Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-23 / 69. szám

1912. március 3. azt a hirt, hogy a horvát választások kiírása a magyar kormányválság miatt elhalasztat­nék. A horvát képviselőválasztások törvé­nyes időben, április havában ki lesznek irva s igy azok a hirek, mintha a horvát alkotmá­nyosság folytonossága csorbát szenvedne, teljesen alaptalanok. Cigányok. — Kilenc vádlott, a többi tanu. — (Saját tudósitónktól.) A szegedi törvény­széken pénteken jajjongó cigánykaraván ütött tanyát. A folyosón visszataszítóan rut cigányasszonyok és maszatos képű rajkóik ácsorognak, amig benn a tárgyalóteremben kilenc cigányharamián ül törvényt a biróság. Loptak a cigányok, faluról-falura űzték a mesterségüket. Ahol lakat állt az ut jókban, vésőik nyomán fölpattant a zár. Selyemken­dőt, lószerszámot, kenyeret, szalonnát, bort és más ilyesmit loptak. A pénzt sem vetet­ték meg, de csak néhány csengő arany és színehagyott krajcár ragadt a markukba. Szeged környékén barangolt a karaván. A javarészük szegedi illetőségű. A temetőszé­len elterülő kubilkgödrökben volt a tanyájuk, onnan indultak a vándorútra. Amikor már vagy tiz boltnak föltörték az ajtaját és kiás­ták a tanyaházak falát, a kuibikgödörben raj­tuk ütött a rendőrség. Kilenc cigány a mutt év november 14-ike óta van vizsgálati fog­ságban a szegedi törvénvszéken. A mai tárgyaláson igen érdékeis volt a cigányok személyazonosságának a megálla­pítása. A legtöbb vádlottnak ugyanis két-há­rom neve van és ezt a kihallgatásnál na­gyon is fölhasználják. A nevekkel néha ugy megzavarják a bíróságot, hogy alig bonta­kozik ki a valóság. Az ügyészség az orszá­gos bün'ügyi nyilvántartó hivatal ujjlenyo­mata alapján állapította meg a vádlott cigá­nyok személyazonosságát. Alig van köztük egy-kettő, aki imég büntetlen előéletű. Azo­kat is csak tévedésből kerülte el a törvény. Érdekes, hogy mindegyikük lopásért volt el­itélve. Az egyik ötödfél évi fegyházat ült lopásért. A cigányok bűnében sok van a lé­lektanuk jellegzetességéből. Csak a lopást kultiválják. Az ő szemükben ez már nem is bűn. Örökölték ezt a szokást. A rajkó még alig nyitotta föl a szemét, már látja, hogy az anyja lop. Kivételes eset az, amikor a oigány súlyo­sabb bűnre is vetemedik. Akkor is valami kényszerítő ok hajtja a bűnbe. Ha lopáson tettenérik, fél a büntetéstől és mindent elkö­vet a megmenekülése érdekében. Ilyenkor az emberéletet sem kíméli. Az útszéli rablógyil­kos cigányok, az már valami különleges ci­gányfaj. Azok elvetemült haramiák, akikben nincs egy parányi jóérzés. A legtöbbje ro­vottmultu és gyötrő szenvedésben vonag­lott. ök az elrúgottak, akiket mindenki meg­vet. És ebben a rettenetes kitaszítottságban •a legförtelmesebb bűnre is képesek. Az igazságszolgáltatás azonban tulnyomó­lag a kisebb bünü cigányokon ül törvényt, a mint épen a szegedi törvényszék is. Lopás a bünük. Mind a kilenc vádlott ágyasságban él az asszonyával. A cigány nem ismeri a törvényes házasságot. Az asszonyaik ott kuksolnak a folyosón és várják az Ítéletet. Nem izgalomban, csak türelmetlenül. Neki­támaszkodtak a falnak, csecsemőiket a mel­lükhöz szorították és bambán megbámulták az arrajáxókat. Piszkos és undorító látványosság a tör­vényszék cigánykaravánja. ' Az orrfacsaró, kellemetlen szag már jó távolságból bűzlik. No és a cigányasszonyok külsője. A testükig lerongyolódott, izzadságtól piszkos arcú és kuszált hajú asszonyok. A legtöbbje össze­roppant, beesett arcu. Ábrázatukról lesir a szenvedés. Az egyik asszony egy hete szülte meg gyermekét, a tárgyaláson azonban már