Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-21 / 67. szám

270 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 március. 20. választ, közöltem vele, hogy kilépek az intézet kötelékéből és kilépéseimet nyilvánosságra fogom hozni. — Szivák arra kért, hogy másítsam meg elhatározásomat, mindenekfölött pedig halaszszam el kilépésem publikálását, mert ebben az esetben ő kénytelen a pisztoly csöve elé állani. Nagyon természetes, hogy ilyen körülmények között elállottam kilépésem publikálásától és csak meghitt barátaimmal, akiket kezdettől fogva beavattam a dolgokba, tudattam kilépésemet. Baross János országgyűlési képviselő, aki veje Sziváknak, a következő magyarázatot fűzte apósának Öngyilkosságához. — Szegény apósom másfél esztendővel ezelőtt vesekő-oneráción ment keresztül. Akkor Berezel tanár operálta meg, de rettenetes fájdalmai nem akartak megszűnni. Ezért elhatározta, hogy Bécsbe utazik, ott felkeresi Zuckerkandel professzort, ujabb konzultatás végett. A vonaton nyilvánvalóan megmásította azt az elhatározását, félt az operációtól, félt az ujabb kinoktóí, ezért határozhatta el magát az öngyilkosságra. (Egyszer már öngyilkos volt.) Végzetes tettét, amelyik most ilyen tragikusan sikerült, egyszer már megkísérelte Szivák Imre. 1899-ben Szivák öngyilkos akart lenni. Családja nem volt Budapesten. Szivák a lakásán, hálószobájában felakasztotta magát. Egészen ájultan, félig már halottan talált rá a cse'édség. Levágták a kötélről és napokig ápolták a kétségbeesett kísérlete után. Az akkori öngyilkosságnak az oka anyagi viszonyainak súlyos zavara volt. Azóta rendezte az ügyeket, amik később egészen ranzsirozódtalk. Első öngyilkossági kísérlete után súlyos idegbeteg lett, hónapokig munkaképtelen volt, hosszabb időt töltött a margitligeti ideggyógyintézetben. (Miniszterség előtt.) Az utolsó három évtizedben nevezetes szerepe volt Szivák Imrének a politikai életben. Már egészen fiatalon tagja volt a delegációnak, majd számos olyan törvényt készített elő, amely az alkotmányt a liberalizmus jegyében fejlesztette. A régi szabadelvű kormányok idején, de a koalíció alatt is állandóan a miniszterképes politikusok közt foglalt helyet. Csak legutóbb is a Kihuen-kormány lemondása után ugy emlegették, mint leendő igazságügyminisztert. Álkulcsos betörő Szécsi Ede bankár lakásán. — Telten ért nemzetközi betörő. — (Saját tudósitónktól.) Szerdán délben Szakáll József dr ügyeletes kapitány szobájának ajtaján egy feldúlt ábrázatú ur bukott be. Lihegett a fáradtságtól s az izgalomtól alig tudott szóhoz jutni. Végre, mikor kipihente magát, igy szólt: — Kapitány ur, nagy betörés lesz Szegeden. Még meglehet akadályozni. — Betörés! — kérdezte kíváncsian a kapitány. — Igen. Mikor ma délben a Zrinyi-utcában jártam, észrevettem, hogy egy elegáns ur lődörög ott. Már vagy tízszer sétált fel és alá azelőtt a ház előtt, ahol Szécsi Ede bankár lakik. — Nos? — Gyanús volt nekem ez az ember; meglestem. Bementem egy mellékutcába és vártam. Már elmúlt egy negyedóra . . . — Mi történt mondja már? — kérdezte most már még kíváncsibban a kapitány. — A gyanús alak bement a házba. Utána mentem és láttam, hogy a bankár lakásának ajtaját álkulcscsal próbálja valaki kinyitni. Már recscsent is a zár, mikor az elegáns betörő észrevette, hogy én nézem. Kirántotta az álkulcsot a zárból és elszaladt. — Nem látta, merre futott? — Nem, de azt hiszem még ma újra megkísérli a betörést, nagyon jó lenne detektiveklkel