Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-09 / 32. szám

1912. február 9. DELMAGYARORSZÁG 5 a rendezés. Hát a világitó-készülékek mi­lyenek? Mi a cime magyarul a darabnak? — kérdezte gyorsan, rendkívül érdeklődve Puc­cini, akinek tudvalevőleg Nyugat leánya cimü operáját mutatják be. Majd igy foly­tatta: — Nekem nagyon fontos a budapesti pre­rniér — folytatta teljes nyíltsággal. — Ame­rikában most ment századszor San-Francis­kóban; mikor elutaztam, kaptam róla a táv­iratot. Olaszországban is adják mindenütt. Londonban is adták, de a kontinensen a bu­dapesti siker dönt. Budapesten válik el, hogy tetszik majd Bécsben és Berlinben. A Pillan­gókisasszony nyal (magyarul mondja a cimet) szintén igy volt, innen indult igazi világsi­kerre ... Egy nap Zentán. (Felekezeti izgatás. — Szocialisták a városi képviselőtestületben — Ázsiai állapotok a köz­igazgatásban. — Városháza az iskolában. — Iskola a gépraktárban.— A «zsidóbarát» káplán.) (Kiküldött munkatársunktól.) A Délma­gyarország mai szárma 'két röpiratot közölt — minden kommentár nélkül, ugy, amint azt e röpiratok szerkesztői „sajtó alá rendez­ték." Az egyik röpirat alá a keresztényszo­cialisták agitáló bizottsága cég volt bigy­gyesztve. Tudnivaló azonban, hogy ezt a cé­get Vermes Gyula, zentai katolikus káplán jegyzi per procura. Igazán fölösleges lenne a káplán ur, a maga nemében példátlanul undorító förmed vényének jellemzésére szót vesztegetni, mert minden jóizlésü ember na­gyon könnyen megalkothatta a maga véle­ményét a káplán úrról is és méltán csodál­kozhat azon, hogy a tisztelendő ur még mindig szabadon jár, ahelyett, hogy vala­mely szép, festői tájon levő elmegyógyinté­zet jól megérdemelt csendjét és nyugalmát élvezné. Mikor a tisztelendő „kenetteljes" szóla­mokkal telittett röpiratát olvastuk, az volt az első impressziónk, hogy Zentán most leg­alább is forradalom dui Azt véltük, hogy Zenta földművelő lakossága kapát-kaszát ragadott s szót fogadva tisztelendő ur „üsd a szidót" buzdításának oro'sz mintára vé­res pogromot rendeztek. Zentára kiküldött munkatársunk szinte ámulattal látta, hogy Zentán minden csön­des. A leégett templom bedőlt harangját nem húzták félre, a lakosság nyugodtan végzi a maga dolgát s eszébe sincs zsidót ütni, sőt nem is látszottak tudomással birni arról, hogy „Vanicsek"-káplán ur keringő re hitta fel őket. Nem, Zenta lakossága nem izgult föl a káplán ur riadójára, kutyába se vette, csak épen hogy mosolygott hozzá egy kicsit. A zentaiak ismerik a káplánjukat. (Mit vétettek a zsidók?) Munkatársunk első sorban Dénes József drt kereste fel, mint akiben a káplán ur mint­egy megszemélyesitette a zsidókat, illetőleg a szociálistákat s mint aki ellen támadásá­nak éle irányul. Mi a véleménye erről a vehemens táma­dásról? Mik voltak az indító okai, helyeseb­ben mi báníja Vermes káplán urat, hogy igy egyszerre ilyen otromba módon kitálalt? — kérdezte munkatársunk: — Abszolút semmi érdemi Oka nincs. Ré­gen lappangó gyűlölet tört ki Vermes káp­lánból és a köréje csoportosult reakciós ve­gyes^ellenzékből, akiknek most különösén fáj, hogy a város képviselőtestületében elve­szítették a többséget. Tudnivaló ugyanis, hogy a legutóbbi városi képviselő választá­sok alkalmából két kerületbe szociálisták ke­rültek, akik most összesen mintegy húszan vannak a városi képviselőtestületben. Ez fáj a káplán urnák és a szennyirata csak nyil­vánulása ennék a