Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1912-02-04 / 28. szám
6 DÉLMÁÜY AROR9ZÁG 1*12. február 4. MAPI HÍREK Híres szalonok. (Saját tudósítónktól.) A szalón hajdan az asszony egyéniségének legpompásabb kerete volt, ahol igazán kitűnt szellemi kiválósága és társaságbeli ügyessége. Szinte azt lehet mondani, hogy olyan arénája volt a női nemnek, ahol képességeit, tehetségét, akár társadalmi, akár politikai irányú törekvéseit a másokéval összemérte. A szalón volt régente az első terület, ahol szárnyat bontott, ahol kilépett az életbe, miután évszázadokon át igy semmi téren sem érvényesülhetett. Az asszony érdeme, hogy az első szalón megalakult és ő egyesgette többi társnőinek az utat. Rambouillet Katalin olasz származású nő volt és francia férjet választott magának. Még az ő idejében, a XVII. század végéig, nem volt Franciaország szellemi életében semmi jelentősége az asszonynak. Az ő érdeme, hogy az első reformáló lépések megtörténtek és megnyílhatott az első szalón. Madame Rambouillet Sálon bleuje annakidején a jó társaság mindennapos találkozó helye volt. A háziasszony barátai korának legkiválóbb férfíai voltak, akik nap-nap után örömmel gyűltek egybe a kiváló hölgyek szalonjában. Eleinte csak férfiak voltak a ház vendégei, de ők maguk érezték, hogy a szellemi élet nem hajthat szép virágot aszszonyok nélkül. Igy alakult az első szalón rögtön a nők gyiilőhelyévé is és ugy látszik, régtől fogva csak az alkalom kellett rá, hogy a nők szellemi fejlődését növelje. A szalónban egész más hang uralkodott, amint a férfinak a nőkkel szemben udvariasnak és előzékenynek kellett lennie; ez a választékos hang és jóizlés csak emelte a szalonok értékét. A Chambre bluenek Franciaország sorsában vezetőszerep jutott, kultúrájának és irodalmának története szorosan összefügg vele. A legkülönfélébb elemek találkozóhelye volft ez a hires szalón. Nagynevű államférfiak, tudósok és irók, művészek és művésznők a ház mindennapos vendégei, akik együtt okosan és bölcs mértékletességgel Ítéltek mindenen, csak a politikát száműzték a szalonból, még az államférfiak is. Oda tanulni jártak, ott lelki gyönyörűséget és okulást kivántak meriteni, A nőnevelésnek első reformja, is onnan indul ki és amikor egy széplelkü asszony maga köré gyűjti korának vezetőférfiait, ab ból csak haszon származhatik azokra is, akik ebben a társaságban közvetetleniil nem szerepelnek. Szinielőadásaik elsőrendiiek voltak és a legelőkelőbb asszonyok ép ugy, mint Franciaország kiváló férfiai igaz sajnálattal láthatták, hogy Madame Rambouillet egészségének hanyatlásával megszűnik a középpont, ahol annyi'széP»t és művészit alkottak. Be eszmét' íöltáipa&ztotta. és akadt, aki folyi^asa.. Stu^ery. ünnepeli regényi'rónö Wfct» át A nezetőfizerepet. Az 6 vasárnap esti össze jövetelei rsalmem olyan •oTöntőcek. mint az első szalón estéi. Sajnos azonban, az ő uralma alatt megszűnt a szálén közvete+len meleg hangja, az érintkezés már nem volt olv hencő és a mi Madame Ramhouíllet cvnlérnábeTj természetes és igaz. volt. " itt csakhamar mesterkéltté és cikornyássá fajult. A? emberek kimértek lettek és minden elmésségük már számitó és kieszelt volt. A szerelem kérdései is előtérbe nyomulnak már. Mindent akadémikus )módon vitatnak meg, s ami ebből a szalonból kiszivárgott, az már nem volt tetszetős. Azon az elmések csak élcelődni és gúnyolódni tudtak és tartani lehetett tőle már, liogy a szalonok elveszítik azt a szerepet, amelyet széplelkü megnyitójuk szánt nekik. De azért már ólt a szalon ós nem volt társaságbeli asszony, aki ne fogadta volna barátait, bizonyos előre meghatározott és bejelentett estén. A tizennyolcadik században már annyira számottevő szerepe jut a nők szalonjának, hogy minden kiváló férfi számol vele. Az asszonyok uralkodói a társas életnek, és megszokják, hogy királynőkként ünnepelik őket. És a szalónjuk volt a birodalmuk, amelyben korlátlanul uralkodhattak. De csak Franciaországban volt igy. Bámulatos, hogy ez időkben sehol másutt még nem találkozunk a szalón fogalmával. Aztán a francia forradalom szelleme viszi el a szalont is Franciaországnoi. D'Alambert már érzi a féltékenykedés átkát is. Madame du Deffant és Madmoiselle Lepinasse között kell választania, mert az természetes, hogy ugyanaz a férfiú nem lehetett két háznak a vendége. Ez pártütés számba ment volna. De mintha már akkor a mai szalonok szelleme kisértene. Aki több helyre járt, az vitt is, hozott is hirt a másik házból. És ezzel megkezdődik a mai szalón éltető eleme, a — pletyka. Fersze, hogy ez a kicsinyesség már a szalonok szellemének rovására történik és nivójukat sülyeszti. Már nemcsak egyszer fogad a háziasszony: hetenkint gyakrabban vannak vendégei. És ha a hétfő a tudósoké, akkor a szerda este a művészeté. Jeléül