Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-25 / 46. szám

2 DELMAGYARORSZÁG 1912. február 18. Hódolat a királyi Ítélőtábla bölcs és igazságos biráinak, akik birák tudtak lenni a birói és a birói becsület felett! Nem fesz több városatya. — A szervező-bizottság ülése. — (Saját tudósítónktól.) Szombaton délután ülést tartott a szervező-bizottság, amely több fontos ügyet tárgyal le. A bizottság hosszabb vita után elhatározta, hogy javasolja a közgyűlésnek térjen napirendre Tóth Imre dr .azon indítványa fölött, amelyben az a törvényhatósági bizottság tagjainak számát négyszázra javasolja fölemelni. Elhatározta a bizottság azt is, hogy a javadalmi ügyvezetői állást érettségi vizsgálathoz köti és ugy módosítja a szervezeti szabályrendeletet, hogy a javadalmi ügyvezetőt a polgármester nevezi ki. A bizottság üléséről, amely mindvégig gazdag volt vitában, alábbi tudósításunk számol be: (Kisebb ügyek.) Lázár György dr polgármester elnökölt az ülésen, amelyen kilencen jelentek meg a bizottság tagjai közül. Balogh Károly tanácsos bejelentette, bogy Mayer István vizdijkezelő és társai arra kérték a várost, hogy állásukat véglegesítsék és részükre 1200 korona évi fizetést és 400 korona lakbért állapítsanak még. A bizottság a kérést elutasította és ugy határozott, bogy az állások általános rendezése alkamával fogja ezeket az állásokat is rendszeresíteni. A külterületi orvosok azt kérték, bogy 800 korona lótpitási átalányukat 1400 koronára emeljék föl. A bizottság nem teljesiti a kérést, (Legyen kisebb a törvényhatóság.) Tóth Imre dr törvényhatósági bizottsági tag tudvalevően azt indítványozta, hogy a bizottság tagjainak számát ..emeljék föl négyszázra. A közgyűlés az inditványt javaslattételre kiadta a szervező-bizottságnak. Taschhr Endre főjegyző azt javasolta, hogy térjenek az indítvány fölött napirendre. Az indítvány folytán a kerületek mostani beosztá-, pedig annak csak féllába volt. A másikat odaadta a hazájának... Ha ugyan a hazának szüksége volt arra, hogy .követválasztáskor boros fejjel szekérre üljön és a szekérről a szekér alá kerüljön. Mikor is féllába ott maradt. Még az hozzá, "hogy más vármegyékben tán akadnak még szép asszonyok, de a miéinkben a legszebb özvec^ Sári Mihályné volt. Ez azónban nem lett volna még olyan nagy baj. Nemcsak a legszebb volt ő, de a legerényesebb is. Véleményem szerint sohase lett volna Sáriné olyan hires, mint amilyen volt, ha ez a második tulajdonság hiányzik természetéből. Mert, hiába, nem is igazi szépség az, amely mindenkié. Az a szép, amely egyedül a miénk. De a legszebb, amely senkié. Sáriné pedig -senkié se volt, mióta az a bolond Sári — minek is születik ilyen ostoba ember? — elcserélte meleg, puha nyoszolyáját egy deszkaalkotmánnyal. Téli disznótorozáskor jéghideget harapván, amely hidegség elterjedt egész testére. Elment és a szép virágszál árván itt maradt. No, hiszen kertésze akadt volna elég, mindjárt az első időben. Barinkay, a főszolgabíró ajánlkozott is nyomban a temetés után. — Ha valamire szükség van, nemzetes asszony csak forduljon hozzám. Tudja, a hatóság sok mindent megtehet, mert a hatóságnak nagy az ereje. Igy beszélt a vörösképü, kövér férfin és sói is meg kellene változtatni és a várutt tizenkét kerületre kellene beosztani tiz helyett. Lázár