Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-22 / 68. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 március. 20. kongresszus reformokat, mozgalmakat kez­deményez és támogat. Figyelemmel kiséri és tanulmányozza a városok közéletét és fejlő­désit. A tanácskozás másik tárgya, a városi tör­vénytervezet megvitatása volt. A kongresz­szusi állandó bizottság megbízásából Harrer Ferenc dr székesfővárosi tanácsos, a kon­gresszus főtitkára, törvényjavaslatot készí­tett a városi törvényről, amelyet most letár­gyaltak és az egyetemes ülés elé való ter­jesztését elhatározták. Harrer kiváló munká­jáért a bizottság egyhangúlag elismerését és köszönetét nyilvánította. A tervezetben az állami és az önkormányzati közigazgatás ha­tárait a lehető legélesebben igyekeztek meg­állapítani, különös súlyt helyezve arra, hogy az önkormányzat elve az egész törvényter­vezeten kidomborodjék. A városokbaji a biztonsági és közforgalmi rendészet, valamint a rendőrségi szolgálat áJlamositandó; a. biztonsági- és közforgalmi rendészet terén azonban a városok jogsza­bályai'kotási joga épségben marad. Az előadó javaslatával szemben, hogy a törvényhatósági bizottság és a kénviselőtes­tület kizárólag a választó közönség válasz­tottaiból álljon, a bizottság amellett foglalt állást, hogy fele részben az összes válasz­tók, a másik fele részben pedig a legtö.bb adófizetők közül választandók. A városatya a városnál elintézés alatt álló ügyeikben díja­zásért közben nem járhat. Ügyvédi minősé­gében pedig csak oly ügyeiben járhat el, a melyekben a város mint hatóság szerepéi; oly ügyekben ellenben, amelyekben a város mint magánjogi alany szerepel, továbbá ki­sajátítási ügyekben a város ellen ügyvédi képviseletet nem vállalhat. A városi választói jog az országgyűlési választói joggal azono­san állapítandó meg, három évi helybenlakás kikötésével. Szivák Imre a ravatalon. — Az ország ügyvédségének gyásza. — (Saját tudósitónktól.) Az a pisztolylövés, amely szerdán reggel Szivák Imre életét a Bécs felé robogó vonalon kioltotta, itthon nagy visszhangot keltett. Az öngyilkosság Okának kutatása közben csakhamar szóba került a Törlesztési Bank, amelynek az élet­tel meghasonlott férfiú alapításától kezdve elnöke volt. Kiderült, mint már tegnapi szá­munkban jeleztük, hogy Szivák Imre nem kinzó testi baja miatt ölte meg magát, ha­nem vigasztalan anyagi helyzete miatt, ;a . melybe bankjának zilált pénzügyi viszonyúi döntötték. A Törlesztési Bank a bukás szelén vaíi. Nemcsak anyagi romlás várt Szivákra, ha­nem attól is félt, hogy mások megkárosításá­ért őt, mint elnököt, szintén felelősségre von­ják. Ezt akarta elkerülni azzal a pisztolylö­véssel. Szivák Imre holtteste tegnap reggel óta a Bécs közelében levő Götzendorf halottas há­zában volt. Az elhunyt családja intézkedett, hogy a halottat Budaipestre szállítsák. Fáy 'Mátyás dr, Szivákéik háziorvosa, elutazott Götzendorfba s a halottat kettős érckopor­sóba téve, ma reggel meghozta a fővárosba. A koporsót a keleti pátyaudvarról déltájban elszállították az ügyvédi kamara házába. A budapesti ügyvédi kamara választmá­nya ma délben Brüll Ignác elnöklésével ülést tartott. Az elnök bejelentette azt a megren­dítő csapást, amely az ügyvédi kamarát érte az által, hogy Szivák Imre dr, a budapesti ügyvédi kamara elnöke, váratlanul elhunyt. — Gyász tölti el szivünket arra a gondolat­ra — úgymond — lvogy szeretett elnökünk nem jön többé közénk ebbe a terembe, ahol oly sokszor volt alkalmunk ékesszólását hal­lani és tapasztalni, hogy fényes eszével mi­ként munkálkodik és buzgólkodik a kamara érdekében.. Tiz évig volt elnöke a kamara díszére és