körülvenni a házat. Szakáll József dr azonnal összehivatta a detektiveket és a betörő személylcirásával szélnek eresztette őket a \áros: minden részében. A betörő sze-mélyleirása ez volt: Elegáns ragián. Angol bajusz. Kemény kalap. Barna haj. Kék szem, Kezében vékony ezüstfejű ébenfa botot hord. A detektívek bejárták az egész várost, de sehol sem találtak olyan embert, akire ez a személyleírás ráilleti vo'na. Pedig ilyen gondos razzia még nem volt Szegeden.. Minden zug helyet, de az elegáns kávéházakat is bejárták a detektívek. Sehol semmi nyoma, nem volt a betörőnek. Azalatt, mig a detektívek a várost járták, két civilruhás rendőr a házra vigyázott. Ott rejtőzködtek a ház közvetlen közelében. Műit az idő, de a betörő nem akart jeíeritkezni. A detektívek már azt hitték csak fel-ültetés lesz az egész, mikor fél hét óra fele egy elegáns raglános ur lépkedett a Zrinyi-titcaí ház felé. A detektívek még jobban elrejtőzködtek és várták, mit fog csinálni á raglánös iis. Nem kellett sokáig várniok, mert a raglános gyanútlanul kinyitotta a ház kapuját. A detektívek lassan utána osontak és abban a pillanatban csípték nyakon, mikor az már álíküfcscsal kinyitotta a Budapesten időző Szécsi Ede bankár lakásának ajtaját. Az elegáns betörőt a detektívek bevitték a rendőrségre, hol Szakáll József dr hallgatta ki. A betörő vallott: — Igen, be akartam törni. Miből éljek másból? Beer -Béla vagyok. Nyomdász voltam, de abból nem tudtam megélni. Álkulcsos betörő lettem. Ez sokkal jobb mesterség. Bécsben van állandó lakásom, de onnan örökre ki vagyok tiltva. Bécsben, Németországban és Magyarországban összesen öt évet ültem álkulcsos betörésért. Csináljanak velem, amit alkarnak. Az elegáns betörőt bevitték a szuterénbe, csütörtökön reggel pedig átadják az ügyészségnek. NAPI HÍREK Özuegy Keméndy Nándorné temetése. (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön délután temetik özvegy Keméndy Nándornét a Dugonics-téri gyászházból. A temetés, Keméndyné utolsó utja épen olyan impozáns lesz, mint az élete volt. Keméndy Nándorné élete telve van tartalmas és örökmegőrzésre való motívumokkal. Negyvenkét esztendeig az egész Alföldön ismert Keméndy-féle leánynevelőintézet és internátus tulajdonosnője és igazgatónője volt. A boldogultnak vagy negyven évig vezető szerepe volt Szeged társadalmi életében és évtizedeken át minden társadalmi mozgalomnak és a fonala az ő kezében futott össze. Mint német származású budai leány busz éves korában került Szegedre. A budai német leány buszonkét éves korában átvette a Malocsay-féle leány nevelőintézetet, mely csaknem félszázadig nevelte a Délvidék uri leányait, megmagyarositva sok száz és száz sváb és rác leányt. Magyar fanatizmusa, miatt ia Bach-korszakban férjét és testvérét is elmozdították állásából. Férje az egész Alföldön ismert Keméndy bácsi, a hires rendőrbiztos volt, akit Jókai barátságával tüntetett ki, mert szegedi tartózkodása alatt soliasé szállott máshová, mint Keméndy bácsihoz. Keméndyné típusa volt az energikus és tevékeny nőnek. Különösen fontos szerepet vitt a rekonstrukció és az azt követő korszakban, amikor Szeged társadalma valósággal e csodálatosa® energikus ós müveit szellemű liölgy körül élt. A fél országban ismert és tisztelt Keméndyné akkor oszlatta föl a nevelőintézetét, amikor Szegeden a felsőleányiskola létesült. Szatyrnazon szőlőt vásárolt, az egyesületekben elfoglalt elnöknői állásáról leköszönt és királyi kitüntetéssel visszavonult