Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-02 / 51. szám

1912. március 2. DÉLMAGYARORSZÁG 9 Návay elnök mégis újra szavazásra tette föl a kérdést, a Justh-párt, vezérének intésére fölállott és egy em­berig otthagyta a termet. Miután igy á Ház ellenpróbával is határozattá emelte Antal Géza napirendi indítványát, Benedek János jelentette még be, hogy a megtiltott szociálista (tüntetésről való sürgős interpellációjának megtartása fölösleges, mert a tüntetésre már megadta a főkapi­tány uz engedelmet. Az ülés ezzel véget ért. Útonálló katonák vérengzése. Szegedi bakák éjszaka megtámadtak uri családokat: véresre verték őket. Az inspekciós tiszt nem jelentkezett a kaszárnyában és igg elmenekülhettek a merénylők, a rendőrség pedig elhall­gatott mindent! (Saját tudósitónktól.) Vasárnap éjjel Sze­geden véres katonai botrány történt. Két 46-os baka bajonettel véresre vert három szegedi uri családot. Rouland Ferenc a sze­gedi leszámoló hivatal főellenőre, Náthly Gyula üzietvezetőségi tisztviselő és Gaál Jó­zsef cipész, családostul a Mars-tér táján ha­zafelé igyekeztek, amikor a két katona durva Ízléstelenséggel megsértette az asszonyokat. Az egyik férfi leintette a katonáikat, amire azok éktelenül szidalmazták a társaságot. Az egyik katona hirtelen kirántotta az oldalfegy­verét és Gaál mellébe akarta döfni. A társa­ság megakadályozta a vérontást. A megva­dult katonák erre a bajonettel agyba-főbe verték Rouland főellenőrt s a többieket is: férfiakat s nőket verni kezdték. Az asszonyok kétségbeesetten sikoltoztak. Valóságos harc fejlődött a társaság és a katonák között. A dulakodásban az egyik asszonynak nagy csomó haját kitépték, a többieket a falhoz verdesték. A fülsikitó lármára végre előke­rült egy rendőr. Sikoltozás, jajgatás, rendőr­sipolás és a katonák elmenekültek. A vérengzés után a társaság az inspekciós tiszttel közölni akarta az esetet, a kaszár­nyában. Az őr azonban azzal a fölvilágosi­tással szolgált, hogy a tiszt ur alszik. Három kísérlet után sem beszélhettek az inspekciós tiszttel, ugy hogy e miatt megakadt a tette­sek kinyomozása. A következő napon Rouland főellenőr el­mondta az esetet Sertic Ottó ezredesnek. Az ezredes szigorú vizsgálatot inditott, amely­nek kedden már meg is volt az eredménye. Varga káplár és Kárász tizedes támadták meg a társaságot. A katonákat az aradi vár­ban vizsgálati fogságba helyezték. Az inspek­ciós tiszt ellen fegyelmi vizsgálat indult meg. Az eset még a mult vasárnap történt, a nyilvánosság azonban nem értesült, hogy mi történt vasárnap, az éjszakában? Ennek pe­dig az az oka, .hogy a rendőrség elhallgatta a botrányt. Szándékosan kihagyták a rend­őrségi krónikából, amelyben újabban csak olyasfélét adnak le, hogy Erzsók asszonytól elloptak egy tyúkot. Meginterjúvoltuk Somo­gyi Szilveszter dr főkapitányt, mi a vélemé­nye az éjszakai történetről és a rendőrségi krónikáról? Azt a választ kaptuk, hogy „an­nak idején nem tant föl olyan súlyosnak az gset", no és a szereplők személyisége és a nyilvánosság ... Ezt a választ erélyesen visszautasítjuk. Ez az eset „annak idején" is föltűnhetett olyan súlyosnak, mint az Erzsók asszony tyúkja, amelyet az a megtiszteltetés .