Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-04 / 28. szám

1912. február 4. DELMAQYARORSZÁQ 11 cimü 2 felvonásos erkölcsdrámában. Előadások délután 2 órától este 11 óráig. Helyárak mint rendesen. Betegek finf©!§fiéfe©i Az orvosi tudomány föladata az emberi test betegségeinek leküzdése. Ez legbiztosabban elérhető egy UÍ gyógymóddal. Ezen gyógymóddal való kezeléssel a legrégibb betegségben szenvedő is egészségét visszanyerheti. Ernst Márk, az amerikai inagvar orvos 40 éven át ngy bel-, mint külföldön folytatott tanulmányozásai és e téren szerzett tapasztalatai alapján ezen uj gyógymóddal, — egyedül csak az általa szerves anyagokból előállított gyógyszerekkel, — a legnagyobb sikerrel gyógyít mindennemű külső és belső betegséget, Rövid idő alatt öássitóatcs ersslimaéaiy tapasatalfeató. Asthma, tüdővésznél, a sziv, ideg, gyomor, máj, vesebajnál, elhízásnál, vérszegénység, eskor, sápkór sárgaság, angolkór, vizkérnál, csuz és köszvénynél, valamint fájdalmas és szabálytalan havi bajnál, sérvnél, mindennemű szembetegség, nemi betegség és ennek következményei eseteiben. Orvosi tanácskozás ingyen. — GyógjyfoelySség: Ssegsö, Báró JAsifea-wtca 43. sz. a. saját ítázbast. — RssaseSeJésí idő délelőtt 9—11-ig, délután 3—5-ig. — Ingyen reudelé szegényeknek: d. e. 11—12-ig. 62 (bútorozatlant) fürdőszobával keresek február elsejére. Cim a kiadóhivatalban. Vidéki bankmérísgskrö!. Az a sok rossz, amit folyvást a mérleg összeállítására vonatkozólag, ugy alaki, mint technikai, jogi, értékelési és egyéb tekintetben hallunk, ilyenkor, amidőn a mérlegek publikálásának főszezonja van, a legaktuálisabb. Itt a hibák orvoslását annál kevésbé tűzhetjük ki célul, mert azt már jónevü kapacitások szakmunkákban és lapok hasábjain elvégezték. Amidőn tehát ezt előrebocsátom, egyúttal azon szerény véleményemnek is adok kifejezést, hogy a keresk. törvény intenciójának megfelelő mérlegek mindaddig nem látnak napvilágot, mig egyrészt a mórlegkószitők kellő jogi szaktudást nem visznek bele a könyvelésbe, másrészt pedig a keresk.- és váltótörvényszék nemcsak a beküldés nyilvántartására, hanem azok helyes jogrendszerü revlsiojára is ki nem terjeszkedik. Mert valóban nevetséges az, hogy a mérlegek felülvizsgálása a törvény részérő! nélkülözi a pénzintézeti kezelés, a banktechnika és üzem labirintusában járat os egyének revisioját. Legtöbbet e tekintetben a köte'ező revisiotój várunk, melynek keretében a mérlegkészítésre vonatkozó összes jogi, alaki és egyéb rendelkezések szigorú betartása volna keresztülvihető. Vagy ha a pénzintézetek kötelező revisioja késne, ugy a napokban emlegetett és az alakulás komoly stádiumában levő „Pénzintézetek kamarája" volna hivatva a fenti bajon segíteni. Ha a mult évben fizetési zavarokba került, vagy megbukott intézetek mérlegeit megjelenésükkor megviszgáltuk, a szomorú eredményre következtetni egyáital ban nem volt lehetséges. Pedig, mint tudjuk, a legtöbbnél nem csak az alaptőke úszott el, de még a betevők sem kapták vissza betétjüket. És ki tudja, hány intézet közöl még a valóságnak meg nem felelő adatokat; ahol csak látszólag nincsen baj; de lia az ideihez hason nagy feszültség áll be a pénzpiacon, a baj elkerülése nagy akadályok leküzdésével jár. A folyton megismétlődő legszembetűnőbb alaki hibák egyike, ha ugyan annak lehet nevezni, pl. a tulnagy pénztári készlet beállítása. Olyan szépségílastromféle akarna ez lenni. Mennél kisebb egy intézet, annál könynyebben esik ebbe a hibába; mely bár a mérleg eredményét nem befolyásolja, de semmivel meg nem indokolható rossz. Mert ha figyelembe vesszük is azt, hogy január 1-én van a legnagyobb kezelési napra kilátás, nem tudjuk megérteni, hogy egy intézet, melynek alaptőkéje Ve V« vagy 1 millió, betét-álladéka 1—2 millió között mozog, miért állit be pénztári készletnek 150—200 ezer koronát. Hiszen nagy betétek visszafizetése úgyis felmondáshoz van kötve, egyéb előre nem látott kiadások esetén pedig még mindig állnak rendelkezésére források. De sokan ugy gondolkodnak, hogy az 1-2 napi kamatveszteséget megéri az imponáló nagy „Pénztári állomány." Ami az „átmeneti tóteleket" illeti, ugy a vagyon-, mint a teheroklalon a legtöbb mérlegben szintén kifogás alá esnek, mert nincsen kitüntetve, hogy a kamatok hány %-kal vannak kivetve. Elvégre fontos az, hogy pl. 4Vs%-os bankráta mellett