Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-24 / 70. szám

1 1912 március 24. § Khuen a király előtt. — A válság megoldása. — (Saját tudósitónktól.) Héderváry gróf mi­niszterelnök vasárnap kihallgatásra megy a királyhoz. Hogy ez a kihallgatás siettetni •fogja-e a felség döntését, ma még nem lehet megjövedölni. Egy alább közölt jelentés ugy tünteti föl a dolgot, mintha Bécsben nagyon pesszimisztikusan ítélnék meg a Héderváry­kormány ujabb megbízatásának kérdését. A MINISZTERELNÖK A KIRÁLYNÁL. Bécs, március 23. Héderváry Károly gróf miniszterelnök ér­tesítést kapott a kabinetirodától, hogy a ki­rály holnap délelőtt tiz órakor Schönbrunn­ba n magánkihallgatáson fogadja. TÁRGYALÁS AZ ELLENZÉKKEL. Bécs, március 23. A Héderváry-kormánynak az ügyek vite­lével való további megbizása igen nagy ne­hézségekbe ütközik. Héderváry gróf kész volna a magyar ellenzéki pártokkal tárgya­lásba bocsátkozni, hogy a házhatározat ügyében keletkezett nehézségeket el lehes­sen oszlatni, de irányadó helyen ezt a tár­gyalást nem helyeslik. Illetékes helyen azt óhajtják, hogy az obstrukció véget érjen, hogy a parlament tárgyalásának rendje mi­előbb helyreálljon és hogy a véderő kérdése elintéztessék. E célok elérése szempontjából Héderváry grófnak az volna a föladata, hogy tárgyalásba bocsátkozzék a Justh-párttal a választójog!*kérdésének alapján. Héderváry grófnak azonban nagy és alapos kétsége van az iránt, hogy ily alapon egyáltalán tár­gyalásba bocsátkozhatik-e a Justh-párttal? A VÁLSÁG MEGOLDÁSA. Á Pol. Korr. a magyarországi helyzettel foglalkozva ezt irja: Héderváry gróf miniszterelnök, aki szom­baton részt vett a német császár tiszteletére adott diszebéden, vasárnap külön kihall­gatáson jelenik meg a király előtt. A helyzet komolyságára való tekintettel igazán köny­nyelmüiség volna jóslatokba bocsátkozni ar­ról, hogy mi fog e kihallgatás után a kibon­takozás irányában történni. Figyelemreméltó már magában az a körülmény, hogy az ural­kodó a bét magyar politikus után közvetle­nül a lemondott miniszterelnököt fogadja s hogy ezt az audienciát beható tanácskozás előzte meg, amelyet Héderváry gróf a nem­zeti munkapárt és a balpártok mindama ve­zető elemeivel folytatott, akik a válság gyors megoldásának útját álló nehézségek elhárí­tásának szempontjából komolyan iSzámba jönnek. Héderváry gróf jelenthetni fogja a koronának, hogy ugy a többségi párt, mint az obstrukciót rosszaié ellenzéki pártok a válság lefolyása elé azzal a nyugalommal és tartózkodással tekintenek, amely e pártok di­cséretes politikai belátásnak tanuságául szol­gál s az üdvös megoldás érdekében kívána­tos. A hét politikus meghívása közben és után a bécsi és a budapesti sajtó egy részében erő­sen igyekezték a helyzetet azzal a szándékkal kiélezni, hogy ezzel a válság mielőbbi meg­oldását és vele kapcsolatban a végleges véd­erőreform mielőbbi elintézését megnehezít­sék. Héderváry gróf kihallgatása újólag bi­zonyság lesz rá, hogy az illetékes osztrák és közös körökben nem viseltetnek semmiféle ellenérzéssel Héderváry személye és dualisz­tikus politikája s Magyarország alkotmá­nyos jogai ellen, liogy ezekben a körökben is lehetőleg gyors, sima és minden oldalon ki­elégítő megoldást kívánnak s hogy egy ilyen megoldásnak legbuzgóbb elösegitője