Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-04 / 28. szám

6 DÉLMÁÜY AROR9ZÁG 1*12. február 4. MAPI HÍREK Híres szalonok. (Saját tudósítónktól.) A szalón hajdan az asszony egyéniségének legpompásabb kerete volt, ahol igazán kitűnt szellemi kiválósága és társaságbeli ügyessége. Szinte azt lehet mondani, hogy olyan arénája volt a női nem­nek, ahol képességeit, tehetségét, akár társa­dalmi, akár politikai irányú törekvéseit a má­sokéval összemérte. A szalón volt régente az első terület, ahol szárnyat bontott, ahol kilé­pett az életbe, miután évszázadokon át igy semmi téren sem érvényesülhetett. Az asszony érdeme, hogy az első szalón megalakult és ő egyesgette többi társnőinek az utat. Rambouillet Katalin olasz származá­sú nő volt és francia férjet választott magá­nak. Még az ő idejében, a XVII. század vé­géig, nem volt Franciaország szellemi életé­ben semmi jelentősége az asszonynak. Az ő érdeme, hogy az első reformáló lépések meg­történtek és megnyílhatott az első szalón. Madame Rambouillet Sálon bleuje annak­idején a jó társaság mindennapos találkozó helye volt. A háziasszony barátai korának legkiválóbb férfíai voltak, akik nap-nap után örömmel gyűltek egybe a kiváló hölgyek szalonjában. Eleinte csak férfiak voltak a ház vendégei, de ők maguk érezték, hogy a szellemi élet nem hajthat szép virágot asz­szonyok nélkül. Igy alakult az első szalón rögtön a nők gyiilőhelyévé is és ugy lát­szik, régtől fogva csak az alkalom kellett rá, hogy a nők szellemi fejlődését növelje. A szalónban egész más hang uralkodott, amint a férfinak a nőkkel szemben udvarias­nak és előzékenynek kellett lennie; ez a vá­lasztékos hang és jóizlés csak emelte a szalo­nok értékét. A Chambre bluenek Franciaország sorsá­ban vezetőszerep jutott, kultúrájának és iro­dalmának története szorosan összefügg vele. A legkülönfélébb elemek találkozóhelye volft ez a hires szalón. Nagynevű államférfiak, tudósok és irók, művészek és művésznők a ház mindennapos vendégei, akik együtt oko­san és bölcs mértékletességgel Ítéltek min­denen, csak a politikát száműzték a szalon­ból, még az államférfiak is. Oda tanulni jár­tak, ott lelki gyönyörűséget és okulást ki­vántak meriteni, A nőnevelésnek első reformja, is onnan indul ki és amikor egy széplelkü asszony maga köré gyűjti korának vezetőférfiait, ab ból csak haszon származhatik azokra is, akik ebben a társaságban közvetetleniil nem sze­repelnek. Szinielőadásaik elsőrendiiek voltak és a legelőkelőbb asszonyok ép ugy, mint Franciaország kiváló férfiai igaz sajnálattal láthatták, hogy Madame Rambouillet egész­ségének hanyatlásával megszűnik a közép­pont, ahol annyi'széP»t és művészit alkottak. Be eszmét' íöltáipa&ztotta. és akadt, aki folyi^asa.. Stu^ery. ünnepeli re­gényi'rónö Wfct» át A nezetőfizerepet. Az 6 vasárnap esti össze jövetelei rsalmem olyan •oTöntőcek. mint az első szalón estéi. Sajnos azonban, az ő uralma alatt megszűnt a szá­lén közvete+len meleg hangja, az érintkezés már nem volt olv hencő és a mi Madame Ramhouíllet cvnlérnábeTj természetes és igaz. volt. " itt csakhamar mesterkéltté és cikor­nyássá fajult. A? emberek kimértek lettek és minden elmésségük már számitó és kieszelt volt. A szerelem kérdései is