annak, hogy máinem tudják a különböző elemeket békésen együtt tartani. Egy-egy ilyen kiváló szalónban, ahol Diderot, d'Alambert, Marmontel végig hallgatják egy uj iró drámáját, vagy regényét, rögtön megbírálják és mialatt megvitatják, megbeszélik a fölvetett kérdést, a vendégek már tudják azt is, mit látnak, majd betek, esetleg hónapok múlva a színházban, vagy a könyvpiacon. És igy esik meg, hogy már kéziratban eldűlt egy irodalmi kérdés sorsa, -uiásnap már más szalónban tárgyalják és szegény iró vagy művészember, mire a nyilvánosság elé vitte munkáját, már a közvélemény elfogadta vagy elvetette, aszerint, hogy a szalónok mit Ítéltek róla. A szalónok azonban nemcsak tudományos célt szolgálnak, hanem szórakoztatnak is. Sőt utóbb csak szórakoztatnak. És hogy tere ferével érik-e el ezt a célt, vagy másfajtáju játékkal, mondjuk kártyával, az végeredményében mindegy. A XVII. század vége épen elég sok alkalmas anyagot ad a szóbeszédre. A tróntól lefelé minden társaságbeli embernek' meg volt rá a bőséges anyaga. Ki ie használták alaposan, A későbbi kor megváltoztatta a régi és eredeti szalónf. Sokkal fontosabb, nagyobb éégetőbb kérdések foglalkoztatták az egész emberiséget, semhogy szalónélettel törődhettek volna. Kiállottak a nők is az élet küzdő terére és minden nagy eszméért, igaz, jó és szép ügyért vállvetve harcoltak a férfiakkal. De hogy megbirták ezt a küzdelmet, hogy elég érettek voltak arra, hogy részeseivé legyenek a nagy célokért yaló küzdelemnek, azt annak köszönhették, hogy a megelőző kor kiragadta őket a. kényelmes, szellemi tespedésből. — Beteg a csásaár! Vilmos császár beteg, de a berlini udvari körökben, mint táviratunk jelenti, azt állítják, hogy a betegség könnyű természetű, pedig a császár az II re pastore előadásán sem jelent meg tegnap. Annyit konstatálnak, hogy a császár meghűlt és ágyban fekszik, felső légzőszervek hurutjában szenved. Környezetében azt hangoztatják, hogy a császár régi szokása szerint csak túlzott óvatosságból maradt ágyban, hogy minél előbb megszabaduljon a meghűlés következményeitől. — Hazni miniszter s királynál. Bécsb'l jelentik: Hazai Samu honvédelmi miniszter ma délelőtt meglátogatta Auffenberg hadügyminisztert és Gcorgi osztrák honvédelmi minisztert, azután Sehönbrunnba ment, ahol a király délelőtt tiz órakor külön kihallgatáson fogadta. Hazai Héderváry gróf megbízásából jelentést tett a királynak a magyar ellenzék katonai politikai követeléseiről, illetőleg a kormány javaslatairól. — Mos'vát képviselők értekezlete. Zágrábból jelentik: E hónap 7-én Budapesten a horvát országgyűlési képviselők értekezletet tartanak Pejacsevies Tivadar gróf elnöklésével. Az értekezleten Csuvaj horvát bán is meg fog jelenni. — Glatífehler pikpük a szegődi katolikus körken. A szegedi katolikusikör meghív fására Glattfelder Gyula dr csanádi püspök február 10-én Szegedre érkezik. Másnap vasárnap, február 11-ikén a körben kettős ünnepély lesz. Délelőtt fél 12 órakor a piisook arcképének ünnepélyes leleplezése, este 8 órakor pedig közművelődési estély. Este 8 órakor ugyancsak a kör helyiségében közművelődési estélyen tart beszédet a püspök a katolikus intelligencia neveléséről. Beszéde után koncert következik, r.rneíven Hajnal István dr és Kiss Ernő drámai monológ és melodráma előadásával vesznek részt, Miksa Ilonka énekel, Hozó Andor furutázik, Sz kaika Jánosné úrnő pedig zongorázik. A meghívókat a kettős ünnepélyre a közeli napokban küldi szét Lippáy György dr, a kör főtitkára. — A francia nyelvért. A szegedi francia körben a tanfolyamok s a társalgási órák ismét elkezdődtek. Muráty Frigyes elnök nao— tudásával, agilitásával a kört látogatottá varázsolta. Szele Róbert dr tankerületi fő~ ioroyo-ató és Homor István reáliskolai igazgató szívessége folytán a gramatikai tanfolyamokat a reáliskolában tartják meg. A magasabb francia nyelvisemerettel birók részére francia lapok állának rendelkezésre. Külön órákban francia társalgások és felolvasások közben szépirodalmi s aktuális napi •kérdések kerülnek megvitatás alá. Külön gvorsirási tanfolyamokat is tartanak, ha kellő számban jelentkeznek a résztvevők. Bővebb felvilágosítással szolgál az érdeklődőknek Lévay Ferenc dr ügyvéd (Széchenyi-tér 9. sz. I. 6.) egyesületi titkár. — Negy venmilliós kamkbnkás. A párisi pénzvilágnak', nagy szenzációja van. Egy kétszáz éves bankcég, a fíenrotte és Mülíer ma megbukott. A megbukott bankház passzívája 30—40 mii ró frank. Az aktívák összegét még maguk a bankház főnökei sem tudják. — Hó, fa.«?y, Iiöfnvás. Újra beköszöntött a tél. Hetek óta megenyhült a lég, nem virult a határ, ellenben az emberek konstatálták, hogy az időjárás nem valami télies. Elolvadt a jég talán nemcsak a jégtáblán, de a jégszekrényben is, esett az eső, szóval, furcsa