Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-15 / 62. szám

ÜÉLMAQYARORStíŐ • " 1912. március 18. NAPI_HIREK Merénylet az olasz király ellen. (Saját tudósitónktól) Két revolverlövés dörrent el ma reggel Róma utcáin. A nap ra­gyogóan sütött, egy boldog emberpár, iri­gyelt emberpár. Viktor Emánuel király és Heléna királynő ült egy hatalmas és tün­döklő fogatban, a járókelők evvivát kiáltot­ták, azután kivált közülük egy, elővette a gyilkos fegyvert és a következő pillanatban két golyó süvített a levegőben. A lövések nem találtak. A királyi pár sértetlenül mehetett a gyászmisére, amelynek meghallgatására in­dult, csak egy testőrtiszt sebéből bugygyant ki a vér. A királyi mesterségnek, — igy mondottuk volna rendes időben, — ezek az apró kellemetlenségei. Ma azonban nincse­nek nyugalmas idők. Olaszországban, ahol ez a revolverlövés eldörrent, a lelkesedés leple mögött forrong és kavarog a tömeg. Olaszország háborút visel a messzi Afriká­ban. Ezrével rakják hajóra az olasz legénye­ket és viszik ismeretlen földre, idegen or­szágba, vad és elszánt, kegyetlen ellenség elé. Ha máshol történik ez a merénylet, fel lehet tenni, hogy egyetlen ember, egyetlen őrült, nyomortól és anarkista tanoktól meg­zavarodott ember cselekedete ez, amely a milliók szivében haragot és utálatot kelt. Az olasz merénylet félelmes jelentősége azonban abban van, hogy miután elhangzott már a két lö'vés, miután már szerencsésen megme­nekült az uralkodó pár, a sötét ijedelemre még több ok van. Az ok: egy ország csaló­dása, elégedetlensége . . . A merényletről ezek a jelentések érkez­tek: Róma, március 14. 111. Viktor Emánuel király és Helena ki­rályné ma reggel kikocsiztak. A Pantheonba hajtattak, bogy részt vegyenek az Umbertó király emiékezetér ecelebrált ünnepélyen. Egy emb rerevolverből kétszer a királyi pár­ra lőtt. A király és a királyné sértetlenek maradtak. A királyi fogat két oldalán vág­tató vértes-kis-ret parancsnoka, Lang őrnagy, megsebesült. A merénylőt letartóztatták, a rendőrségre vitték. Róma, március 14. A merénylet óriási izgalmat okozott az ut­cán. A tömeg, a rendőrség az első pillanat­ban megdermedt a revolverlövésekre, ké­sőbb emberek szaladtak össze és rávetették magukat a merénylőre, akit a rendőrök alig tudtak kiszabadítani, hogy az utcán le ne üs­sék. A merénylőt a rendőrségre vitték, ahol nyomban kihallgatták. A vallatást a prefek­tus végezte. A merénylő a nacionáléjára vo­natkozólag dacosan és önérzetesen ezt a föl­világosítást adta: — Neve? — Antonio Dalba. — Kora? — 22 éves. — Foglalkozása? — Anarchista. Később elmondotta azt is, hogy kőmives, de már hosszabb ideje nem dolgozik. Az anarchista mozgalmakban tevékeny részt vett. Arra a kérdésre, hogy miért követte el a merényletet, minden felvilágosítást meg­tagadott és azt állítja, hogy nincsenek bűn­társai. A rendőrség azonban azt hiszi, bogy Dalbanak mindenesetre vannak bűntársai és erélyesen nyomoz ebben az irányban, azok­nak az adatoknak az alapján, melyeket a la­pok már tegnap közöltek. A merénylőt a Trevi kerületi rendőrparanesnokságon he­lyezték őrizetbe. Antonio Dalba római szü­letésű olasz. Róma, március 14. Egész délelőtt folyt a merénylő kihallga­tása. Antonio Dalba egészen fiatal, csinos, jól öltözött ember. Kihallgatásakor beval­lotta, bogy egy apacs-társaság tagja, lopásért már háromszor volt büntetve. Nemrégiben anarchista lett. Előbb azt mondtá, högy a re­volvert találta, később beismerte, hogy ál­landóan magánál hordta. Beismerte bűnét, de