Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-09 / 32. szám

1912. február 9. DELMAGYARORSZÁG 5 a rendezés. Hát a világitó-készülékek milyenek? Mi a cime magyarul a darabnak? — kérdezte gyorsan, rendkívül érdeklődve Puccini, akinek tudvalevőleg Nyugat leánya cimü operáját mutatják be. Majd igy folytatta: — Nekem nagyon fontos a budapesti prerniér — folytatta teljes nyíltsággal. — Amerikában most ment századszor San-Franciskóban; mikor elutaztam, kaptam róla a táviratot. Olaszországban is adják mindenütt. Londonban is adták, de a kontinensen a budapesti siker dönt. Budapesten válik el, hogy tetszik majd Bécsben és Berlinben. A Pillangókisasszony nyal (magyarul mondja a cimet) szintén igy volt, innen indult igazi világsikerre ... Egy nap Zentán. (Felekezeti izgatás. — Szocialisták a városi képviselőtestületben — Ázsiai állapotok a közigazgatásban. — Városháza az iskolában. — Iskola a gépraktárban.— A «zsidóbarát» káplán.) (Kiküldött munkatársunktól.) A Délmagyarország mai szárma 'két röpiratot közölt — minden kommentár nélkül, ugy, amint azt e röpiratok szerkesztői „sajtó alá rendezték." Az egyik röpirat alá a keresztényszocialisták agitáló bizottsága cég volt bigygyesztve. Tudnivaló azonban, hogy ezt a céget Vermes Gyula, zentai katolikus káplán jegyzi per procura. Igazán fölösleges lenne a káplán ur, a maga nemében példátlanul undorító förmed vényének jellemzésére szót vesztegetni, mert minden jóizlésü ember nagyon könnyen megalkothatta a maga véleményét a káplán úrról is és méltán csodálkozhat azon, hogy a tisztelendő ur még mindig szabadon jár, ahelyett, hogy valamely szép, festői tájon levő elmegyógyintézet jól megérdemelt csendjét és nyugalmát élvezné. Mikor a tisztelendő „kenetteljes" szólamokkal telittett röpiratát olvastuk, az volt az első impressziónk, hogy Zentán most legalább is forradalom dui Azt véltük, hogy Zenta földművelő lakossága kapát-kaszát ragadott s szót fogadva tisztelendő ur „üsd a szidót" buzdításának oro'sz mintára véres pogromot rendeztek. Zentára kiküldött munkatársunk szinte ámulattal látta, hogy Zentán minden csöndes. A leégett templom bedőlt harangját nem húzták félre, a lakosság nyugodtan végzi a maga dolgát s eszébe sincs zsidót ütni, sőt nem is látszottak tudomással birni arról, hogy „Vanicsek"-káplán ur keringő re hitta fel őket. Nem, Zenta lakossága nem izgult föl a káplán ur riadójára, kutyába se vette, csak épen hogy mosolygott hozzá egy kicsit. A zentaiak ismerik a káplánjukat. (Mit vétettek a zsidók?) Munkatársunk első sorban Dénes József drt kereste fel, mint akiben a káplán ur mintegy megszemélyesitette a zsidókat, illetőleg a szociálistákat s mint aki ellen támadásának éle irányul. Mi a véleménye erről a vehemens támadásról? Mik voltak az indító okai, helyesebben mi báníja Vermes káplán urat, hogy igy egyszerre ilyen otromba módon kitálalt? — kérdezte munkatársunk: — Abszolút semmi érdemi Oka nincs. Régen lappangó gyűlölet tört ki Vermes káplánból és a köréje csoportosult reakciós vegyes^ellenzékből, akiknek most különösén fáj, hogy a város képviselőtestületében elveszítették a többséget. Tudnivaló ugyanis, hogy a legutóbbi városi képviselő választások alkalmából két kerületbe szociálisták kerültek, akik most összesen mintegy húszan vannak a városi képviselőtestületben. Ez fáj a káplán urnák és a szennyirata csak nyilvánulása ennék a