maga az jiraj^odó. Az ő kezében van a döntés, ame­DÉLMAGYARORSZÁG lyet teljes bizakodással vár Magyarország és az egész monarchia. KHUEN KINEVEZÉSE. Bécsből jelenti tudósítónk: Arról értesü­lünk, hogy tévesek azok a kombinációk, mintha a király vasárnapi döntése csak fel­tételes volna. Khuen nem mint dezignált, ha­nem mint kinevezett miniszterelnök jön visz­sza Budapestre. A király is, a miniszterelnök is tudja, hogy fölötte nehéz az a föladat, amelynek teljesí­tése a holnapi audiencia után bárul Khuen grófra. Mert nemcsak a rezervista-határoza­tot kell Kimennek nyom nélkül eltüntetni. E kérdésnek elintézését, bár a válságnak ez volt a magva, a korona nem tekinti ered­ménynek, hiszen enélkül ugy sem történhet­nék meg a békés kibontakozás. Az uj kor­mánytól föltétlen kötelesség gyanánt a par­lament munkaképességének helyreállítását és ezzel a véderő javaslatok elintézését köve­telik. Khuen nyomban visszaérkezése után beje­lenti Justh Gyulának, hogy fölhatalmazása van a választói reform alapelveit körvonalazó törvényjavaslat előterjesztésére. Ha Justh ezt az eredményt a választójogért folyó küz­delem abbahagyásának alkalmas okául elfo­gadja, akkor a parlament munkaképességé­nek legfőbb akadálya el is hárult. A Wagner-fürdőből városi fürdő lesz. — Tárgyalásokat folytat a hatáság. — (Saját tudósitónktól.) Érdekes terv foglal­koztatja a hatóságot. Arról van szó, hogy a Wagner örökösök tulajdonát képező gőzfür­dőt- megveszi a város és azt női fürdővé ala­kítja át, mig a mostani városi gőzfürdő ki­zárólag férfi fürdőnek marad meg. Régi papasz imár ugyanis, hogy a városi gőzfürdő kicsiny. Különösen szük a hideg­gyógyfürdő helyisége és ennek a helyiség­nek a kibővítéséről most szó sem lehet, mert a kibővítésre nincs hely. Ezen a részen kiviil kicsinyek a többi helyiségek is, a medencék nagyon gyakran annyira tele varinak, hogy azokban mozogni sem lehet. A torony alatt sokszor gondoltak már arra, hogy a gőzfür­dőt kibővítik, azonban megfelelő megoldást nem sikerült eddig találni. Épen kapóra jött tehát a Wagner-féle gőz­fürdő tulajdonosainak az ajánlata. A Wagner örökösök nevében öz'vegy Ratkovics József­né nemrég beadványt intézett ugyanis a ta­nácshoz, amelyben elmondotta, hogy a für­dőt hajlandók volnának 340.000 koronáért a városnak eladni. A tanács a beadvány foly­tán meg is bizta Bokor Pál polgánmesterhe­lyettest, Balogh Károly tanácsost, Thuróczy Mihály dr tiszti főügyészt és Fajka János főszámvevőt, hogy tekintsék meg a fürdőt és tapasztalataikról tegyenek jelentést. A bi­zottság a közeli napokon meg is szemléli a Wagner fürdőt és ettől a bizottsági szemlé­től függ, mi fog ebben a kérdésben történni. Eddig az árban 'vannak eltérések a jelen­legi tulajdonosok és a város között. A mér­nökség ugyanis néhány esztendővel ezelőtt felbecsülte már a fürdőt, akkor, amikor ar­ról volt szó, hogy a város azt kisajátítja. Akkor 223.000 koronára becsülték az épüle­tet és az összes fölszereléseket, de azóta az érték bizonyára emelkedett. Ujabban a Wag­ner örökösök is hajlandók néhány ezer ko­ronát engedni és igy nincs kizárva, hogy létre jön az üzlet. Ha sikerül a városnak megegyezni a fürdő tulajdonosaival, akkor a városi gőzfürdő női osztályát a Wagner fürdőbe helyezik át. A mostani városi gőzfürdő férfi