följajdulásna'k. ( Halotísiitögetők.) A szociálisták feltűnő előnyomulásának is meg van a maga oka s ez nem más, mint az a hallatlan közéleti elmaradottság, ami a vá­rost visszaveti a fejlődésben. A város tiszt­viselőtestülete talán eléggé ambiciózus, lenne munkakészsége a város fejlesztésére. Csak­hogy a legbuzgóbb törekvésében letörte, megakadályozta a képviselőtestület, mely­nek semmi határozott célja, programja nem volt a város fejlesztésére. A városi politiká­ban az országos politikái pártok kereteit tartották meg és a szerint tömörültek. Van­nak függetlenségiek és pedig: /üsM-pártiak, Kossufh-pártiak és néppártiak. Ezek egy irányzatot követtek a városi politikában. Velük szemben állottak a munkapártiak és a szociálisták. Ezek képviselték a progresz­sziv irányt és az egész városi politikát en­nek a két irányzatnak a folytonos 'veszeke­dése 'képezte. Ennék a strucpolit.'.kának a jellemzésére szolgáljon egy eset: — Temetőt kérték a vá­rostól a munkaisházak lakói részére. Egy „elvtárs" felállt és csupa heccből azt indít­ványozta, -hogy nem kéli a temető. Kár a szép nagy területért, használják fel azt in­kább legelnőefc. — Építsenek a helyett egy krematoriumot. Es csak a véletlenen, csak egy eltévedt szavazaton mult, hogy nem szavazták meg temető helyett a krematoriu­mot. A templomban azután, mint „halottsii­tögetőket" prédikálták ki Zentán a szociá­listákat. (Adatok a közéleti rendhez.) A közállapotok jellemzésére szolgáljanak a következő adatok: Alig van négy olyan városi tisztviselő, aki még nem volt fegyelmi, vagy fegyelmit meg­előző vizsgálat alatt. Száríts Géza polgár­mester -ellen is elrendelték a fegyelmit meg­előző vizsgálatot, mert a városi adminisz­trációban lanyhán gyakorolja az ellenőrzést. Egy állami iskola-igazgatót most függesz­tettek föl hivatalos pénzek elkezelése miatt. Alig múlik el nap, 'hogy a városi vendéglő­ben verekedés ne lenne. A verekedők közül az egyik mindig biztosan városi tisztviselő. A legutóbbi városi választások alkalmával annyira „túlzásba vitték a kortes'kedést", hogy a vármegye öt kerület 27 mandátumát semmisítette meg. Ennek a körülménynek köszönhetik a szociálisták a győzelmüket. A város érdekét szivén viselő polgárság már arra gondolt, hogy a zentai Augias-is­tálló kitisztítására kormánybiztos kirendelé­sét kérjék. Sajnos, a törvény nem nyújt al­kalmat ennek a tervnek a megválósitására. (Városháza és iskolák.) M-ég a mult év huisvétjén történt, hogy a zentai városháza és templom l-eégett. Azóta nincs rendes hajléka a városi közigazgatás­nak. A városházát a kultuszminiszter enge­delmével a központi állami elemi iskolába he­lyezték el, — az iskola céljaira pedig külön­féle házikóikat béreltek. A hazak kibérlésé­nél különös tekintettel voltak arra, hogy le­hetőleg a legalkalmatlanabb helyiségeket szerezzék meg erre a célra. Hogy milyen tantermekben történik Zen­tán a tanítás a következő esetek mutatják: Az egyik iskola-térhelyiségben működő igazgató jelentette a városi tanácsnál, hogy egy gyerek beleesett az udvaron levő, fedet­len pöcegödörbe. Ez az iskola egyébként ar­ról nevezetes, hogy valamikor, amig arra al­kalmas volt, gépraktárnak használták. Az­után éjjeli női mulatóhellyé léptették elő s csak ezután, — no mert nagyon megfelelt a célnak: avatták föl iskolává. Egy mási'k iskolahelyiségben működő ta­nító azt jelentette, hogy nem képes a „te­temben" hivatását teljesíteni, mert ahoz szu • bad