Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-19 / 65. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. -március 10. rázatok terén a precedensek elvi jelentőségűek: ami jogos egyszer, az jogos másszor is; ami nem volt sérelmes először, nem lehet sérelmes másodszor sem. A szegedi parifürdő részvénytársaság közgyűlése. (Saját tudósítónktól.) A iSzegédi Partíiirdő részvénytársaság vasárnap délelőtt 1.1 óra-, kor tartotta alakuló közgyűlését a városháza közgyűlési termében igen élénk érdeklődés mellett. Összesen 90 részvényes jelent meg 310 részvény képviseletében, akiknek sorában nemcsak uri társadalmunk előkelőségeit, hanem számos hölgyet is örömmel üdvözöltünk. A közgyűlés a határozatképesség konsternálása után megállapította* hogy az 1000 darab részvény közül 870-et egyesek, a hátralévő 130 darabot pedig egy konzorcium jegyezte s igy a társaság 30.000 korona alaptőkéje biztosítva van. Ezután a megalakulást határozta el és a társasági alapszabályokat végérvényesen megállapította. A társaság igazgatósága a következőképen alakult: Elnök: Maiina Qyula, műszaki tanácsos; alelnök: Hollós József dr, kórházi osztályorvos; ügyvezető igazgató: Vékes Imre, igazgatósági tagok: Balogh Károly tanácsnok, Boros József dr kórházi igazgató, Erdélyi Jenő dr kórházi rendelöorvos és Holtzer Dániel nagykereskedő, ügyész Maiina Lajos dr. A közgyűlés után egyhangúlag megválasztották a felügyelő-bizottság tagjaivá: Ziffer Alfréd dr, Arany Károly, Balogh Tamás, Gunda Antal dr, bástyái Holtzer Aladár és Ottovay Istvánt. Az igazgatótanács elnökévé: Kovács József városi főorvost, tagjaivá pedig: Ágocsi Imre hivatalnok, Bitó Imre hivatalnok, Barczányi Imre hivatalnok, Blau Ármin reáliskolai tanár, Czibula Antal dr, ügyvéd, Csikós Ferenc tanitó, Dettre János dr ügyvéd, Eisner Manó dr ügyvéd és Farkas Árpád mérnök, Heltai Jenő színész, Holtzer Emil nagykereskedő, Horvát Pál hivatalnok, Katona Árpád dr hivatalnok, Kecskeméti Antal nagyiparos, Komlósi István kataszteri mérnök, Lederer Lajos hivatalnok, Lévay Ferenc dr ügyvéd, Lippai György dr tanár, Lövész Antal nagyiparos, Máchánszky László orvos, Meák Gyula, gyógyszerész, Papp Ferenc dr tűzoltó parancsnok, Papp Róbert dr ügyvéd, Pásztor József szerkesztő, Paral Pál iparos, Pick László dr szobrász, Pick Móric mérnök, Polczner Zoltán hivatalnok, Sebestyén József mérnök, Szőri .József dr ügyvédjelölt, Tardos Ármin mérnök, Újlaki Antal szerkesztő, Valihora István hivatalnok, Varró A. Béla droguista, Vass Ignác dr orvos, Várnai Dezső könyvkereskedő, Vinkler Imre mérnököt választották. Az igazgatótanács tagjaivá: Almássy Endréné, Hoffer Imréné, dr Hollós Józsefné, dr Kecskeméti Dánielné, Kárász Józsefné, dr László Gyuláné és Nagy Gyuláné választattak. Az igazgatóság ehelyütt is tudatja, hogy a konzorcium által jegyzett 130 darab részvényre szívességből még pár napig előjegyzéseket elfogad és felhívja mindazokat, akik a partfürdő telepén fürdőszolgai, uszómesteri pénztárosi és egyébb állásokra igényt tartanak, valamint a telepen létesülő vendéglő, borbélyüzlet stb. bérletét átvenni óhajtják, hogy. Vékes Imre ügyvezető igazgatónál írásban, vagy személyesen jelentkezhetnek: (Fodor-utca 14. sz. a. d. u. 2 és 3 óra között.) Szeged a líeJSgyismiiszterhez. Megírtuk, hogy Csongrádmegye törvényhatósága február 28-ikán tartott közgyűlésében aként határozott, hogy az eddig a Dorozsmán székelő tiszáninneni járásba tartozott Kisteleket a csongárdi járásba, az idáig ugyancsak a tiszáninneni járásba tartozott Sövényháza község egész területe a Mindszenten székelő tisztántuli szolgabírói járásba osztja ,be és a beosztás jóváhagyását kéri a belügyminisztertől. Minthogy e határozatnak az a. része, amely eddig a szegedi járásbíróság ésszegedi adóhivatal kerületébe tartozott járásoknak a hivatalnok körzetéből való kikapésolááát :és azoknak a csongrádi, illetőleg szentesi járásbíróság és adóhivatal körzetébe való beosztását jelenti és a Szeged forgalmára sérelmes, másrészt a létező közlekedési viszonyok között sem általános, sem pénzügyi-közigazgatási, sem jogszolgáltatási szempontból sem- indokolt, Lázár György dr polgármester fölhívta a közigazgatási bizottságot, hogy a belügyminiszterhez indokolt fölirattal éljen és kérje abban a sérelmes határozat elutasítását. A közigazgatási bizottság hétfői ülésén Taschler Endre főjegyző referálta a polgármester előterjesztését, amelyet a bizottság egyhangúlag elfogadott. Khuen-kormány — másodszor. — A válság megoldása. — (Saját tudósítónktól.) A válságban fordulat történt, még pedig oly irányban, amely a