ért, hogy sze­rePé!t a rendőrségi krónikában. Ami pedig a ^személyiségeket illeti, .azt nem lehet ilyen dzsentriskedő tempóval elintézni, .hogy ha valaki szegény és kenyérdarabot lop, átad­ják a nyilvánosságnak, ellenben ha nem ilyen szegény ördög, akkor kímélettel elhallgatják. A rendőrség föladata az esemény kinyomo­zása, a szereplőkről majd véleményt alkot a nyilvánosság. Az eset egyébként jellemző a szegedi közbiztonságra is, nemcsak a főkapi­tány ur sajtóirodájára. A véres katonai botrányról a következő részletes tudósítást adjuk: Vasárnap este családi vacsora volt özvegy Náthly Máténé Téglagyár-utcai házában. A vacsorán Rouland Ferenc leszámoló hivatali főellenőr, Rieder üzletvezetőségi főellenőr, Náthly Gyula üzletvezetőségi .hivatalnok és Gaál József cipész feleségükkel vettek részt. Riederék még tizenkét óra tájban eltávoztak, a többiek félkettökor igyekeztek hazafelé. A mikor a felsőipariskola elé értek, két 46-os ka­tona szembejutott velők. Az egyik katona a lehető legizléstelenebb durvaságot követte el az egyik asszonnyal szemben. — Nem szégyenlik magukat! — szólt rá­juk Gaál József. — Ki mer itt feleselni, —- válaszolta az egyik katona — hordjátok el az irhátokat! Szó-szót követett, amire Varga káplár elő­rántotta a bajonettjét és nagy erővel Gaál felé akart sújtani. A társaság lefogta a ka­tona karját. Az kiszabadította magát és most már a társa segítségével bajonettel nekiestek Rouland Ferencnek, aki előzőleg korholta a katonákat. A férfiak védekeztek, az asszo­nyok sikoltoztak, nagy lárma kerekedett. A katonák kíméletlenül ütlegelték a társaságot, az ütésekből az .asszonyoknak is kijutott. Rou j land Ferencet szembeütötték a bajonettel, az ütés nyomán kiserkent a vér. Az arca földa­gadt, a homloka és a koponyája is erősen vérzett. Náthly Gyuláné hajából az egyik ka­tona nagy csomót kitépett. A férfiak nem vé­dekezhettek a megvadult katonákkal szem­ben. Az egyik asszony és Rouland összeesett, a többiek is alig támolyogtak. — Segítség! Rendőr! — kiabálták. — Ne ordits, mert meghalsz, mint a kutya! — rivalt az egyik asszonyra Varga káplár. A lármára már megnyilták a szomszédos házak ablakai, amikor egy rendőr fülét is megütötte a zaj. Kárász tizedes észrevette a rendőrt, amire figyelmeztette a társát, hogy meneküljenek. A katonák a kaszárnya irá­nyában elmenekülték. A rendőr sípolt, amire a rendnek még .három őre összeszaladt. A ka­tonák eltűntek az éj sötétjében, nem is üldöz­ték őket. A jajgatásra és sikoltozásra megnyilták a szomszédos házak ablakai. A földszintes la­kásokból széket és vizet adtak a sebesültek­nek. Amikor lecsillapodott az izgalmuk, a rendőrök kíséretében a kórházba mentek, a hol megmosták és bekötözték Rouland Fe­renc sebét. Aztán a kaszárnyába igyekeztek, hogy be­jelentsék az esetet, az inspekciós tisztnek. A kaszárnya kapujában az, őr megállította a társaságot. — Az inspekciós tiszt úrral óhajtanánk be­szélni — mondták. — A hadnagy ur alszik! — válaszolta az őr az inspekciós szobából visszatérve. — De kérem, — mondta a főellenőr, na­gyon fontos ügyben akarunk beszélni a had­nagy úrral. — Nem lehet, alszik! — válaszolta három izben is az őr. Hétfőn délelőtt Rouland Ferenc bekötött fejjel jelentkezett .a kaszárnyában. Sertic Ottó ezredesnek elmondta az esetet. Az ezredes fölháborodással értesült a botrányról és nyomban