ami a városra mindenesetre fontos, mert ezáltal sok fölösleges kiadástól szabadul meg. A vágóhídi jéggyár egyébként rövidesen megkezdi a működését, egyelőre naponta fél vaggon jeget termel, azonban néhány hét irmlva a termelését egykét vaggonra is fölemeli. A jéggyárat az idén is házilag kezelik és a város már egy tábla jeget is házhoz szállít. Sok javítani való volt a gőzfürdőnél is. Tudvalevően itt sok volt a szénfogyaisztás, aminek most ugy vették elejét, hogy a kazánnál alkalmazták a Priváry-féle szabadalmazott fiistemósztőt, ami kitűnően bevált. Ezért most normális a szénfogyasztás. A vízfogyasztás sem mondható nagynak, csak az a baj, hogy a fürdő kicsiny, különösen kicsiny a liidegvizgyógyintézet, amelyet mindig többen és többen keresnek föl. Sajnos, a gőzfürdőt jelenlegi helyén nem lehet kibővíteni. A gőzfürdőben különben kisebb javítások lesznek most, a kabinok falait és a medencék falait átfestik. Bajok vannak a víztoronynál, de ezeken most nem lehet segíteni. Az ártézi kutak igen gyakran kevés vizet adnak ós ezért van azután az, hogy gyakran az emeleti lakásokban nincs viz, mert kicsiny a nyomás. Az utóbbi időben gyakran hangzottak föl ezért panaszok, szidták sokat a mérnökséget, amely egészen ártatlan a dologban. A helyzeten akkor lehet majd csak segíteni, ha a külterületi vízvezeték kérdése aktuális lesz és a víztoronynak nagyobb lesz a vízmennyisége. Rövidesen aktuális lesz a külterületi vízvezeték kérdése, addig azonban nem lehet egyebet csinálni, mint tűrni kell a dolgot és ügyelni kell arra, hogy különösen nyáron takarékoskodjunk a vízzel. Ezen talán a vízórák kötelező beállításával lehetne segíteni és ugy tudjuk, hogy ez irányban a tanács legközelebb érdemleges javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. A vizmütelepen egyébként rend van, ott normálisak a viszonyok, csak az a baj, hogy — kevés a viz. A város gépüzemeinek szanálásánál sok érdeme van a város uj gépészmérnökének, Pusez Károlynak és Priváry Ferenc gépészeti felügyelőnek. x "A márciusi közgyűlés. Szerdán, március 27-:kén kezdődik meg a március havi közgyűlés. A tanács kedden tárgyaija a közgyűlés elé kerülő ügyeket, amelyeknek a száma ezúttal elég tekintélyes. Bizonyosnak látszik, hogy a közgyűlés áprilisba is át fog nyúlni. A vásárcsarnok ügye póttárgyként kerül a közgyűlés elé és a tanács mindenképen azon van, hogy a közgyűlési határozat lehetővé tegye, miszerint a vásárcsarnok még ebben az évben elkészüljön. x Közigazgatási csuz a rókusi akoltelkeken. A Délmagyarország vasárnapi számában hosszabb cikíklben számoltunk be a rókusi akoltelepeik körül keletkezett bonyodalmakról. Megirtuk, hogy a város az akoltelepek tulajdonosaitól négyszögméterenkint három koronát kér és csak ezért az összegért hajlandó törölni a telekkönyviről azt a korlátozást, amely szerint a telkeket csak sertéstenyésztésre lehet fölhasználni. A telkek tulajdonosai, akiknek megkérdezése nélkül hozták ezt a határozatot, vonakodnak megfizetni a három koronát, amelyek a mintegy hatvan hold föld után közel 300.000 koronára emelkednek. Minden esetre nagyon érdekesek ennek az ügynek az előzményei. A város 1869-ben kedvezményes áron adott el telkeket. Kedvezményes áron adta el azokat, mert a sertéstenyésztést akarta fejleszteni és ezért ki is kötötte, hogy a telkek csak sertéstenyésztésre használhatók föl. Közben a sertéstenyésztés tervezett föllendülése elmaradt, a telkeket eredeti rendeltetésüktől eltérően másra is felhasználták és a tanács hallgatólagosan beleegyezett ebbe és igy ugy látszott, hogy lemondott a városnak arról a jogáról, amelyet a telkek adományozásakor kikötöttek. A tanácsnak figyelemmel kellett volna kisérni állandóan az akoltelkeken végzett munkálatokat és érvényesíteni kellett