megjelent. A csecsemőjét a karján lóbázta. A ibiróság egész nap tárgyalta a cigányok Ügyét, Az Ítélethirdetés azonban szombatra DÉLMAGYARORSZÁG maradt, mert nem fejezhették be a tanúki­hallgatásokat. Huszonhét tanu volt a tárgya­lásra beidézve. Hogy mi lesz az Ítélet, — valljuk be őszintén, — lényegtelen. Ebben a pörbe is, mint a legtöbb cigány-ügyben, a cigánykérdés p rob! ém áj a ütközik az igaz­ságszolgáltatásba. S hogy e téren is, vala­mint általában, hogy oldják meg nálunk a cigánykérdést, — azt mindnyájan tudjuk. Szivák Imre temetése. — Fiu az apáról. — (Saját tudósitónktól.) Ma délután temették el Szivák Imrét s amig a végső tisztesség készületei folytak, azalatt a 'pénzintézetben igyekeznek megmenteni, ami még megment­hető. A bank igazgatósága zárt ajtók mögött ma egész délelőtt tanácskozott s ezen a ta­nácskozáson résztvettek a hitelező nagy in­tézetek képviselői is. Valószínű, hogy ked­den megkezdik a betétek kifizetését és min­den jel arra vall, hogy a Törlesztési Bankot simán kiviszik a mai válságból. Szivák Imre holttestét az Ügyvédi Kamara Szemere-utcai palotájában tették diszes rava­talra. Délszaki növények között, fekete bal­dakin alatt nyugszik magais katafalkon a fe­kete köszárkofág, égő gyertyák százai és a kandeláberek fénye világítja meg. A koporsó fejénél kis gömbölyű üveglapon át látható az elhunytnak a halálban alig változott arca. A koporsón a gyászoló özvegynek fehér virágból •kötött koszorúja nyugszik, mellette az elhunyt gyermekeinek, unokáinak, testvéreinek s csa­ládja tagjainak koszorúi leltek elhelyezést. A ravatalra egyre érkeztek a koszorúk. A beszentelés délután három órakor volt. A családhoz tömegével érkeztek a részvétnyilat­kozatok. Szivák Imre fia, ifjabb Szivák Imre igaz­ságügyminisztériumi tisztviselő a követke­zőkben nyilatkozott egyik munkatársunk­nak szerencsétlen véget ért édesapjáról és a Törlesztési Bank válságáról. Családunk, — úgymond — két lap ellen megteszi a megtorló lépéseket, mert nem átallották megtámadni édesapánk tisztelt em­lékezetét, amidőn azt irták róla, liogy már régóta tudott a Törlesztési Bank manipulá­cióiról, tehát részes volt bennük. Esküvel erősíthetem, hogy szegény apánk csak az idén januárban értesült mindenről és csak akkor tudta ínég, miben mesterkedett Hódosi La­jos dr volt vezérigazgató az elnök és az igaz­gatóság háta mögött. Még csak sejtelme sem volt édesapámnak a tőzsdejátékról, mert hi­szen ha tudta volna, csak nem tételezhető föl, liogy akkor odahordta volna vagyonát a bankba. — Édesapámnak hatszázezer koronája volt az intézetben részvényben, húsz-harmincezer koronája régebbi szövetkezeti törzsjegyek­ben és háromszázezer koronája folyószámlá­ban és betétben. Kijelentem, hogy családunk nem igyekszik megmenteni ezt a közel millió­nyi vagyont, hozzá, sem nyul, amig az inté­zet a betétéket mind ki nem fizeti. Mi le­gyünk az utolsók, akik a pénzünket követel­jük, nehogy folt érhesse édesapánk emléke­zetét. Vesszen el az egész, semhogy egyetlen betevő is megkárosodjék. — Családunk, ha a fölszámolás békésen megtörténhetik, nem tesz a bank ellen meg­torló lépéseket, dé ha a bank igazgatósága maga teszi a följelentést Hódosi Lajos ellen, természetesen mi is hozzájárulunk. Különben is tudomásunk' szerint Hódosi dr tegnap nyi­latkozatot adott át a bank igazgatóságának, hogy az elnök és az igazgatóság megkérde­zése és tudta nélkül játszott a tőzsdén, ami teljesen menti édesapánkat. WickenlHirg Márk gróf kinevezése. Bécsi lapok azt jelentették a .minap, 'hogy a külügyminisztériumba ismét magyar