Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-21 / 67. szám

1912. március 21. DÉLMAGYARORSZÁG 3 ért véget, amely után rövid replika következett. Pákai Elek elnök félkilenc órakor berekesztette a tárgyalást és folytatását csütörtökön délelőtt kilenc órára tűzte ki. A bünpör tárgyalásáról részletes tudósításunk a következő: (Pigniczky— nem vádlott!) Pákai Elek elnök kilenc órakor nyitotta meg a tárgyalást. Berger Mór dr-t tanaként kihallgatta a biróság. Berger dr árról tett tanúságot, liogy Sisák Györgynét 1911. "tavaszán gyógykezelte három-négy hétig. Női betegsége volt. Gergics Károly dr ügyész; Berger dr tarmvallomása után fölszólalt és kijelentette, liogy Pigniczky József szabó vádlottal szemben elejti a vádat. Ezt azzal indokolja, liogy Balogh Ferenc ós neje tanúvallomása elfogult a vádlottal szemben, mert annak haragosai és más bizonyíték nincs Pigniczky bűnösségére. Eisner Manó dr, Pigniczki védője az ügyész előterjesztése alapján védence ellen kérte az eljárás'megszüntetését. A biróság Pigniczki ellen megszüntette a további eljárást. Gergics Károly dr ügyész fölolvasta az esküdtekhez intézendő kérdések szövegét. Az ügyész Gerzsány Máriát háromrendbeli gyilkosság bűntettében mint tettest kívánja elitéltetni. (A kérdések szövege.) A kérdések szövege a következő: Gyilkosság bűntettével vádolt Török Antalné született Gerzsány Mária és társai elleni bűnügyben a királyi ügyészség által indítványozott, az esküdtekhez intézendő kérdések : I. csoport 1. Bünös-e Török Antalné született Gerzsány Mária vádlott abban, hogy Kisteleken, 1905 december hónapban Laczkó Ferencet arzén-méreg beadása által, előre megfontolt ölési szándékkal megölte? II. csoport, 1. Bünös-e Török Antalné született Gerzsány Mária vádlott abban, bogy Kisteleken, 1908 szeptember hónapban özvegy Lévai Józsefnéval együtt vagy egyedül, Lévai Józsefet arzén-méreg beadása által, előre megfontolt ölési szándókkal megölte? 2. Bünös-e özvegy Lévai Józsefné született Puskás Mária vádlott abban, liogy Kisteleken, 1908 szeptember hónapban Török Antalné született Gerzsány Máriával együtt vagy egyedül, Lévai Jószefct arzén-méreg beadása által, előre megfontolt ölési szándékkal megölte? 111. csoport. 1, Bünös-e özvegy Sisák Györgyné született Dékány Erzsébet vádlott abban, hogy Szegeden, 1909 január, hónapban férjét, Sisák Györgyöt, arzén-méreg beadása által, előre megfontolt ölési szándékkal megölte? t 2. Bünös-e Török Antalné született Gerzsány Mária vádlott abban, hogy özvegy Sisák Györgyné született Dékány Erzsébet vádlottnak azt a cselekményét, hogy ez Szegeden,.. 1909. január hónapban férjét, Sisák Györgyöt, arzén-méreg beadása által előre megfontolt ölési szándékkal megölte, szándékosan előmozdította vagy könnyítette azáltal, hogy Sisák Györgynének férje megölésére mérget adott? A biróság elfogadta a vádhatóság által föltett kérdéseket. A Lévai-esetben azonban Gerzsány Máriára vonatkozólag elrendelte a bünrészesség kérdésének a föltevését. (Vádbeszéd.) A kérdések megállapítása után Gergics Károly dr ügyész elmondta a vádbeszédét. — Tekintetes esküdtbíróság! Igen tisztelt esküdt urak! Három embernek teljesen azonos körülmények között, ugyanazon forrásból eredő halála ennek a bünpörnek az anyaga. J)e g három haláleset csak azon kevesek közé tartozik, amelyeket a méregkeverők bűneiből sikerült foíderiteni.