lemondott kormánynak minden tekintetben kedvez, sőt győzelmet jelent. A politikai helyzet a legutóbbi két nap alatt hirtelen megváltozott. Őfelsége ugyanis azoktól a politikusoktól, akik előtte megjelentek, sorra megkérdezte: vájjon vállalhatna-e Khuen-Héderváry uj megbízatást és sikerrel láthatna-e hozzá a kibontakozáshoz? A kihallgatott államférfiak kivétel nélkül igenlő választ adtak, sőt Stürgkh gróf osztrák miniszterelnök is Khuen-Héderváry mellett csinált hangulatot. Ennélfogva KJiuen legközelebb Bécsbe megy és közvetlenül a királytól kap felszólítást, hogy maradjon helyén. Khuen-Héderváry azonban csak ugy vállalja az uj megbízatást, ha meggyőződik a munkapárt feltétlen támogatásáról és ha a Kossuth-párt semmifélé nehézséget nem csinál a véderő kérdésében. Természetesen ebből megállapíthatja mindenki, hogy a Khuenkormány újra elfoglalja helyét és hozzáfog a parlamenti munkához. Alább közöljük a Neues Wiener Tagblatt híradását a királynak arról az állítólagos nyilatkozatáról, hogy leginkább Héderváry gróffal óhajtja a megoldást. Jelentéseink ma a következők: A KIRÁLY A VÁLSÁGRÓL. Bécs, március 18. A Neues Wiener Tagblatt a királynak egy nyilatkozatát közli a magyar válságról. E szerint őfelsége egy politikusnak, akit a legutóbbi napokban kihallgatáson fogadott, ezt mondta: < — A magyar válságot békésen kell megoldani. Azt hiszem, hogy a határozati javaslat kérdéséből támadt nehézségeket el lehet oszlatni. A válságot erre a kérdésre lokalizálták és semmi ok sincs arra, hogy még jobban összekuszálják. Legjobban szeretném, ha Héderváryval sikerülne a válságot megoldani. A BÉCSI LAPOK JÖVENDÖLÉSE. A Reichspost vasárnapi száma azt irja, hogy Tisza István gróf audienciája alkalmával fölajánlotta a királynak a véderőreform végleges elintézését a demokratikus választójog hátterébeszoritásával. Tisza ezzel az ' ajánlattal a Justhék tervét akarta volna keresztülhúzni, akik a védérő-provizórium árán szeretnének a választójoghoz jutni. A magyar oligarkia vezérének ez a sakkhüzása azonban, a Reichspost értesülése szerint* melyet Budapestről a leghitelesebb helyről kapott, hiábavaló, mért Justhék nem ragaszkodnak dogmatikusan a provizóriumhoz, .ellenkezőleg: készek a végleges véderőreformot is megajánlani, hogy a választójogot megkaphassák. A Neue Freie Presse ugy vélekszik, hogy a korona a magyar kormányválság dolgában csak március 23-ika, tehát a német császár látogatása után fog dönteni. Ezután dől el, hogy Héderváry Károly gróf tér-e Viszsza ismét, vagy Lukács László kap-e megbízást. A jövő miniszterelnökére mindenesetre az a hármas föladat hárul, hogy az obstrukció t kiküszöbölje, a véderőreform keresztülvitelét biztosítsa s a választójogi reform alapelveiről konkrét nyilatkozatot tegyen. KOSSUTHTÓL — A MUNKAPÁRTBA. Zamborból jelentik, hogy Galambos Pál ügyvéd, a zombori Kossuth-párt egyik vezérférfia Molnár Károly udvari tanácsos, pártelnöknél bejelentette, hogy belép a munkapártba, mert meggyőződött róla, hogy a magyar nemzeti politika csakis az 1867-iki kiegyezés alapján érvényesülhet. BIZALOM A KORMÁNY IRÁNT. Budapestről jelentik: Aranyosmaróton, a barsmegyei nemzeti munkapárt, Dicsőszentmártonban Kisküküllőmegye nemzeti munkapártja és a brassói nemzeti munkapárt rendkívüli gyűlést tartottak, amelyen bizalmat szavaztak a K/izmn-korrnánynak és csatlakoztak az országos nemzeti munkapárt március 8-iki határozatához. Községi elöljáróságok sztrájkja. — Csanádmegye közigazgatásának veszedelme.— (Saját tudósítónktól.) Gádoros község elöljáróságának példája követésre talált. Ma már egyszerre három község elöljárósága tagadta meg a munkát és lépett sztrájkba béremelésért, vagy ha ugy tetszik „tiszteletdíj emelésért". A községek, melyeknek elöljáróságai sztrájkba léptek, mind Csanádmegyében vannak. Földeák, Nagymajlát és Apátfalva községek elöljáróságai azok, amelyek ugy találták, hogy a végzett munkájuk nincs arányban az igazán csekély, évi 100—200 koronás fizetéssel; — és bejelentették, hogy nem dolgoznak, hanem sztrájkolnak. Mindenesetre nagyon jellemző, különleges magyar tünet, hogy községi elöljáróságok, tehát a város legérdemesebb polgáraiból választott köztisztviselői kar annyira elégedetlen legyen, hogy a bérmunkások jól bevált terrorisztikus eszközéhez, a sztrájkhoz folyamodjék azért, hogy teljesített munkájáért megfelelőbb díjazásban részesüljön. Hogy van okuk az elógületlenségre, az nagyon érthető. Némely városi tisztviselőt, elöljáróság! tagot annyira igénybe vesz a tisztsége, hogy .sokszor egész napját is lefoglalja. E mellett fontos feladatuk nagy felelős-