elrendelte a legkérlelhetetlenebb vizsgálatot. Akiknek vasárnap éjjel kimara­dási engedélyük volt, parancsra megjelentek az ezredparancsnoki irodában. A nyomozást megkönnyítette néhány bűnjel, amelyet a tár­saság átadott az ezredesnek. A dulakodás he­vében ugyanis egy rézgomb és jókora darab köpönyeg-bélésfoszlány maradt az asszo­nyok kezében. A gyanú Varga káplárra és Kárász tizedesre irányult, akik közül az előbbi ni ár börtönviselt. A két katonát szembesítet­ték az inzultált emberekkel, akik fölismerték támadóikat. A katonák már beismerték a bűnüket. Az ezredparancsnokság intézkedésére szerdán az aradi várba szállították őket, ahol a hadbíró­ság Ítéletéig vizsgálati fogságban maradnak. Bonyodalmak a szegedi szerb hitközségben. — Jön a fegyelmi biztos! — (Saját tudósitónktól.) A Délmagyarország néhány héttel ezelőtt már megemlékezett a szegedi szerb hitközség bonyodalmairól. Tyószity János tanitó harcba szállt Sevity Lázár plébánossal és az iskolaszékkel. Belső viszálykodás dul az egész hitközségben, amelyből már több izben megszégyenítő bot­rány keletkezett. A mult évben például egy is­koiaszéki ülésen Jankovics Sándor gépkeres­kedő kíméletlenül megtámadta a tanítót, mert a község elemi iskolájában a tanulók java­része írástudatlan. Képzettségük a lehető leg­primitívebb. Jankovics leleplezésére nagy lárma kelet­kezett. Az iskolaszéki tagok a padokat ver­desték és erős kifejezések zudultak a tanitó felé. Mindenki "helyeselte a fölszólalást, amely az általános elégületlenségnek volt a kifeje­zője. A tanitó tiltakozott a vád ellen és vi­szonválaszul több iskolaszéki tagot hanyag­sággal vádolt. Az iskoiaszéki botránynak nemrégen a szegedi törvényszéken volt 'a folytatása. A tanitó följelentést tett Jankovics ellen. A tör­vényszék fölmentette a gépkereskedőt, mert a kihallgatott tanuk igazolták a vádat. A tár­gyalóterembe sorra fölvonultak az elégedet­len szülők, akiket már kétségbeejtett gyerme­kük írástudatlansága. Ráolvasták a tanítóra, hogy 'fölületessége és hanyagsága az oka a bajoknak. A fölmentő Ítélet egyházi körök­ben nagy föltűnést keltett és különös érdek­lődéssel várták a fejleményeket. A szegedi Ítélőtábla helybenhagyó ítélete csak tetőzte a zavarokat. Az iskolaszék energikus lépésre szánta ma­gát. Fölterjesztést intézett az egyházmegyei fegyelmi választmány elnökéhez, Sevity Mit­rofán újvidéki püspökhöz (csak névrokona a szegedi plébánosnak), amelyben szigorú vizsgálatot követelt. Az iskoiaszéki tagok el­határozták, hogy ha nem teljesitik a kérésü­ket, lemondanak a tisztségükről és minden nekszust megszakítanak a hitközséggel. A botrányokért nem akarták vállalni a 'felelős­séget. A fegyelmi választmány belátta a helyzet tarthatatlanságát és intézkedett a vizsgálat megindítása iránt. A jövő héten fegyelmi biz­tos érkezik Szegedre, aki kikutatja majd a bonyodalmak forrását és tapasztalatairól be­számol a fegyelmi választmánynak. A hitköz­ségben lázas izgalommal várják a vizsgálat megejtését. Ki akarják már irtani a sok her­ce-hurcát, amely az utóbbi időben teljesen megbénította a hitközség működését. Külö­nösen Pavkovics Rezső iskolaszéki elnök és Blázsits György községi előljáró fáradoznak a hitközség reputációjának megóvása érdé-, kében, . -

Next

/
Thumbnails
Contents