büszkeségére. Az ő elnöksége je­lentős korszak a magyar ügyvédség történe­tében, mert ő alatta növekedett a kamara súlyban és tekintélyben. Az ő munkássága nem volt tisztán a budapesti kamarához köt­ve, mert ő az egész ország ügyvédségének fejlesztése érdekében munkálkodott eredmé­nyesen. A mi gyászunk tehát az egész ügy­védség gyásza. A beszédet a választmány tagjai állva hall­gatták végig. Brüll Ignác dr indítványára el­határozta a választmány, hogy jegyző­könyvben örökíti meg Szivák Imre dr elnök hosszú munkásságának érdemeit, az elhuny­tat a kamara halottjának tekinti és a rava­talt a kamara székházában állítják föl. Elha­tározta a választmány, hogy külön gyászje ­lentést ad ki és az ország ügyvédi kamaráit fölhívja, hogy vegyenek részt a végtisztessé­get A temetés a kamara székházából pénte­ken délután négy órakor lesz. A ravatalnál Brüll Ignác dr helyettes-elnök, a sirnál pe­dig Papp József titkár mond beszédet. Özvegy Keméndy Nándorné temetése. (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön délután félnégy órakor helyezték örök nyugovóra Keméndy Nándonnét. A nemeslelkü urnő te­metése épen olyan impozáns volt, mint az élete. Életének tövises utján sok virág és el­ismerés termett, koporsóját is virágba borí­tották a tisztelői. Óriási társadalmi tevékeny­sége csak most fénylett hatalmas pompájá­ban, mikor felvirágozott ravatalához az egész város szine-java odazarándokolt leróni az örökké dolgozó nő iránt való hálájának egy csekélyke részét. A Dugonics-téri gyászház a temetés előtt valósággal zarándokhelye volt <a. jótékony nőegyesületeknek. Virágot hoztak. Élő virá­gokat a holtnak. Félnégy órakor megérke­zett Glattfelder Gyula dr megyés püspök és fényes papi segédlettel elvégezte a gyász­szertartást. A gyászháznál Hauser Rezső, a DEMKE igazgatója mondott gyászbeszédet. Mélyen tisztelt gyászoló közönség! Megszűnt dobogni az a <sziv, amely a szere­tetnek kiapadhatatlan forrása volt, elszállt a kihűlt testből az a lélek, amely minden szép és nemes iránt oly melegen érdeklődött, él­némult az az ajak, amelyről a társadalom ér­dekében annyi lelkes szó hangzott el, megbé­nult az a kar, mely annyi jót cselekedett, — a mi szeretett és tisztelt Keméndy nénink, a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyesiilet­nek majdnem egy félszázadon át buzgó, lel­kes ós fáradhatatlan tagja, alelnöke, majd tiszteletbeli tagja már nincs többé, elköltö­zött az élők sorából. Hült tetemét takarja immár ez a koporsó annak a kiváló nriasz­szonynak, aki ritha energiával, ritka női erényekkel és tehetségekkel megáldva, váro­sunk társadalmában évtizedeken vezető szere­pet vitt. Ott találjuk nevét mindenütt ós min­denkor, ahol és amikor arról van szó, hogy a társadalom érdekében önzetlenül tenni, önzet­lenül cselekedni kell. Szeretettel karolta föl ne­mesen dobogó szive különösen azokat az em­bertársainkat, akiknek .a sorsán segíteni, akiknek a szenvedéseit enyhíteni kellett. Ez­zel a meleg szivével azután rá is véste a ne­vét eltörülhetetlen városunk minden jóté­konysági mozgalmának történeti lapjára, de bevéste azt legelsősorhan ifi a Szegedi Kisded­óvó és Jótékony Nőegyesület évkönyvébe, mert hisz ezen egyesület vezetésében és mű­ködésében mindenkoron szive egész melegé­vel, lelke teljes erejével vett részt. Hervad­hatatlanok a boldogult úriasszony érdemei egyesületünk érdekében s pótolhatatlan a veszteség, amely berniünket az ő elhunytával ért. Ezentúl kénytelenek leszünk nélkülözni a mi szeretett, tisztelt és kedves Ke­méndy nénink meleg szivét, nemesen gondol­kodó lelkét, bölcs taná<jsait, széleskörű ta­pasztalatait s mindenekfölött