Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-15 / 62. szám

1912 III. évfolyasr, 62. szám Péntek, március 15 DELMAGYA S&ponti szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, i=) Korona-utca 15. szám •—• Radapesti szerkesztőség és kiadóhivatal 1V„ =1 Városház-utca 3. szám '—• ELŐFfZETESI AR SZEüEDEN egész évre . K 24'— félévre . . . R 12-. negyedévre. R 6'— egy hónapra R 2Egyes szám ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKÉN: egész évre R 28-- félévre . . . R 14-— negyedévre . R V— egy hónapra R 2.40 Egyes szám ára (0 fillér. TELEFON-SZAM: Szerkesztőseg 305 ea Kiadóhivatal 836 interurbán 305 Budapesti szerkesztőseg telefon-száina 128—12 A megoldás utján. A csütörtöki napon megkezdődtek azok az audienciák, melyek a bonyolult magyar válság megoldását célozzák. Elsőnek, mint az ilyenkor szokásos, az országgyűlés két házának elnöke járult a király elé. Reggel Návay meglátogatta Bécsben Csáky grófot és vele hosszasabban tanácskozott. Návay a félhivatalos Bud. Tud.nak egy cáfolatot adott át, melyben kijelenti, hogy az a hir, mintha az ő kihallgatásán egy kibontakozási programot terjesztene a király elé, teljesen alaptalan. Csáky Albin gróf féltizenegy órakor hajtatott ki a schönbrunni kastélyba. Az audiencia 11 órakor kezdődött. Csáky audienciája szokatlanul hosszú ideig tartott. A főrendiház elnöke részletesen referált a királynak, előterjesztette véleményét a helyzet megoldásáról és a főrendiház legutóbbi ülésén történteket is előadta. Csáky után Návay Lajos, aki már 11 órakor Schönbrunnba érkezett, ment be a király dolgozószobájába. Návay kihallgatása szintén jóidéig eltartott. S e kihallgatások után következik a többi. Magyarország kétségkívül súlyos válságon megy keresztül. A politika nyugodt folyását veszedelmes örvények akadályozzák. Konfliktusok eshetősége merül fel, melyek elkerülését minden magyar lelke mélyéből óhajtja. Ha a veszedelmek világos felismerése mellett is bizva-bizunk a krizisnek közjnegnyugvást keltő megoldásában, ugy ezt a hitünket két memorandumra alapítjuk. Az egyik az, hogy a magyar képviselőházban egy kétszázötvenhat tagu guvernementális párt foglal helyet, mely hajlandó is, képes is rá, hogy szilárd támaszául szolgáljon a kormányzatnak. Amig a parlamentben egy hatvanhetes alapon álló homogén és akcióképes többségre alapitható a kormányzás, addig nincs ok a kétségbeesésre; addig nem lehet feladni a biztos reményt, hogy a krízisből a kivezető ut meg lesz lelhető. A nemzeti munkapártban ma helyet foglal az ország politikai talentumainak szinejava. Ezt a pártot Khuen-Héderváry Károly gróf vezetésével nagy tapasztalásu, higgadt megfontoltságu férfiak irányítják Olyan férfiak, akiknek szava súlyosan esik latba az ország előtt. Ez a vezetés garantálta eddigelé és garantálja a jövőre is, hogy a többség magatartásán a kibontakozás lehetősége nem fog múlni. A nemzeti munkapárt a maga politikai dignitásának megóvása és a maga politikai meggyőződésének fentartása mellett is, minden provokatív lépést mellőzni óhajt, — amint mellőzött a közelmúltban is. Erejét és támogatásának értékét épen az adja meg, hogy politikai méltóságát megőrzi s ezzel az ország közvéleményének szemében is abban a tiszteletben részesül, amely becsületes meggyőződésű férfiak érdemes gyülekezetének joggal kijár. A kötekedésnek kerülése pedig a másik irányban teszi képessé és alkalmassá a nemzeti munkapártot, hogy a kibontakozásnak egyedül lehető támaszul szolgáljon. , A többség a most folyó súlyos válság alatt azt a politikát folytatja, amely a leghelyesebb, az ország érdekeinek legjobban megfelel és leginkább vezet célhoz. És a mely egyúttal leginkább megfelel a párt érdekeinek is. Mert ez a politika férfias, szilárd, tiszteletet parancsoló; e mellett higgadt, túlzásoktól ment és a lehetőségekkel számol. A kibontakozásba vetett hitünket továbbá a mi királyunk bölcsességére alapítjuk. Az ő elméje