följajdulásna'k. ( Halotísiitögetők.) A szociálisták feltűnő előnyomulásának is meg van a maga oka s ez nem más, mint az a hallatlan közéleti elmaradottság, ami a várost visszaveti a fejlődésben. A város tisztviselőtestülete talán eléggé ambiciózus, lenne munkakészsége a város fejlesztésére. Csakhogy a legbuzgóbb törekvésében letörte, megakadályozta a képviselőtestület, melynek semmi határozott célja, programja nem volt a város fejlesztésére. A városi politikában az országos politikái pártok kereteit tartották meg és a szerint tömörültek. Vannak függetlenségiek és pedig: /üsM-pártiak, Kossufh-pártiak és néppártiak. Ezek egy irányzatot követtek a városi politikában. Velük szemben állottak a munkapártiak és a szociálisták. Ezek képviselték a progreszsziv irányt és az egész városi politikát ennek a két irányzatnak a folytonos 'veszekedése 'képezte. Ennék a strucpolit.'.kának a jellemzésére szolgáljon egy eset: — Temetőt kérték a várostól a munkaisházak lakói részére. Egy „elvtárs" felállt és csupa heccből azt indítványozta, -hogy nem kéli a temető. Kár a szép nagy területért, használják fel azt inkább legelnőefc. — Építsenek a helyett egy krematoriumot. Es csak a véletlenen, csak egy eltévedt szavazaton mult, hogy nem szavazták meg temető helyett a krematoriumot. A templomban azután, mint „halottsiitögetőket" prédikálták ki Zentán a szociálistákat. (Adatok a közéleti rendhez.) A közállapotok jellemzésére szolgáljanak a következő adatok: Alig van négy olyan városi tisztviselő, aki még nem volt fegyelmi, vagy fegyelmit megelőző vizsgálat alatt. Száríts Géza polgármester -ellen is elrendelték a fegyelmit megelőző vizsgálatot, mert a városi adminisztrációban lanyhán gyakorolja az ellenőrzést. Egy állami iskola-igazgatót most függesztettek föl hivatalos pénzek elkezelése miatt. Alig múlik el nap, 'hogy a városi vendéglőben verekedés ne lenne. A verekedők közül az egyik mindig biztosan városi tisztviselő. A legutóbbi városi választások alkalmával annyira „túlzásba vitték a kortes'kedést", hogy a vármegye öt kerület 27 mandátumát semmisítette meg. Ennek a körülménynek köszönhetik a szociálisták a győzelmüket. A város érdekét szivén viselő polgárság már arra gondolt, hogy a zentai Augias-istálló kitisztítására kormánybiztos kirendelését kérjék. Sajnos, a törvény nem nyújt alkalmat ennek a tervnek a megválósitására. (Városháza és iskolák.) M-ég a mult év huisvétjén történt, hogy a zentai városháza és templom l-eégett. Azóta nincs rendes hajléka a városi közigazgatásnak. A városházát a kultuszminiszter engedelmével a központi állami elemi iskolába helyezték el, — az iskola céljaira pedig különféle házikóikat béreltek. A hazak kibérlésénél különös tekintettel voltak arra, hogy lehetőleg a legalkalmatlanabb helyiségeket szerezzék meg erre a célra. Hogy milyen tantermekben történik Zentán a tanítás a következő esetek mutatják: Az egyik iskola-térhelyiségben működő igazgató jelentette a városi tanácsnál, hogy egy gyerek beleesett az udvaron levő, fedetlen pöcegödörbe. Ez az iskola egyébként arról nevezetes, hogy valamikor, amig arra alkalmas volt, gépraktárnak használták. Azután éjjeli női mulatóhellyé léptették elő s csak ezután, — no mert nagyon megfelelt a célnak: avatták föl iskolává. Egy mási'k iskolahelyiségben működő tanító azt jelentette, hogy nem képes a „tetemben" hivatását teljesíteni, mert