Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-02 / 51. szám

1912. március 2. t>ÉLMAÜYAR©RSZÁÜ 1 dósitó. A hir, amely .mögött minden olvasó büntettet sejthet, igy szól: Petrik Ernő szabadkai rendőrkapitánynál tegnap délután megjelent Csernetics István gazdag kelebiai sertéskereskedő felesége és sirva elmondta, hogy férje szombaton Ko­lozsvárról levelet kapott, amelvben fölszólí­tották, hogy sietve jöjjön oda nagyobb ser­tésvásárlás végett, mert az árut csak hétfőig tartják fönn az ő részére. Csernetics körül­belül 18.000 koronát vett magához és még szombaton elutazott Kolozsvárra azzal, hogy ott a Biaszini-szállóban fog szállni és hétfőn okvetetlenül visszaérkezik. Minthogy a férj hétfőn nem érkezett haza, Cserneticsné táv­iratozott Kolozsvárra, ahonnan azt a választ kapta, hogy férje ott sem járt. Valószínűnek tartja, hogy férjét tőrbecsalták, kifosztották és eltették láb alól. A rendőrség széleskörű intézkedést tett. Érdeklődtünk a szabadkai rendörségnél, ahonnan azt az információt kaptuk, hogy Csernetics Istvánt semmi baj se érte. Eluta­zása után két napig semmi értesítést sem kül­dött magáról a feleségének, aki aztán nagy aggodalmában rosszat sejtett és a rendőrség­hez fordult. Ma délelőtt azonban már jött Cserneticstől távirat, amely mindent megma­gyarázott. A kereskedő csak nagyon rövid ideig volt Kolozsvárott, meg sem szállt sehol, hanem tovább utazott Székelyudvarhelyre, mert az eladó sertésállomány ott van. Cser­neticsné délben megjelent a rendőrségen és bejelentette, hogy férje nem tiint el. — Csak Mautlmer-féle magvakat vásárolnak helyesen gondolkodó, számító gazdák és kertészek még akkor is, ha má­sok olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak rovására, és a vevó'k kárára lehetséges. 2670 — Liszt-hangverseny iránt, mely szomba­ton délután 6 órakor a „Tisza" nagyter­mében lesz, óriási érdeklődés nyilvánul. Tho­man István világhírneve és hazánk legna­gyobb^ zeneköltője iránti kegyelet városunk egész közönségét odavonzza a hangverseny­hez, ugy, liogy a jegyek már teljesen elfogy­jak egynéhány kivételével, melyek még Vár­nay könyvkereskedésében kaphatók. Figyel­meztetjük a közönséget, liogy a hangverseny pontban 1/S órakor kezdődik és az egyes szá­mok alatt a bejárati ajtók zárva maradnak. I 2681 — Ügyvéd és bíróság pöre. Érdekes bűnügyben Ítélkezik a szegedi királyi tör­vényszék büntetőtanácsa, mint a királyi Kú­ria által delegált itélőbróság. A tárgyaláson tanúként szerepelnek majd: Laszy József dr, a temesvári ítélőtábla elnöke, Lengyel Zoltán dr országgyűlési képviselő, ügyvéd s a te­mesvári tábla négy birája. Vádlottként técsői Móricz Samu dr budapesti ügyvéd szerepel, aki — a vádirat szerint — azzal gyanúsította a temesvári királyi törvényszéket és a temes­vári ítélőtábla egyik tanácsát, hogy bűnpár­tolást követtek el. A bünpör előzményei ezek: Idősebb Kolozsvári Sámuel árvaszéki szolga 1908-ban két kiskorú fia részére megvásá­rolta Bagoj József temesvári Ítélőtáblai szol­ga és neje ingatlanát. A vételárból 2000 ko­ronával adós maradt, de kikötötte, hogy ezt az összeget eladók nem táblázhatják rá az ingatlanra. Bagojék ennek dacára betábláz­tatták követelésüket. Erre Kolozsvári a temes­vári törvényszék előtt pört indított Bagoj Jó­zsef és neje ellen a szerződés érvénytelení­tése miatt, ámde keresetével ugy az elsőbiró­ság, mint fölebbezés után a tábla is elutasí­totta. Az érdekes bűnügyet a temesvári