volna a város polgárainak a jogáí akkor, amikor a területeket már másra használták föl. A helyett hallgatólagosan tűrték azt, hogy a kedvezményes áron eladott telkeiket magáncélokra használták föl és csak negy vennél több esztendő után jutott eszébe a tanácsnak az 1869-ben kikötött joga, akkor, amikor már az eladott telkek egyikén sem űztek sertéstenyésztést. Természetes, hogy ezeknek a hibáknak nem minden ódiuma hárul a mai tanácsra. x Szeged az iparáért. A gyáripari és pénzügyi bizottságok kedden délután öt órakor folytatja szombaton félbenmaradt ülését. A keddi tanácskozáson tárgyalják Landesberg Mórnak azt a beadványát, amelyben a várostól cementgyára részére területet kér. x Az egészségügyi bizottságból. Az egészségügyi bizottság tagjai közül Sári János és Schütz János elhaltak. Helyüket a márciusi közgyűlésen töltik be. KÖZGAZDASÁG A tiszai rakpart folytonos bajai. (Saját tudósítónktól.) Szeged kereskedői világában most panaszok hangzanak el a rakpart miatt. Ezek a panaszok jogosak és orvoslások a szegedi kereskedelem érdekében nagyon sürgős. Segíteni kell a helyzeten, mert minden késedelmeskedés a szegedi kereskedelemnek és közvetve Szeged polgárságának kárát jelenti. Az a panasz, hogy a szegedi rakpart háromnegyed része most viz alatt van, a száraz rész pedig el van foglalva. Olyannyira foglalt a rakpartnak ez a része, hogy a hajók nem tudnak ott kikötni. Van eset, hogy kéthárom napig a vizén vesztegelnek a hajók, amig áruikat partra tudják szállítani és nem ritka eset az sem, hogy egyik hajó csak a másikon keresztül tud kirakodni. Érdemes lemenni a rakpartra, megnézni ott a helyzetet és meghallgatni .az emberek panaszkodását. Az úgynevezett kofahajók, amelyek az élelmiszereket szállítják a szomszédos falvakból Szegedre, ott vesztegelnek tétlenül és nem ritkán megromlik rajtuk az áru. Hajók, amelyek sürgős építkezésekhez szállítanak anyagot, nem tudnak kirakodni és a vállalkozó károkat szenved, amelyeket senki meg nem térit. Lehet, hogy ez az állapot még rosszabbodni fog. Nemsokára kikötik a Stefánia-sétány elé a fürdőket, amelyek még jobban megnehezítik a helyzetet. Tetézi a bajokat, hogy a szegedi rakpart nincs még kiépítve, jóllehet annak a kiépítését régóta ígérgetik. Nincs rendes szegedi kikötő, pedig a szegedi kereskedelem és ipar érdekéből arra égetően szükség van. a Ezeket a bajokat nagyon érzi a szegedi kereskedelem. Eddig talán nem panaszkodtak miattuk, de ma, hogy a vízállás is súlyosbítja az állapotokat, tűrhetetlen a helyzet. A hatóságnak feltétlenül kell valamit tenni a helyzet szanálására. Reméljük, hogy a hatóság, amely az utóbbi időben egy-két, ha sablonos esetben is, bizonyságot tett arról, hogy az ipar és kereskedelem érdekeit hajlandó előmozdítani, tenni fog valamit, hogy a rakparton ez a tarthatatlan állapot végre megszűnjék. (—) A lóavató bizottság tagjai. A lóavató bizottság tagjainak a mandátuma most lejár és a tisztségeket a márciusi közgyűlés tölti be. A tanács azt javasolja a közgyűlésnek, hogy Polgár László elnököt, Katona Ferenc helyettes-elnököt és Poítyondy Miklós törvényhatósági kiküldöttet ujra válasszák meg. (—) Tőzsde. Az ünnepnapon az áru- és ér" téktőzsde termei zárva, voltak. A délelőtt folyamán az Upor-kávéházban némi forgalom fejlődött, amely azonban egyáltalán nem vett nagyobb arányokat. A Magyar hitelt 855.50— 856.—, az Osztrák hitelt 650—651.—, A Magyar Bankot 655.50—666.—, a Rimamurányit 721.50, a Közúti vasutat 786.25—786.75 koronán jegyezték. A gabonatőzsdén kötés nem fordult elő. Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Délmagyarország hírlap- és nyomdavéllalat Nyomtatta a Délmagyarország hírlap- és nyomdavállalat Szegeden, Korona-utca 15. (Bokor-palota) MeMI felvesz 3 hiodóhivolsl. 1 t