a vagyon ós teher oldalon mennyivel van az átmeneti kamat számítva. Első tekintetre azt hinnők, hogy itt alaki hibáról van szó; de amely végeredményben a mérleg eredményét nagyban befolyásolja; sőt lehet mondani, hogy ennél a tételnél lehet a nyereséget legjobban növelni vagy apasztani. Két dologról akarok még röviden megemlékezni, melyek nem is annyira a mérlegkészítésre vonatkoznak, de ilyenkor a mérlegek megjelenésekor szintén időszerűek. Egy igazgatósági je entésből pl. azt olvastam, hogy a betét-áiiadék 1 millióval emelkedett; egy vidéki kis bankról volna szó, mely ugyancsak abban az üzletévben alaptőkéjét is emel e; hogv azután még betétben isi milliós emelkedést tudjon elérni, szinte le etetlen; ebb< n a betétre hajhászó, egészs gtelen konkurenciában alig hihető, mert tekintetbe kell vennlink a mu.t év kedvezőtlen pénz\iszonyát. továbbá azon körülményt is, hogy minden alaptőkeemelés az illető intézet hetót-álladékának csökkenését vonja többé-kevésbé maga után. Az kétségtelen, hogy ez jó fogás az intézet irányában tanúsított bizalom növelésére. Nagyszerűen is hangzik: „a betét-álladékunk dacára a pénzpiac hosszantartó feszültségére, mégis 1 millióval gyarapodott." Itt a betét mesterséges emelé érői van szó, amit kétféle uton lehet elérni. Vagy önállóan ós pedig ugy, hogv a visszleszárnitolt váltókból egy bizonyos összeget betéiro helyeznek, vagy pedig az egyik direktor ur a másiknak azzal kedveskedik, hogy az év utolsó napján helyez el egy bizonyos összeget; de csak rövid i őre; a fő, hogy az emelkedés a mérlegben szerepeljen; ki merné most már a mérlegszerű adatok valódiságát kótségbev nni? Nincs is itt alaki, vagy jogi hibáról szó, csupán szemfényvesztésről, mely alkalmas arra, hogy a közönség bizalmát a bankkal szemben még jobban emelje. A másiK dolog, amit még említésre méltónak találok ugyancsak most aktuális, ez pedig az intézeteink szűkkeblűség?, fukarsága a jótékonyság gyakorlása terén. Milyen nagy és tekintélyes összeget tenne az ki, ha pénzintézeteink a nemzetiségiek mintájára jobban felkarolnák e humános tettet. Némely bank úgyszólván saját tartalékában fullad meg, belőle alaptőkét hasit ki, de adományok és kulturális szükségletek istápolása teljesen hidegen hagyja. Ilyen körülmények után szinte fehérholfószámba megy, amit a napokban két intézetről olvastunk. A Pécsi Takarékpénztár 100.. 00 koronát adott egy iskola felépítésére; a Halas és Vidéke Takarékpénztár pedig 40 hold földet osztott fel 8 szegény család között, akik később a tulajdonjogot is megkapják. A legelső pillanatra minden mélyebb ós behatóbb mérlegvizsgálatnál előbukkanó jelenségek ezek, melyek különösen a vidéki mérlegeknél mutatkoznak. Baláss Ferenc. (—) A szegedi vásárcsarnok- Strasser Albert, a vásárcsarnok tervezője levelet irt Bokor Páll polgármester-helyettesnek és arról értesiti őt, hogv a tervek átdolgozásaival hamarosan elkészül. Néhány nap múlva beérkeznek Szegedre az átdolgozott tervek és akkor Strasser Albert ujabb tanácskozást folvtat a tanácsosai és a bizottsággal a vásárcsarnok kivitelét illetőleg. Remélhető, hogy a februári közgvjj'és határoz már ebben a kérdésben és a vásárcsarnok építését még a tavpszsza1 megkezdik. (•—) A kliUeritfetikfelej,'élőkbeosztása A külterütet' köz'ege'ők ujabb beosztása fi!»vében Bokor Pál no'gánrester-he'yeftes elnöklésével február 10-ikén délelőtt tiz órakor szakértekez'et tesz. Ebbé a szakértekeztetbe bevonják a kii! terítteti gazdákat is. A külterület' köztemetők ujaibb beosztására azért van sziiksé?. mert az állattenyésztési szabályrendelet megengedi a tarka gulvók felállítását is, de ezeket a magyar csordáktói el kell küíjcniteni. Bmlapcsti gabonatőzsde. A határidőpiac iránva igen szilárd volt, mert állítólag nagyobb fizetésképtelenség miatt kényszteríedezések történtek bécsi számlára. A forégióm igen élénk volt. Egy órakor a koVetkezők Voltak a s&fóárMyámok: Rozs. ApriHar*. 12.92—12.03 Rpza mApi*ra 11.91 11 92 V Rnz, Áprilisra 10 41-10 49 Rozs nlrtARprro 0 32— 9.70 TVno*Pr! mniusra 8 91— '99 Tonfrpri inltnsra 8 94 8 95 7.»li Apriisra 10.16 10.17 % l»5Jílaj»esf? ArfófcíőiBsde. Február 3. A mai e'őfőzs'cte 'ránva kezdetben a teu'isz neyreségrealizá'ása folytán tegnapinál valamivel' zöngébb vo't. később azonban 'énvoves fordulat volt tapasztalható, mert bécsi megbízásból ma is folytatták a