tagadja, bogy bármelyik maffia megbí­zottja lenne, segítőtársa nincs. Apja, anyja és fivére van. Az .apja földmunkás, állami ré­gészeti ásatásoknál van alkalmazva. Hom­loka, arca össze van karmolv.a, ruhája ösz­szeronosolva. A merénylő tettét a Corso­Umberto 271. számú ház, a Salviati-palota árkádjai mögé rejtőzve, követte el. (A magyar kormány részvéte.) Khuen-Héderváry Károly gróf miniszter­elnök a Viktor Emánuel olasz király ellen elkövetett merénylet alkalmából a magyar kormány szerencsekivánatait fejezte ki a kö­zös külügyminisztérium utján, Berchtold g-róf közös külügyminiszterhez intézett kö­vetkező táviratban: Megrendülve és felháborodva azon gaz merénylet hirére, mely őfelségének az olasz királynak személye ellen elkövettetett, kérem 'Nagyméltóságodat, hogy a magam nevében, valamint a magyar kormány nevében a leg­őszintébb részvét és a legtiszteletteljesebb szerencsekivánatok érzelmeit méltóztassék tolmácsolni a római külügyi hivatalban a ve­szélytől való szerencsés menekülés alkalmá­ból. - Horváth Jenő meghalt. Az Első Ma^var Általános Biztositó Társaság széles körben ismert és becsült vezértitkára, Hor­váth Jenő ma reggel váratlanul meghalt. Az erőteljes, javaikorabeli derék tisztviselő hir­telen halála kartársai körében méltán kel­tett megdöbbenést és fájdalmas részvétet. Csütörtökön reggel fél kilenc órakor regge­lizés közben hirtelen rosszullét fogta el és összeesett. Felesége orvost hivatott. Csak­hamar megérkezett Kőhegyi Lajos dr, a só­gora, majd Hollós József dr és Klein Mór dr, akik szélihüdést állapítottak meg. Az élesz­tési kisérletek hasztalanoknak bizonyultak. Horváth Jenő fél óra múlva szerető család­jának végtelen kétségbeesésére meghalt. A vérmes embert agyszélhüdés ölte meg. Ro­konságát annál fájdalmasabban sújtotta hir­telen elhunyta, mert csak nemrég történt só­gorának, Sziklai Jenőnek váratlan, tragikus halála. A ritka derék, munkás ember husz év óta áll az Első Magyar Általános Biztositó Társaság szolgálatában s ez idő legnagyobb részét Szegeden töltötte. Halálának hirét, a mely Szegeden általános részvétet keltett, a budapesti központi intézettel is tudatták s a megdöbbenés, amellyel ott a szomorú hirt fogadták, szintén azt mutatja, hogy benne valóban érdemes, mintaszerű tisztviselőt vesztett el a nagytekintélyű intézet. Horváth Jenő halálát özvegye, Horváthné Somogyi Anna* jogászfia: Horváth István, nővérei: özvegy Sziklai Jenő né és Kőhegyi Lajosné dr-né és kiterjedt rokonság gyászolja. — Március 15, Szegeden ez évben is kegyelettel ünneplik meg március 15-ikéL Az egyesületekben, körökben, iskolákban ünnep­ségek lesznek és a polgárság mindenütt ál­dozni fog a nagy nap emlékének. — A Bel­városi Iparos és Kereskedőifjak Deák Fe­renc-Egyesülete március 17-én délután fél­négy órakor tartja meg ünnepélyét a belvá­rosi iskola tornatermében. Az ünnepi beszé­det Paál Jób, az egyesület főtitkára tartja. Elnöki megnyitót mond Fogel Ede elnök, hazafias költeményeket szavalnak Paral Ir­muska, Molnár Pannika, Gál Mariska, Szabó Géza, Ligeti Lajos, Milits Mihály és Kamen­gisser János. Szinre kerül ez alkalommal Virág Gyula pályadijat nyert népszínműve: A hajléktalan. Előadás után tánc lesz. — A felsővárosi iparoskör ünnepe csütörtökön este nyolc órakor volt. Ünnepi beszédet Te­mesváry Lajos dr mondott. — A katolikus kör is csütörtökön este nyolc órakor tartotta ünnepét. A Szegedi Daloskör énekelt, So­mogyi József állami főgimnáziumi tanár be­szélt, Terestyén Gyula és Gruber András