nehezebb helyzetekben is felismerte mindenkor a helyes utat, semmi okunk hát föltenni, hogy azt a jelenlegi helyzetben is meg ne találja. Az uralkodó a magyar helyzetet töviről-hegyire ismeri. A ma megindult audienciák során meg fogja ismerni legjelesebb államférfiaink felfogását is. Ezektől a kihallgatásoktól sokat várunk: sok félreértést fognak elsimitani, sok tévedést fognak helyreigazítani. Minden kétséget kizárólag annak a megállapítását fogják eredményezni, hogy: a tények és történtek konfliktusokat nem indokolnak, Uj szabadság. Irta Aszlányi Dezső. Az Isten képe: a Gondolatok. Én az Űr szolgája vagyok. Március tizenöt! Ugy hívnak, mint rég, fiatalon. Tisztelésed ugy foiy le ma is. De ifjan méregnyelve volt a tüzkigyónak, — mig ránk a hámlott bőr maradt, mit hamis üvegszemek bántó csillogása ront. Az élet rég elvedlett a bőr alól . . . Azért a játék foly tovább, — mig a hamis palást egyszer szétesik és a hazugság majd meztelen marad. Régi ok, — frissült alkalom, szépet tenni néked, vénhedt matróna: Hazaszeretet . . . Egykor szeplőtlenséged volt első igézetem. Hajlékony ésszel elvettél magamtól. És rabod lettem, — néked áldozva egész emberségemet . . . Most — későn — eszmélek; — mágnesölelésed tovább nem tűrhetem. Viszakérem szabadságom. — egyetlen jogom . . . Engedj! Megelégeltem szerelmedet. Fanyar kebellel, — festett ajkkal, nem kellesz nekem. Vedd le rólam ölelő csontkarod! Legszebb áldozásod emlékére kérlek, eressz! Adj vissza magamnak. Nélküled talán ember leszek megint. Emlékezem . . . lángragyult nemzet áll 1 előttem. Nem álmodom, — kéjek ujulnak emlékemben, — megtörtént valók . . . Jelenés voltál, isteni Sziiz. Szabadság volt akkor a neved. S szent áldozattal váltottál meg egy nemzetet . . . Sok más alakban láttak már előbb, de ily csodásan — magyarok — soha . . . Kelő tavasz ködébe öltözötten láttuk isteni termeted. Kebled lángjától indultak étheri rezgések, — vémiszillatodat vive országhatárokig. Gyermekszemed sugarán százezerek akarata olvadt egyetlen cselekvésbe. És közömbös agyakba lángot lehelve csodát müveitél. Visszaadtad a nemzetnek szunnyadó életét. Azóta hat évtized mult el feletted. És az idő, mely hiven kisér bimbót és hervadást, téged is megviselt. És ma is gyermekruhában toborzol híveket, kik kalmárcsókkal simitják öreg ráncaid ... A Szabadság: szép gyermekséged ajándéka, — rég nem az ma már. Honszerelem nőtt belőle, — majd Hazaszeretet lett tisztes agg neve. ... A Szabadság, szent sziiziséged varázsa, rég elmosódott és te, az agg, csalfa neven bitorlod azt, ami csak a szent érzést hozó szüzet illeti . . . Időd letelt. És te a hervadástól megriadtan, rég pénzen tartasz álrajongó híveket. Ezrek 1 hazudnak barázdált orcádra elvirult bájakat. Élemedett vagy. És akik ma is bókolnak neked, — tudatlanok, — vagy kufárkodnak tiszta érzetekkel . . . Nem keltesz érzést senkiben. Nem vagy már imádság, csak a falunép zászlós ünnepe. Emlékezés. Holtaknak tisztelése és élők fohásza. Az élők pedig nagy életvágygyal uj melegre szomjasak! Keres, vár, kér, követel ma minden, — zajosan és fojtott reménynyel. Milliók lelkében bennrezeg a várt uj eszme; — mig egyszer a sejtés testet ölt és a réginek tetemén uj megváltó jelenés hoz megint fiatal életet. Mert a Nemzet életében egy-egy vezérlő eszme nem hosszabb, mint az ember élete. A Haza: a nemzet teste. Lelke: az eszme, az emberekben él elosztva. És a nemzet életében egy vezető gondolat, csak egy emberöltő. Más és más váltja fel egymást, mint más korok és más honfiak. És a Hazaszeretet: kihűlt jelszó már csupán; — versengők jogcime gyülölésre és kalmárok fegyvere, elnyomni szemérmes jobbakat ... A tisztult szeretet szent és szemérmetes; — vásárra nem való ... A Haza:, a nemzet teste, — föld, ház, birtok és vagyon. S a gazdát nem kell inteni, hogy szeresse birtokát! Akinek meg a hon szent földje mit sem ád; — ki mindent áldoz, semmi adót nem sokall és