ahoz szu • bad mozgásra van szüksége. Ebben pedig akadályozva van, mert unois-untalan beleüti a fejét a mestergerendába. Egy harmadik iskolából pedig a -szülök vették ki a gyerekeket azzal az indokolással, hogy a gyerekeik mind megbetegednek. És igazuk van, mert az iskola céljára szolgáló helyiség falai olyan nedvesek, ihogy a gyenge szervezetű kis idákok, föltétlenül megbetegednének a helyiségben. Tehát se rendes városháza, sem megfelelő elemi iskola nincs most Zentán. A közoktatásügyi miniszter csak 1912. szeptember l-ig engedélyezte az iskolának városházaként való fölhasználását és a kötelező iskolatartós érdekében kívánatos lenne, hogy ne tegyen eleget a város ama kérelmének, hogy az iskolát tovább is erre a célra haszi.álhassák. Pedig az uj városházának m-ég liire sincs. Kitűztek ugyan már egy pályázatot, oda is Ítélték a legdrágább ajánlattevő épitésznek, — építésre azonban még jó soká nem kerül az ügy, nrert a pályázat odaítélését m-egfelebbezték s ezidőig még ez sincs eldöntve. Zentai „középszámi tás" szeriül majd ugy 5—6 év múlva talán meg lesz az uj városháza is — és azzal fölszabadul a köz-ponti iskola is. De hát ez még csak templom és iskola. Ez még nem minden. Van Zentán az igazságszolgáltatásnak is csarnoka. Van járásbíróság is! Hogy milyen lehet ez a járásbíróság zentai kezelésben, mutatja a szabadkai királyi törvényszék elnökének egy átirata. Ez a hivatalos átirat arra szólítja föl a város hatóságát, hogy -1500 korona költséggel javíttassák ki a városháza épületet, mert az épület egyik vége a városháza égésekor beomlott és -mert a folyosói, falai annyira meg vannak rongálva, hogy az sem-mikép sem felel meg a céljának. Az is benne van ebben az átiratban, gyengéd figyelmeztetésül, hogy „ellenkező esetben meggondolás tárgyává te szik, ha vájjon ne helyezzék-e át a járásbíróságot Zentárói Magyarkanizsára, amely amúgy is állandóan kérelmezi a járásbírósá got. — Zenta város bölcs képviselőtestülete kijelentette, hogy: nem ad egy vasat sem, mert nem hagyják magukat terrorizálni! Igy fest Zenta város közigazgatása. Ilyen talajban aztán nem csoda, ha fölburjánzik a gaz s azt is el kell ismerni, hogy ilyen bőrű menyek közt nem lehet csodálni, h-a a szociálisták kitartó agitáció ja sikerrel jár. Zen tán ma már nemcsak a földhöz ragadt sz gény bérmunkások szavaztak szocialista jelöltre, hanem nagyon sóik gazdaember is, akiknél nem elvi meggyőződés irányította a szavazást, hanem tisztán az a vágy, hogy megszabaduljanak a város tehetetlen, maradi kormányzó többségétől. Egészséges politikai viszonyok közt élő ember előtt szinte hihetetlen, hogy a háromnégy különféle pártálíásu függetlenségi klikk megtörésére a helyi viszonylatban másik három, a legellentétesebb érd-e'kü országos politikai irányzat hivei fogtak össze s meg ii; pitották a Közgazdasági városi pártol. En nek a pártnak a helyi politikában vannak munkapárti, szociálista, sőt tisztultabb meggyőződésű függetlenségi párti tagjai is. Igy Ellinger Jenő dr, a város egyik legnagyobb becsülésben álló polgára, aki a legutóbbi országgyűlési képviselőválasztáson a kerület függetlenségi jelöltje volt; — a,saját országos párthíveivel szemben szintén a Közgazdasági pártba lépett be. (Vermes káplán ur nyilatkozata > Ezek után érthető, ihogy miért jutott eszébe Vermes káplán urnák épen most, 1 „huncut a zsidó", ö a városi ellenzéki koa