önzetlen szere­tetét, amelylyel a kisdednevelés és a szegé­nyek gyámolitása ügyében oly kitartóan és odaadóan közreműködött és bennünket veze­tett. Üresen marad a hely, ahonnan bennün­ket mindannyiszor oly lelkesen buzdított az emberbaráti munkára, üres marad a hely, ahoninan oly gyakran kitartást és erőt me­rítettünk a további küzdelemre. Érezzük is ezt a pótolhatatlan veszteséget s ez az érzé­sünk mély fájdalommal és igaz bánattal tölti el keblünket. Azonban kedves, jó Keméndy néni, bár szi­ved megszűnt dobogni, bár lelked elszállt a kiliült testből, azért érezzük annak melegét, annak lelkesedését és fogjuk is mindig érez­ni, mért hisz a te szived, a te lelked egybe­forrt a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nő­egyesület céljaival és szép feladataival. S amidőn most áldásos, páratlan nemes és önzetlen munkásság után szemedet örök álomra hunytad le, eljöttünk ide, koporsód mellé, bogy még egyszer bálát és köszönetet mondjunk neked kiváló, lelkes tevékenysé­gedért; eljöttünk koporsód mellé, hogy még egyszer szívből fakadó buosut mondjunk ne­ked s azután utolsó földi utadra elkísérjünk. Kedves, szeretett és tisztelt Keméndy né­nink, isten veled, örök álmod az anyaföldben szép, csendes és nyugodt legyen! A gyászbeszéd után megindult a hatalmas menet a temető felé, elkísérni a nagylelkű nőt utolsó útjára. Készt vett a temetésen az egész város tár­sadalma: Glattfelder Gyula dr megyés püs­pök, Jászai Géza cimzetes püspök, Lázár György dr polgármester, Kelemen Béla or­szággyűlési képviselő, a szegedi bírói kar, a Szegedi Jótékony Nőegyesület, a Katolikus Nővódő Egyesület, a Fehérkereszt Egyesü­let, az Izraelita Jótékony Egyesület, .a Nő­iparegyesület számos tagja. Részt vettek még a temetésen a szegedi leányiskolák növendé­kei is. A gyászmenet az árva,háznál megállott, ahol Jászai Géza cimzetes püspök újból be­szentelte a nemes matróna bolttestét. A temetőben egy újból hantolt sir, telve vi­rágokkal jelzi, bogy Szeged elvesztette Ke­méndy Nándornét,'aki évtizedeken át min­den nemes társadalmi mozgalomnak vezetője, mozgatója volt. Edison öntött betonházaiból. (Saját tudósitónktól.) Edison öntött házai­ról ismételten megemlékeztünk. A lakóházak­nak betonból való öntése a technika mai ál­lása mellett elég közelfekvő gondolat volt ugyan, mégis évekig elhúzódó, kitartó mun­ka kellett ahoz, bogy a gondolat gyakorlati­lag megvalósítható legyen. Edison öntött házainak tömeggyártása most már teljesen meg van oldva, ugy, bogy érdekes lesz előállitásukat részletesebben is­mertetni. A telek kiegyengetése és a,z alapzat kiásása után a szekrény-alaku öntöttvas for­mák összeállítására kerül a sor. Ezek egyen­ként 120 centiméter hosszúak és 60 centimé­ter magasak. A formák egymás mellé ós egymás fölé lesznek helyezve és nagyon egy­szerű csavarrendszerrel összeerősitve, ugy, bogy az egész ház miintáját vasból szinte ké­szen látjuk, még pedig nemcsak a teher tar tó főfalakat, hanem az összes közfalakat, me­nyezetet, lépcsőket is. Az összes vasformák üregei egymássíal közlekednek és oly helye­ken, ahol a szilárdság vastartók elhelyezését kivánja, ki van hagyva a megfelelő hely, Meg kell azonban jegyeznünk, bogy a szer­kezet megállapításánál a vastartók szükség­letét a legcsekélyebbre leszorították, ami hosszadalmas munka volt és alapos szilárd­ságtani számitásokat igényelt. Nehéz munka és megfontolás után végre sikerült minden szerkezetet betoinÖntés utján ugy előállitani, bogy a szükséges teherhiróképességet min­den részen elérték. Az öntöttvas formák összeállításával a munka legnehezebb része el is van intézve,

Next

/
Thumbnails
Contents