mozgásra van szüksége. Ebben pedig akadályozva van, mert unois-untalan beleüti a fejét a mestergerendába. Egy harmadik iskolából pedig a -szülök vet­ték ki a gyerekeket azzal az indokolással, hogy a gyerekeik mind megbetegednek. És igazuk van, mert az iskola céljára szolgáló helyiség falai olyan nedvesek, ihogy a gyen­ge szervezetű kis idákok, föltétlenül meg­betegednének a helyiségben. Tehát se rendes városháza, sem megfe­lelő elemi iskola nincs most Zentán. A köz­oktatásügyi miniszter csak 1912. szeptem­ber l-ig engedélyezte az iskolának városhá­zaként való fölhasználását és a kötelező is­kolatartós érdekében kívánatos lenne, hogy ne tegyen eleget a város ama kérelmének, hogy az iskolát tovább is erre a célra hasz­i.álhassák. Pedig az uj városházának m-ég liire sincs. Kitűztek ugyan már egy pályá­zatot, oda is Ítélték a legdrágább ajánlattevő épitésznek, — építésre azonban még jó soká nem kerül az ügy, nrert a pályázat odaítélé­sét m-egfelebbezték s ezidőig még ez sincs eldöntve. Zentai „középszámi tás" szeriül majd ugy 5—6 év múlva talán meg lesz az uj városháza is — és azzal fölszabadul a köz-ponti iskola is. De hát ez még csak templom és iskola. Ez még nem minden. Van Zentán az igazság­szolgáltatásnak is csarnoka. Van járásbíró­ság is! Hogy milyen lehet ez a járásbíróság zentai kezelésben, mutatja a szabadkai királyi törvényszék elnökének egy átirata. Ez a hi­vatalos átirat arra szólítja föl a város ható­ságát, hogy -1500 korona költséggel javíttas­sák ki a városháza épületet, mert az épület egyik vége a városháza égésekor beomlott és -mert a folyosói, falai annyira meg van­nak rongálva, hogy az sem-mikép sem felel meg a céljának. Az is benne van ebben az át­iratban, gyengéd figyelmeztetésül, hogy „el­lenkező esetben meggondolás tárgyává te ­szik, ha vájjon ne helyezzék-e át a járásbíró­ságot Zentárói Magyarkanizsára, amely amúgy is állandóan kérelmezi a járásbírósá ­got. — Zenta város bölcs képviselőtestülete kijelentette, hogy: nem ad egy vasat sem, mert nem hagyják magukat terrorizálni! Igy fest Zenta város közigazgatása. Ilyen talajban aztán nem csoda, ha fölburjánzik a gaz s azt is el kell ismerni, hogy ilyen bőrű ­menyek közt nem lehet csodálni, h-a a szo­ciálisták kitartó agitáció ja sikerrel jár. Zen tán ma már nemcsak a földhöz ragadt sz ­gény bérmunkások szavaztak szocialista je­löltre, hanem nagyon sóik gazdaember is, akiknél nem elvi meggyőződés irányította a szavazást, hanem tisztán az a vágy, hogy megszabaduljanak a város tehetetlen, maradi kormányzó többségétől. Egészséges politikai viszonyok közt élő ember előtt szinte hihetetlen, hogy a három­négy különféle pártálíásu függetlenségi klikk megtörésére a helyi viszonylatban másik há­rom, a legellentétesebb érd-e'kü országos po­litikai irányzat hivei fogtak össze s meg ii; ­pitották a Közgazdasági városi pártol. En ­nek a pártnak a helyi politikában vannak munkapárti, szociálista, sőt tisztultabb meg­győződésű függetlenségi párti tagjai is. Igy Ellinger Jenő dr, a város egyik legnagyobb becsülésben álló polgára, aki a legutóbbi or­szággyűlési képviselőválasztáson a kerület függetlenségi jelöltje volt; — a,saját orszá­gos párthíveivel szemben szintén a Közgaz­dasági pártba lépett be. (Vermes káplán ur nyilatkozata > Ezek után érthető, ihogy miért jutott eszé­be Vermes káplán urnák épen most, 1 „huncut a zsidó", ö a városi ellenzéki koa

Next

/
Thumbnails
Contents