György dr 'polgármester előadja, hogy budapesti tartózkodása alkalmából Némethy államtitkártól azt az információt nyerte, hogy a városi törvény tervezete készen van, az legközelebb a Ház elé is kerüi és igy fölösleges rnost ezzel a kérdéssel foglalkozni. Becsey Károly dr azt mondja, hogy terjesszék páriolólag a javaslatot a közgyűlés elé. A törvény is megengedi, hogy a bizottság tagjainak a száma a mostani 284 helyett 490 legyen. Rósa Izsó dr ugy véli, hogyha volna kötelező törvény arra, hogy a törvényhatósági bizottságot ki kellene egészíteni, akkor sem. lehetne végrehajtani a javaslatot addig, amig a népszámlálás eredményét hivatalosan nem ismerik. Kötelező törvény azonban nincs és ha mód volna arra, hogy a bizottság tagjainak számát leszállítsuk, akkor ezt tenné meg legszívesebben. A közügyeknek sem válik előnyére' egy bizonytalan többség és szerinte a közgyűlés színvonalát szállítaná le az, ha a bizottsági tagok száma nagyobb lenne. Végzetesnek tartja, ha az indítványból határozat lenne. A főjegyző javaslatát pártolja. Palócz László hasonló nézeten van. Célszerűségi szempontból is helyes, ha a kérdés fölött napirendre térnek. A határozatot végrehajtani úgysem lehetne és előbb lép életbe a városi törvény, mint mielőtt a javaslat megvalósul. Ne csináljanak felfordulást akkor, a mikor egy másik rend következik be. Koszó István dr,. Pap Róbert dr, Obláth Lipót és Rósa Izsó dr hozzászólásai után a többség elfogadta a főjegyző javaslatát és elhatározta, hogy a közgyűlésnek a napirendretérést javasolja. (A javadalmi ügyvezető.) Balogh Károly előadja, hogy Nyiri Bálint halála óta csak ideiglenesen van betöltve a javadalmi ügyvezetői állás. A javadalmi bizottság határozatához képest javasolja, hogy az állás végleges betöltése iránt intézkedjenek és az állást számvevői képesítéshez kössék. A bizottság Becsey Károly dr javaslatával szemben ugy határozott, bogy az állást érettségi vizsgálathoz kötötte és kimondotta, hogy a javadalmi ügyvivőt a polgármester nevezi ki. savószinü szemével oly keifiényen nézett Sárinéra, mintha mindjárt vasra akarná veretni. Az asszony szemérmesen felelt: — Köszönöm jóságát, főbiró uram. Én nem igen járok a korcsmába verekedni. — Nono, — felelt Barinkai és olyan fenyegetően sodorta gyér bajuszát, mintha az özvegy volna a legnagyobb verekedő. A hónapok multak, imiladozták és mindig több kertész akadt volna, aki a virágszálat öntözi. Még öreg alispánunk is, arra jártában, igy kiáltott fel: — A macska rúgja meg! Ha egypár esztendőcskével fiatalabb volnék! De mit ér a kívánság! Nem fiatalodott az öreg ur így napot se. Ahány fiatal, öreg gavallér volt a vármegyében, .mind megpróbálkozott az özveggyel. Mintha valami babonás állapot vette volna -Körül az asszonyt, nem hajlott a szóra, esdeklésre. Barinkay főbiró elkeseredve mondogatta: — Ha lehetne, már az ördöggel is szövetkezném, csak megtörjem ennek az asszonynak a makacsságát. Épen jókor emlegették az ördögöt. Nemsokára jött fekete fogatán és az özvegy házánál stációt tartott. Negyednapra már az egész vármegye azon törte a fejét, hogy ki lehetett a titokzatos látogató. ;Mert hogy nem Tornaünnep a színpadon. — A Szegedi Tornaegyesület a testnevelés fejlesztésére. — (Saját tudósítónktól.) Érdekes és élvezetes ünnepség lesz március