előtérbe nyomulnak már. Mindent akadémikus )módon vitatnak meg, s ami ebből a szalonból kiszivárgott, az már nem volt tetszetős. Azon az elmések csak él­celődni és gúnyolódni tudtak és tartani lehe­tett tőle már, liogy a szalonok elveszítik azt a szerepet, amelyet széplelkü megnyitójuk szánt nekik. De azért már ólt a szalon ós nem volt tár­saságbeli asszony, aki ne fogadta volna ba­rátait, bizonyos előre meghatározott és beje­lentett estén. A tizennyolcadik században már annyira számottevő szerepe jut a nők szalonjának, hogy minden kiváló férfi számol vele. Az asszonyok uralkodói a társas életnek, és megszokják, hogy királynőkként ünnepe­lik őket. És a szalónjuk volt a birodalmuk, amelyben korlátlanul uralkodhattak. De csak Franciaországban volt igy. Bámulatos, hogy ez időkben sehol másutt még nem találkozunk a szalón fogalmával. Aztán a francia forradalom szelleme viszi el a szalont is Franciaországnoi. D'Alambert már érzi a féltékenykedés átkát is. Madame du Deffant és Madmoiselle Lepinasse között kell választania, mert az természetes, hogy ugyanaz a férfiú nem lehetett két háznak a vendége. Ez pártütés számba ment volna. De mintha már akkor a mai szalonok szelleme kisértene. Aki több helyre járt, az vitt is, ho­zott is hirt a másik házból. És ezzel megkez­dődik a mai szalón éltető eleme, a — pletyka. Fersze, hogy ez a kicsinyesség már a szalonok szellemének rovására történik és nivójukat sülyeszti. Már nemcsak egyszer fogad a házi­asszony: hetenkint gyakrabban vannak ven­dégei. És ha a hétfő a tudósoké, akkor a szer­da este a művészeté. Jeléül annak, hogy mái­nem tudják a különböző elemeket békésen együtt tartani. Egy-egy ilyen kiváló szalón­ban, ahol Diderot, d'Alambert, Marmontel végig hallgatják egy uj iró drámáját, vagy regényét, rögtön megbírálják és mialatt meg­vitatják, megbeszélik a fölvetett kérdést, a vendégek már tudják azt is, mit látnak, majd betek, esetleg hónapok múlva a szín­házban, vagy a könyvpiacon. És igy esik meg, hogy már kéziratban eldűlt egy irodal­mi kérdés sorsa, -uiásnap már más szalón­ban tárgyalják és szegény iró vagy művész­ember, mire a nyilvánosság elé vitte munká­ját, már a közvélemény elfogadta vagy elve­tette, aszerint, hogy a szalónok mit Ítéltek róla. A szalónok azonban nemcsak tudományos célt szolgálnak, hanem szórakoztatnak is. Sőt utóbb csak szórakoztatnak. És hogy tere ferével érik-e el ezt a célt, vagy másfajtáju játékkal, mondjuk kártyával, az végered­ményében mindegy. A XVII. század vége épen elég sok alkalmas anyagot ad a szóbe­szédre. A tróntól lefelé minden társaságbeli embernek' meg volt rá a bőséges anyaga. Ki ie használták alaposan, A későbbi kor megváltoztatta a régi és eredeti szalónf. Sokkal fontosabb, nagyobb é­égetőbb kérdések foglalkoztatták az egész emberiséget, semhogy szalónélettel törődhet­tek volna. Kiállottak a nők is az élet küzdő terére és minden nagy eszméért, igaz, jó és szép ügyért vállvetve harcoltak a férfiakkal. De hogy megbirták ezt a küzdelmet, hogy elég érettek voltak arra, hogy részeseivé le­gyenek a nagy célokért yaló küzdelemnek, azt annak köszönhették, hogy a megelőző kor kiragadta őket a. kényelmes, szellemi tespe­désből. — Beteg a csásaár! Vilmos