szavalt, ifjabb Danner János tárogatón ját­szott. — Pénteken ünnepi istentisztelet lesz a szegedi templomokban Délelőtt tiz órakor a Kossuth-szobor előtt lesz ünnepség. Itt Ke­lemen Béla dr országgyűlési képviselő mond beszédet. A Himnuszt énekli a Szegedi Pol­gári Daloskör, a Talpra magyart előadja Sebő József, végül a Szózatot énekli a Sze­gedi Daloskör. Ezen a napon ünnepelnek az az iskolák is. — A Deák-otthon ifjúsága pén­teken délután négy órakor az intézet nagyter­mében hazafias ünnepséget rendez. — A bel­városi függetlenségi népkör pénteken este félkilenc órakor a Kaszinó emeleti termeiben rendez ünnepséget. — Az Otthon szombaton este ünnepel. Az ünnepi beszédet Várossy Gyula volt országgyűlési képviselő mondja. Az ünnepség műsorában szerepelnek: Hubert Ilonka, Jung Ilonka, Bozó Andor és Hajnal István dr zene- és énekszámokkal és szava­latokkal. — Az alsóvárosi iparoskör is szom­baton ünnepel Vőneki Ferenc vendéglőjében. Az elnöki mengyitót Juhász Antal mondja, az ünnepi beszédet pedig Tóth Imre dr. köz­reműködnek még Hajnal István dr és Pis­kolti Károly. — Az ujszegedi népkör szomba­ton este félnyolc órakor tartja az ujszegedi Vigadó nagytermében emlékünnepét. Meg­nyitót Lantos Béla elnök, ünnepi beszédet Kengyel János tanár mond. Közreműködnek még: Török Amálka, Lantos Ilonka, Balogh Perenc és Sántba Perenc alkalmi költemé­nyekkel. — A felsőtanyai függetlenségi és negyvennyolcas kör a márciusi ünnepélyén az emlékbeszéd tartására Becsey Károly dr-t kérte föl. — A III. kerületi függetlenségi és negyvennyolcas Kossuth-pártkör vasár­nap este nyolc órakor társasvacsorával egy­bekötött ünnepélyt rendez és a függetlenségi Kossuth-pártkör is vasárnap este nyolc óra­kor Bödő Gyula Borbás-utcai helyiségében rendezi ünnepélyét, amelyen Lipkay Kálmán dr mondja az elnöki megnyitó beszédet. — Csak Mauthner-íéle magvakat vásárolnak helyesen gondolkodó, számitó gazdák és kertészek még akkor is, ha má­sok olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak rovására, és a vevők kárára lehetséges. 2670 — Sári János halála. Sári János, a szegedi polgárság egyik tipikusan érdekes alakja meghalt. Tizennyolc évig volt város­atya, ott volt minden közgyűlésen, szorgal­masan eljárt a bizottsági ülésekre és nép­szerű; alakja volt a városnak. Régebben bentesmester volt és amikor elég tekintélyes vagyonnal visszavonult, az ajtajára ilyen névjegyet szegezett ki: SÁRI JÁNOS magánzó, nyugalmazott hentes, törvényhatósági bizottsági tag. Ismeretes volt arról, hogy a közgyűlésen Kormányos Benő után a legtöbbször szere­pelt interpellációival, indítványaival és fel­szólalásaival. Mindig sokat beszélt, néha mondott megszívlelendőt is, de a legtöbb esetben leszavazták. Valamikor nagy szere­pet játszott a függetlenségi pártéletben is, de utóbb visszavonult a politikától és csak a városi ügyeknek élt. A városban általában szerették az öreg urat, aki minden délután a Tisza-kávóliázban mondotta el véleményét a napi eseményekről. Szerette az újságíró­kat, a kiválasztottaknak néha oda is adta előre a fölszólalásait és mindig neheztelt, ha azok nem jelentek meg nyomtatásban. Hat­vannégy éves korában halt meg Sáry János. Hosszú ideig volt beteg és betegsége alatt so­kan keresték föl. Meglátogatta Lázár György dr polgármester, Fajka János főszámvevő és testületileg kereste föl a Vl-ik kerületi nép­kör. Halálát özvegye és unokái gyászolják. Temetése pénteken délután lesz a Szenthá­romság-uteai gyászházból.

Next

/
Thumbnails
Contents