embert fognak kinevezni osztályfőnökké és hogy elsősorban Wickenburg Márk gróf ország­gyűlési képviselőt vették kombinációba. Jól 3 informált helyről jelentik, hogy Wickenburg gróf kinevezése befejezett dologgú vált és már a legközelebbi napokban meg fog tör­ténni. A külügyminisztériumban az első osz­tályfőnöki állást tudvalevőleg szentgyörgyi Miiller László báró tölti be, aki mellett Es­terházy Pál gróf volt a második osztályfő­nök, akit azonban legutóbb előléptettek, de egyben rendelkezési állományba is helyez­tek. Igen örvendetes dolog, hogy most ismét magyar ember ikerül a második osztályfő­nöki állásba, • amelynek a delegációkban is fontos szerepe van. Gróf Wickenburg Márk dr jeles képességekkel bir; egyike volt an­nak idején a bécsi Theresianum legkitűnőbb növendékeinek. Államszolgálatba lépett és gyorsan emelkedett az államvasuti igazgató­ság pénzügyi főosztályának élére, mig aztán a Széli-kormány idején kereskedelmi állam­titkár lett. A koalíció alatt visszavonult a po­litikától, de aztán ismét mandátumot vállalt. A külügyminisztériumba való fölvitele min­den pártban kedvező benyomást fog tenni, mert ugy képességeinél, mint egyéni szere­tetreméltóságánál fogva, szívesen látják ily fontos pozícióba való emelkedését. Kinevezé­sével uj választás lesz a balassagyarmati kerületben, amelynek mandátumáról nyom­bari le fog mondani. A szegedi „Halálfej" egyesület. (Halálos fenyegetés, a fekete kéz min­tájára. — Rémület egy szegedi uri családnál. — Mikor a rendőrség átlát a szitán.) (Saját tudósitónktól.) Az emberek jóhisze­műségével legkönnyebb visszaélni. Az összes hatóságok közül talán legtöbb oka a rendőr­ségnek van rettegni az Ízléstelen tréfáktól. Ha a rendőrségen bármilyen bűnesetről je­lentést tesznek, a rendőrségnek kötelessége nyomozni is, de véletlenségből nem történt semmi rosszhiszeműség ráfogni a rendőrség­re, hogy felsült. Csak a kötelességét teljesí­tette. Azt hiszem közérdek figyelmeztetni a kö­zönséget, hogy komoly ügyekből bornirtság tréfát űzni. Nem légből kapott az az állítás, hanem faktum, hogy a rendőrség telefonja majd minden nap hoz egy hamis tippet. Pél­dául: A Makkos erdőben lóg egy fiatalember a fán. Mit csináljon ilyenkor a rendőrség. Azonnal kimegy a Makkos erdőbe és kutat a zöld ágon Limbálódzó pasas után. Felsült a rendőrség, vagy nem? Nem! A kötelessé­gét teljesítette. Az a rendőrség pontos és kö­telességtudó, amelyik névtelen feljelentés alapján is meginditja a nyomozást. A szegedi rendőrség bűnügyi osztálya, a legzaklatottabb szerve a rendőrségnek. A névtelen feljelentések napirenden vannak. A bűnügyi osztály most is egy olyan esettel foglalkozik, melynek alapját valószínűleg egy durva tréfa képezi. A feljelentés szenzá­ciós, maga az eset feltétlenül.érdekes. Egy szegedi uricsalád két-háróin nappal ezelőtt a következő levelet kapta: Nagyságos asszonyom.' Reméljük, félti az életét? Legyen szi­ves kedden délután 4 órakor a szegedi közúti hid első oszlopa mögé 60 koronát letenni, mert ellenkező esetben az életé­vel játszik. Nincs menekvés. Szegedi „Halálfej", jobb cég, mint a „Fekete kéz". A szegedi uricsaládnál természetesen nagy volt a rémület. Családi konferenciát hivtak egybe, a gyávábbak már ajánlották, hogy jó lesz letenni a pénzt a hid alá. Végre mégis jelentést tettek a rendőrségnél. Szakáll József dr ügyeletes rendőrkapitány vezette a nyomozást. A fenyegető levél pon­tos átvizsgálása után ia kapitány már átlá­tott a szitán. Megvigasztalta a családot. — Ez kérem vajami hülye gyerek.i»íny lehet,

Next

/
Thumbnails
Contents