császár be­teg, de a berlini udvari körökben, mint táv­iratunk jelenti, azt állítják, hogy a betegség könnyű természetű, pedig a császár az II re pastore előadásán sem jelent meg tegnap. Annyit konstatálnak, hogy a császár meg­hűlt és ágyban fekszik, felső légzőszervek hurutjában szenved. Környezetében azt han­goztatják, hogy a császár régi szokása sze­rint csak túlzott óvatosságból maradt ágy­ban, hogy minél előbb megszabaduljon a meghűlés következményeitől. — Hazni miniszter s királynál. Bécsb'l jelentik: Hazai Samu honvédelmi miniszter ma délelőtt meglátogatta Auffenberg hadügy­minisztert és Gcorgi osztrák honvédelmi mi­nisztert, azután Sehönbrunnba ment, ahol a király délelőtt tiz órakor külön kihallgatá­son fogadta. Hazai Héderváry gróf megbí­zásából jelentést tett a királynak a magyar ellenzék katonai politikai követeléseiről, il­letőleg a kormány javaslatairól. — Mos'vát képviselők értekezlete. Zágráb­ból jelentik: E hónap 7-én Budapesten a hor­vát országgyűlési képviselők értekezletet tar­tanak Pejacsevies Tivadar gróf elnöklésével. Az értekezleten Csuvaj horvát bán is meg fog jelenni. — Glatífehler pikpük a szegődi kato­likus körken. A szegedi katolikusikör meg­hív fására Glattfelder Gyula dr csanádi püspök február 10-én Szegedre érkezik. Másnap va­sárnap, február 11-ikén a körben kettős ün­nepély lesz. Délelőtt fél 12 órakor a piisook arcképének ünnepélyes leleplezése, este 8 órakor pedig közművelődési estély. Este 8 órakor ugyancsak a kör helyiségében köz­művelődési estélyen tart beszédet a püspök a katolikus intelligencia neveléséről. Beszéde után koncert következik, r.rneíven Hajnal Ist­ván dr és Kiss Ernő drámai monológ és me­lodráma előadásával vesznek részt, Miksa Ilonka énekel, Hozó Andor furutázik, Sz kai­ka Jánosné úrnő pedig zongorázik. A meghí­vókat a kettős ünnepélyre a közeli napokban küldi szét Lippáy György dr, a kör főtitkára. — A francia nyelvért. A szegedi fran­cia körben a tanfolyamok s a társalgási órák ismét elkezdődtek. Muráty Frigyes elnök nao— tudásával, agilitásával a kört látogatot­tá varázsolta. Szele Róbert dr tankerületi fő~ ioroyo-ató és Homor István reáliskolai igaz­gató szívessége folytán a gramatikai tanfo­lyamokat a reáliskolában tartják meg. A ma­gasabb francia nyelvisemerettel birók ré­szére francia lapok állának rendelkezésre. Külön órákban francia társalgások és felol­vasások közben szépirodalmi s aktuális napi •kérdések kerülnek megvitatás alá. Külön gvorsirási tanfolyamokat is tartanak, ha kellő számban jelentkeznek a résztvevők. Bővebb felvilágosítással szolgál az érdeklődőknek Lévay Ferenc dr ügyvéd (Széchenyi-tér 9. sz. I. 6.) egyesületi titkár. — Negy venmilliós kamkbnkás. A párisi pénzvilágnak', nagy szenzációja van. Egy két­száz éves bankcég, a fíenrotte és Mülíer ma megbukott. A megbukott bankház passzívája 30—40 mii ró frank. Az aktívák összegét még maguk a bankház főnökei sem tudják. — Hó, fa.«?y, Iiöfnvás. Újra beköszöntött a tél. Hetek óta megenyhült a lég, nem virult a határ, ellenben az emberek konstatálták, hogy az időjárás nem valami télies. Elolvadt a jég talán nemcsak a jégtáblán, de a jég­szekrényben is, esett az eső, szóval, furcsa

Next

/
Thumbnails
Contents