fürdőnek ma­rad meg és ott elsősorban is kibővítik a hi­deggyógyintézetet, amelyet állandóan mind­egyre többen keresnek 'föl. Előreláthatólag néhány hónapon belül dű­lőre jut a dolog és lehet, hogy a szükséges átulftk,|tásQkat még az idén megcsinálják 5 Vilmos német császár Ferenc József vendége. (Saját tudósitónktól.) Vilmos császár szom­baton délelőtt fiával, Ágost Vilmos herceg­gel, menyével, Alekszandra Viktória herceg­nővel és leányával, Viktória Lujza herceg­nőve! Bécsbe érkezett. A rossz időjárás visz­szatartotta a királyt attól, hogy vendégeit személyesen fogadja a penzingi pályaudva­ron. A schönbrunni kastélyban várta őket. A pályaudvartól a schönbrunni kastélyig vivő uton nagy néptömeg csoportosult, a mely a német császárt és családjának tagjait viharosan éltette. A megérkezés a penzingi pályaudvaron történt. Már tegnap tudták, hogy Vilmos császár a bécsi nagykövetség utján arra ké­rette a királyt, hogy ne fogadja őt szemé­lyesen a pályaudvaron, mert nem akarja a meghűlés veszedelmének kitenni. Erre a ki­rály azt (felelte, hogy ha szép idő lesz, min­denesetre személyesen fogja várni vendégét a pályaudvaron és csak rossz idő esetében fogja magát egy királyi herceg által képvi­seltetni. A királyt igy a császár fogadásánál Lipót Szalvútor királyi herceg képviselte a pályaudvaron. Néhány perccel tizenegy óra után jelentet­ték az udvari vonat közeledését. Lipót Szal­vátor királyi herceg egészen közel lépett a sínpárhoz s alig hogy a vonat megállott, az egyik kocsi ajtajánál feltűnt a császár alak­ja. Az üdvözlés reridkivül szives volt. Vil­mos császár az osztrák és magyar tábor­noki egyenruhát viselte és mellén a Szent István-rend nagy-keresztje volt. A császár (hosszabb ideig maradt a perro­non és élénken beszélgetett Lipót Szalvátor királyi herceggel, azután odament a többi királyi herceghez és mindegyikkel kezet fogott. Amikor a király schönbrunni kastélyának ablakából a császári fogatot közeledni látta, kiment a kék lépcsőre. Itt már együtt vol­tak Rajner királyi herceg és Mária Krisztina, Mária Jozefa, Blanka és Mária Valéria ki­rályi hercegnők. A király a porosz tábor­nagyi egyenruhát viselte a fekete sasrend­del. A lépcső utolsó fokán a megbetegedett Montenuovo herceg főudvarmester képvise> letében Gudeftusz gróf főkamarás várta a császári vendéget, s amikor Vilmos császár a kocsiból kilépett, a király néhány lépcső­fokon lesietett, hogy a császárt üdvözölhes­se. Az uralkodók többször megölelték és megcsókolták egymást. Ágost Vilmos herceg ós a két porosz hercegnő meg akarta csó­kolni a király kezét, de őfelsége nem en­gedte meg s mindhármukat aroukon csókolta meg. Az üdvözlés után a király bevezette ven­dégeit a kastélyba s mindegyikük bement a számukra kijelölt lakásba. Vilmos császár csakhamar elhagyta lakását és látogatást tett a királynál. Bizalmas beszélgetésben hosszabb ideig maradtak együtt. Vilmos csá­szár tizenkét órakor fogadta az udvari mél­tóságokat és a legfőbb udvari tisztviselőket, a többi közt Berchtold gróf közös külügy­minisztert, aki ez alkalommal mutatkozott be a német császárnak, továbbá a testőrsé­gek kapitányait, a két miniszterelnököt, Hé­derváry grófét és Stürgkh grófot, Auffen­befg és Bilinszki jíöíős minisztereket * fő

Next

/
Thumbnails
Contents