elején a szegedi színházban. Az ünnepséget a Szegedi Tornaegyesület rendezi, az az egyesület, amely a testnevelés fejlesztése körül évek óta nagy tevékenységet fejt ki és minden igyekezetével azon van, hogy a testgyakorlást minél szélesebb rétegekben kedveltesse meg a városban. Az ünnepséget március kilencedikén délután öt órakor tartják meg a szegedi városi szinliázban és az előjelek azt bizonyítják, liogy ez a nagyszabású ünnepség mindvégig a siker jegyében fog lefolyni. A magas színvonalú ünnepség érdekességét nagyban emeli az a körülmény, liogy azon a magyarországi reprezentatív tornacsapat női és férfi •tagjai is részt vesznek. A Szegedi Tornaegyesületnek működését a város uri társadalma mindenkor azzal a rokonszenvvel kisérte, amelyet az egyesület meg is érdemelt. Ez az egyesület sikerrel teremtett meg a városban egy élénk sportéletet; tavaly Nagyváradon és Nagykikindán rendezett sikerült ünnepséget és ma Hódmezővásárhelyen mutatja be a képességeit. Eddigi működésével méltán rászolgált arra a meleg érdeklődésre, amellyel a közönség az ünnepség elé néz és amely érdeklődés előre biztosit ja azt, hogy március 9-én színültig megtelik a színház uri közönséggel, amelynek nagy gyönyörűsége telik a plasztikus és színes látványosságokban. Az ünnepségen a. Magyarországi Testédző Egyesületek Szövetsége reprezentatív csapatának 18—20 hölgy tag ja és 12—14 férfitagja vesz részt Kmetykó János és Bábel Rezső budapesti művezetők, valamint Újhelyi Sándornak, a kölgycsapat vezetőjének vezetésével. Az ünnepségen közreműködik a Szegedi Tornaegyesület férfi- és legutóbb megalakult bölgyesapata is. Lejönnek az ünnepségre Szegedre a MOTESz. részéről Bolla Mihály min. tanácsos, a szövetség ügyvezető alelnöke, Iszer Károiy máv. főfelügyelő, a szövetség alelnöke és Maleczky Román főtitkár. Értesülésünk szerint az ünnepségen kivétel nélkül megjelennek az összes szegedi iskolák növendékei és ez a körülmény előre biztositja a telt házát, amelyet különben biztosit a közönség nagy érdeklődése is. A Szegedi Tornaaz ördög volt, azzal csak tisztában vagyunk mindnyájan, nemde, szerelmetes atyámfiai? Az özvegy maga szelidkésen mosolygott. — Lehet, hogy itt járt az ördög. Hallottam valami zörgést a tornácon, de ide a házba nem jött be senki. Mit is akarna velem az ördög? — fűzte hozzá szomorú mosolygással . A muskátlik tovább is ott virítottak az ablakában, az udvarán ott járt és ugatta a holdvilágot három farkasfogó komondor, Barinkay a hivatalos jelentések margóján még mindig csak ilyenforma híradásokkal lehetett a megyei uraknak: „Semmi nevezetes. A Lőrinc-napot megültük, Sáriné pedig lakat alatt tartja a szivét." A hivatalos irás margójáról lenyestük a hiradást, Az egyiket eltette öreg levéltárosunk, Gaál Endre, a másikat pedig valamelyik fiatal aljegyző. ... Abban az időben, amikor Sáriné divatban volt, magam is a vármegyét szolgáltam és a Barinkay széljegyzetei jobban érdekeltek a hivatalos Írásnál. • Egyszer ezt jelentette a főbiró: „A csendőrökkel a fekete fogatot nyomoztatom, mert már újra megjelent egy éjszaka." Nemsokára ezután valami névnap, vagy lakodalom Bujiba szólított. Vidáman ültem fel a kocsira, vigan értem Bujiba. A vörösképü Barinkay atyáskodva tette vállamra a kezét: ; — Nos, amice, mi újság a központban?