tör­vényszéknek kellett volna tárgyalni, de Mó­ricz dr birókiildést kért, mert — szerinte — temesvári bíróságoktól elfogulatlan ítélet nem várható. A Kúria teljesítette is a kérelmet s a bünpör letárgyalusára a szegedi királyi törvényszéket delegálta. — A köztisztasági telep. Tudvalevően a tanács annak idején ugy intézkedett, hogy ajánlattételre hivta föl a szegedi telektulaj­donosokat, akiktől köztisztasági telepre aján­latot kért. Összesen harminchatan ajánlottak telket. Bokor Pál helyettes polgármester el­nöklésével egy bizottság vizsgálja meg a be­érkezett ajánlatokat s ha találkozik közöttük alkalmas, amelynek nem túlságos magas az ár, akkor annak megvételét javasolja a ta­nácsnak. — Az Ipnrtőrvény revizója. Az ipartör­vény revízióját, nevezetesen a munkaadók és mun­kások közötti jogviszony helyesebb szabályozását •kéri föliratban Nagyvárad köztörvényhatósága az or­szággyűléstől. Átirt Szegedhez is, hogy ezt a kérel­mét támogassa. Lehet, hogy Szeged hasonló föliratot intéz az országgyűléshez. — A trafikosnő gyilkosa. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi esküdtbíróság ma kezd­te tárgyalni azt a borzalmas rablógyilkossá­got, amely mult évben, egy novemberi este Pozsonyban történt. A gyilkosok Bcnes Jó­zsef pincér, Rapcsányi Ignác szerelő, két má­sik társuk Kilián János és Stebeták Rezső bécsi soffőrök segítségével megölték és kira­bolták özvegy Németh Jánosné trafikosnőt és öreg leányát, Németh Klárát. Boával és zsebkendővel fojtották meg őket, azután el­rabolták hatszáz koronát kitevő készpénzü­ket. A három ember fölött a pozsonyi esküdt­bíróság ítélkezik. Stebeták bécsi soffőr ma, mint tanú szerepelt, öt majd a bécsi biróság fogja felelősségre vonni. A tárgyalás iránt nagy az érdeklődés. Az esküdtszék megala­kulása után az elsőrendű vádlottat, Benes Jó­zsefet hallgatták ki. Benes beismeri, hogy részt vett a rablógyilkosságban, de tagadja, hogy ő ölte volna meg a nőket .Csak rabo'ni akartak, gyilkolni nem. — De hisz beismerte, hogy Németh Klárát maga ölte meg — mondja az elnök. — Nem akartam megölni. De mert nagyon kiabált, zsebkendőt tömtem a lány szájába. Nem is vettem észre, hogy meghalt. Ezután a többi vádlo.tt kihallgatására került a sor. ítélet csak holnapra várható. — Ember a vonat előtt. A Szabadká­ról Szegedre robogó vonat véres kerekekkel siklott be a szegedi vasútállomásra. A vonat az áldozatot is magával hozta. Szudánovics Simon szabadkai pincér pénteken délután Palics és Szabadka között öngyilkossági szándékkal a robogó vonat elé vetette ma­gát. Szerencsére, a vonatvezetőnek volt még annyi ideje, hogy erősen fékezzen és megál­lítsa a vonatot. Igy azután a pincérnek csak a balkarja törött el és testén kisebb zuzódáso­kat szenvedett. A sebesültet feltették a vo­natra és behozták Szegedre, hol a közkór­házban helyezték el. Sérülése súlyos, de nem életveszélyes. Az életunt pincért még nem le­hetett kihallgatni, de a szabadkai utasok azt mondották, hogy Szudánovics már előre ké­szült az öngyilkosságra, mert már három napja folyton lumpolt. — A szegedi építkezés. A középitésieti tanács a következő építkezéseket engedélyezte: Sze­keres Gáspár, Sárkány-utca 1, földszintes bérház; Nyári István, Attila-utca 18, kétemeletes bérház; Szegedi temetkezési egyesület, Kossuth Lajos-sugárut 8, háromemeletes bérház; Paplógó István, Szécsi­utca 28, földszintes lakóház; Drágossy Kristóf, Párisi­körűt 32, kétemeletes