— Azt hiszem, hogy e főtárgyalás adatai "mindenkit meggyőztek arról, hogy a büntéüy nem különös indulat következményeképen történt, hanem üzleti vállalkozásból. Az első szembeszökő jellemvonás, liogy Gerzsány Mária olcsón adta a mérget. Aki arra a rettenetes vállalkozásra képes, liogy elpusztít mindenkit, ha erre fölkérik, nagy összeget nem kérhet, mert akkor eredménytelen volna az üzleti vállalkozása. -— A vagyontalanok társadalmi rétege az, amelyben jó talajra találnak a mérgezések. Ak i szenvedélytől elvakulva vállalkozik ilyen gyilkosságra, az nem meri ilyen kis pénzelvért kockáztatni a saját életét. Gerzsány Mária nem csinált nagy titkot a mérgezésből. De az ilyen üzleti vállalkozás nem is nélkülözheti a nyilvánosságot. Utasítást is adott a méreg kezelésére. Arra kérem az esküdt urakat, bogy ennek a bűncselekménynek az üzleti jellegét ne tévesszék szem elől. — Megállapítható, hogy Kistelekn volt egy olyan hely, aliol olcsó pénzért bárki kaphatott mérget és ez a hely: Gerzsány Mária boszorkánykonyhája. Ha valakinek útjában volt valaki, csak Gerzsány Máriához kellett fordulnia, már ellehette láb alól. Kisteleken a családi pörpatvarokat arzén méreggel intézték el. —A védelem különösen Pálinkás Jánosné és Németh Mózes csendőrőrmester vallomásába kapaszkodott bele. Beismerem, hogy Pálinkásné nem valami korrekt úriasszony. De hát a eseudőrőrniesternek azt lehetett csak .fölhasználni a büutény földerítésére, aki arra alkalmas volt. Az ügyész azután a különböző tanúvallomásokat méltatta. — Ideállt ez a Szerencsés Fekete Vera — mondta — hogy ékes válloinást tegyen Gerzsány Mária ártatlanságára. Szerencsés Fekete Vera beugratta iaz ügyészséget. Huszonhárom évet börtönben ült már, elég tapasztalatot szerzett az ilyen szereplésre. Keresett olyan formát, amelyben mint terhelő tann tűnt föl, hogy igy módot találjon a főtárgyaláson való szereplésre. Amikor pedig ide jutott, ravaszul azt akarta bizonyítani, hogy Gerzsány Mária olyan távol áll ettől a bűnténytől, akár a római pápa. — A védelem azt a kérdést intézte az orvos/szakértőkhöz, liogy habár a hullarészekben találtak arzént, a halált nem okozhatta-e más körülmény? Ez épen olyan, mint amikor az útszélen holtan találnak egy embert, akinek golyó van a hasában és mégis azt kérdezik, liogy ugyan miben halt meg? A liullarószekben arzént találtak, tehát ar-zénmérgezés történt. — Hogy a kisteleki halottkém, aki különben éjjeli őr, vizkórt állapított meg az egyik halálesetben, az az orvosi szakértők véleményével szemben nem zavarhatja ezt a bünpört. Hogy pedig a kezelőorvosoknak is másmás volt a véleményük, annak az az oka, liogy helytelenül állapították meg a betegség tüneteit. — Ebben a bünpörben szánalomra, érzékenységre, könyörületre nem lehet apellálni. Itt a szívnek csak az a szerepe lehet, hogy sajnáljuk az elpusztultakat, akik rettenetes kínlódással fejezték he az életüket. Mert olcsó volt Kisteleken az emberélet, mint a rongy. — Kérem önöket, legyenek igazságos, de szigorú birói .ennek a bünpörnek! Az ügyész két óra hosszáig beszélt. A tartalmas és nivós vádbeszéd pagy hatást keltett. Elnök a tárgyalást tizenkét órakor berekesztette ós folytatását délután három órára tűzte ki. (A védőbeszédek,) Az elnök délután három órakor nyitotta meg a tárgyalást. A védők közül elsőnek Huszár János dr, Gerzsány Mária védője mondta él védőbeszédét, (Huszár János dr beszéde.) Huszár dr védő: Az emberi