a virágai közé. De folyton könnyes szemmel emlegette, bogy a magára kényszeritett tétlenség lassankint elsorvasztja. Az egykor oly temperamentumos asszony hamarosan összeesett és két évi betegeskedés után kedden reggel egyetlen fiának, Keméndy Béla dr törvényszéki birónak karjai között jobblétre szenderült. Szegedet és a helyi viszonyokat nem i-smoyő előtt el sem képzelhető gyászt jelent Keíaéndynó halála, már csak azért is, mert évtizedekig az összes jótékony intézményeket ő vezette. Az összes iskolai épületeken gyászlobogó leng. A temetése csütörtökön délután félnégy órakor lesz. A temetésen részt vesznek a szegedi leányiskolák is. A 'ravatalon már alig fér el koszorú, a nagyszámú tisztelők részvétének jele. A szegedi női és háziiparegyesület nevében, melynek a. megboldogult sokáig elnöke volt, szerdán délelőtt Horváth Lajosné és Szmollény Nándor főtitkár kondoleáltak a gyászoló családnál ós ravatalára diszes koszornt helyeztek. Az egyesület értesítette a tagjait a lesújtó esetről és felkérte őket, bogy a temetésen minél nagyobb számban jelenjenek meg . —- Kossuth emlékezető. Szerdán, március 20-ikán ünnepelték szerte az országban Kossuth Lajos halálának évfordulóját. Szegeden is gyászistentisztelet volt az evangélikus templomban. A nép'körök gyászlobogót tűztek ki. A fővárosban, mint onnan jelentik, szintén kegyelettel ünnepelték az évfordulót. Az evangélikus templomban istentiszteletet tartottak, majd a közönség kivonult Kossuth Lajosnak a kerepesi-temetőben levő maizoleürfiához. Az országgyűlési függetlenségi párt (koszorúját Horváth Mihály helyezte az emlékkőre. — A római merénylet. Bécsből jelentik, hogy a király ma délelőtt Averna herceg olasz nagykövetet Schönbrunnban külön kihallgatáson fogadta. A nagykövet az olasz kjrály köszönetét fejezte ki őfelségének a királyi pár szerencsés megmenekülése alkalmából küldött szerenosekivánataiért. — Rómából táviratozzák: A lapok jelentése szerint a pápa ma fogadta Szent Kamillusz-templom plébániájának vezetőségét, amely templomban tegnap bálaadó istentisztelet volt a királyi párnak szerencsés megmenekülése alkalmából. Az istentiszteleten Margit anyakirályné ós a genuai herceg is résztvett. — Bethlen főispán cáfol. Bethlen Balázs gróf szolnokdobokamegyei főispán szerdán reggel Budapestre érkezett, hogy a széki választásról jelentést tegyen a belügyminiszternek. A főispán a félhivatalos Bud. Tud. munkatársa előtt megcáfolta a lapok ama hirét, mintha Széken a közigazgatási hatóságok erőszakosan jártak volna el. r- Az igaz, — mondotta a főispán — hogy nagy katonaságot rendeltünk ki, de aki ismeri az ottani viszonyokat, főképen pedig Láng Aladár agitációját, az ezt az intézkedést szükségesnek és helyesnek találja. Jóval Inczédy báró gondnokság alá helyezése előtt, január 17-én, Láng Aladár magához citált több választót és velük leszerződött a mandátumra vonatkozólag. E miatt büntető eljárás folyik ellene. Lángnak a választás előtti való napon történt internálása inkább csak elkülönítés volt és szükséges óvintézkedés a kerület lakosainak biztonsága érdekében. Az a hir, hogy a választási elnököt és a főszolgabírót, letartóztatták volna, nem igaz. — Torpedóhajók a Skodra védelmében. Fiúméból jelentik: A Skodra nevű UngaroCroata gőzös, amelyre tudvalevőleg a mult héten török határőrök rálőttek, kedden este asbestrakománnyal visszaindult Obbottiba. Mivel félő, hogy a hajó török részről ujabb támadásnak lesz kitéve, a tengerészeti pa-