bérház; Szeged-csongrádi taka­rékpénztár, Takaréktár-utca 1, háromemeletes bérpa­lota; Szarvák József, Vásárhelyi-sugárut 4, emeletes lakház. Ujabban engedélyt kértek az építkezésre: Li­geti Béla Vidra-utca 3a, háromemeletes bérház; Schwarcz Henrik, Erzsébet-rakpart 4, kétemeletes bérház; Szécsi Imre, Pálfy-utca 8, földszintes lakó­ház; Liptai Imre, Föltámadás-utca 30, kétemeletes bérház; Kovács Mihály, Délibáb-utca 14, magas föld­szintes lakóház; Erdős Péter, Szatymaz-utca 28, ma­gas földszintes lakóház; Daróczy János, Szivár­vány-utca 39, magas földszintes lakóház; Klein Adolf, Petőfi Sándor-sugárut 52, kétemeletes bérház; özvegy Farkas Jánosné, Hétvezér-utca 44, emeletes lakóház. — Ügyfeleimet t. kérem, szíveskedjenek szükség esetén, nagyobb elfoglaltágaim mi­att Zrinyi-utca 14. szám, délután 1—3 óra között felkeresni. Telefon 1144. Beck Mósi. — Csendőrség által használt a Nagy­méltóságú minisztérium által eladott összes Kropácsek-karabélyokat szuronynyal és töl­tényeivel Sebők Mihály vaskereskedő egyed­árusitója Szegeden és azt szuronynyal együtt darabonként 28 korona 50 fillérért árusítja. Töltény 10 fillér. Minden fegyver 8 golyóra tölthető. Szétküldés postán vagy vasúton. 2455 NYILTTÉR. El rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget srm a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. A SZÉNSAVAS ÁSVÁNYVIZEK [ KIRÁLYA! Kopható: ÍOIH PETER füszerheresKedéséhen ® Telefon 218. VPftfa KRÓNIKA (S. Lajos.) Rózsa S. Lajos, az Opera távozni készülő baritonistája bámulatos gyorsan tet­te meg azt az utat, amely a külföldi sikerek felé vezet. Még másfél év előtt Krecsányi tár­sulatának tagja volt és még három év előtt nem is hivták Lajosnak, hanem Sándornak. Az S. Lajos névre Krecsányi keresztelte. A mikor Rózsi Krecsányilioz szerződött és alá akarta irni a szerződést, Krecsányi kétség­beesetten fordult hozzá: — Kedves művész ur, én csak most tud­jam meg, hogy önt Rózsának is — Sándor­nak is hivják. Hát külön-külön szép a Rózsa is, a Sándor is. De kérem (és itt kitört be­lőle a kétségbeesés) csak nem vonulhatok egy Rózsa Sándorral Temesvárra. Hisz ki­vernének onnan. És igy lett a Sándorból S. Lajos. * (A kisasszony hibája.) Egy szegedi házas­<ságközvetitőliöz kétségbeesett fiatalember 'állított be: — Mentsen meg — mondta az ifjú kétség­beesett hangon. — Hány ezer koronás partira van szüksé­ge, — kérdezte ravasz liunyorgatással a köz­vetítő. — Nagyon \ nagy partit kell csinálnom, mert különben főbelőhetem magam . Leg­alább százhúszezer koronányi hozományának kell lenni annak a hölgynek, akit én felesé­gül veszek. — Szóval ugy százötven—kétszázezer ko­ronás leányt akar? Hát jó, én szerzek magá­nak ilyen hölgyet, de előre figyelmeztetem, liogy vafi némi testi hibája. — Hát baj az? — szólt közönyösen a fiatal­ember. — És milyen fogyatkozásai vannak a jövendőbelimnek? — Hát először is: nagyot hall és a félsze­me üvegből van. Azonban becsületszavamra mondom, hogy nagyon szép a kisasszony. — Akkor nem baj. Mikor tehetem tisztele­temet? — Várjunk csak. Még van egy kisebb fo­gyatkozása is. — Na? — A kisasszony nehezen szokott szülni. * (A jogászfiu lakásán. Általánosan ismert szeged,i fiatalemberrel törtónt, aki esztendőn­kint kétszer szqkott hazajárni a fővárosból. Az ifjú a jogot tanulja, de a jog nem akarja az ifjút befogadni. A fiatalembert a szülei nagyon erkölcsösen nevelték és amikor elbu-

Next

/
Thumbnails
Contents