lélek defektusairól beszél. Az ember rendszerint az élő emberrel viaskodik — mondta. — Kisteleken azonban nemcsak az élő émber akar küzdeni felébarátjával, hanem segítségül hivta a holtakat is. Egy névtelen levél alapján rettenetes harc indult. E gyűlölködő harc hirét országszerte elhintették az újságok. Védencemet halálbábának titulálták, szerény lakását boszorkánykonyhának csúfolják. Ez az ítélet amilyen frappáns, olyan igazságtalan. Reám is lecsapott a közvélemény ítélete, amiért elvállaltam Gerzsány Mária védelmét. Pedig ón bizonyosan istennek tetsző munkát végzek, amikor védem a közvélemény áldozatát. — Háromszoros gyilkossággal vádolja az ügyész ur Gerzsány Máriát. Engedjék meg, hogy én is, mint a vádhatóság, megrajzoljam a tanuk képét. — Az első koronatanú Németh Mózes csendőrőrmester. Amint a csizmadia csizmáról, a csendőr bünpörről álmodik. Az ő foglalkozása: mindenképen bűnöst találni, hogy a saját előmenetelét biztosítsa, hogy mesterré avassák, mint a remeklő csizmadiát. A esendői-őrmester Pálinkás Jánosné közreműködésével csapdát állított Gerzsány Máriának. A nyomozás idején a csendőrség a törvénytelenségek egész légióját követte el. A megkívánt időben a nyomozásról nem értesítette az ügyészséget. De az ügyészség is perrendellenesen cselekedett. A Pálinkásnéval való csúnya játékot nem tiltotta el, paszsziv magatartást tanúsított. Azt is megengedte áz ügyészség, hogy a csendőrség megfenyegettesse Gerzsány Máriát, ha nem adna mérget. Veszedelmes volt ez a játék, mert Pálinkásné a kapott méreggel gyilkolhatott volna — a csendőr asszisztálásával — Valóságos inkvizítor volt ez a. csendőrőrmester. Ez az inkvizítor pedig nem lehet itt koronatanú. — No és Pálinkás Jánosné, a másik koronatanú? Ö maga vallotta be, hogy magzatelhajtással vádolták. Aki ilyen förtelmes bűnnel volt vádolva, annak a vallomására ilyen bünpörben nem lehet ítéletet alapítani. — De nemcsak lelki defektusok miatt kell kételkedni Pálinkásné szavahihetőségében, ö különösen azért gyűlölte Gerzsány Máriát, mert ennek az asszonynak szülésznői diplomája van és mint bába, sok esetben vették igénybe szolgálatait olyan helyen, ahol szülésznő hiányában Pálinkásáéhoz, a kuruzslóhoz fordultak volna. — Panaszkodik a királyi ügyész ur, hogy Szerencsés Fekete Vera becsapta. Meglehet. De ennek a szoknyába bujtatott Rózsa Sándornak a börtönből való előráncigálása jellemzi azt, hogy milyen ingatag alapon nyugszik az egész vád. A védő aztán részletesen foglalkozott a tanúvallomásokkal. Majd az egyes vádpontokat kritizálta. — Laczkó Ferenc hullarészeiben arzént talált az országos vegyész — mondta. — De ez csak nem bizonyíték arra, hogy Gerzsány Mária mérgezte meg? Lévai József és Sisák György testében is találtak arzént, de hol a bizonyíték, hogy Gerzsány Mária adta be a mérget? — Ha van bizonyítók, esküdt urak, akkor ítéljék el Gerzsány Máriát. De ha nincs, akkor ne vegyenek, el életet attól, akinek nem adtak életet. Huszár dr szépen megkonstruált beszéde három óráig tartott. Papp Róbert dr, Lévai József védője mondta el aztán védőbeszédét. (Papp Róbert dr beszéde.) — Itt ül a vádlottak padján egy asszony, Lévai Józsefné, akit szörnyű bűnnel: gyilkossággal vádolnak. Fölvonult fél Kistelek, hogy beszéljenek ennek az asszonynak a bűnéről. De senki nem tudott olyasmit mfondani, amely legcsekélyebb mértékben is megálhn pitaná a yádjott bűnösségét.