Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-24 / 45. szám

V. 1912, február 24. DELMAGYARORSZÁG 1846 április 8-án, Duse Eleonora 1859 október 3-án, Enrico Caruso 1873 február 25-én, Er­mete Novelli 1851 május 4-én és végül Fre­goli 1867 julius 16-án született. * Bojkottálták D'Annnnzio müveit. Bécs­ből jelentik: A központi könyvtár-egyesület, amelynek népkönyvtárát a város szubven­cionálja, szerdán este lármás gyűlést tar­tott. Arról volt szó, hogy a közkönyvtárak­ból küszöböljék ki Gabriele D'Annunzio mü­veit s az iró nevét töröljék a katalógusokból, mert az olasz költő esküdt ellensége Ausztriá­nak. Az indítványt zajos vita után egy sza­vazat kivételével egyhangúlag fogadták el. A Magyar Kurír hírei Szegedről. — Nyilatkozatok egy képtelen riportröl. — (Saját tudósítónktól.) Néhány nappal ez­előtt az egyik szegedi lapban hosszabb cikk jelent meg, amely megvádolta a mérnöksé­get, á rendőrséget és a tűzoltóságot azzal, hogy a lakásvizsgálatokat nem teljesitik ugy, amint azt a szabályrendelet előírja. A cikk­ben közöltéket kiszínezve fölküldötték Buda­pestre a Magyar Kurír cimü kőnyomatosnak, amely az esetről, mint súlyos közigazgatási botrányról adott tudósitást. A fővárosi la­pokban a Magyar Kurír közleménye igy je­lent meg: — Kétezer féligkész ház Szegeden. Szeged­ről jelentik a Magyar Kurir-n&k: Lázár György dr polgármester szigorú rendeletet bocsátott ki a lakhatási engedelem kiadása ügyében. Több panasz merült föl ugyanis, hogy a mérnökség, tűzoltóság és a rendőrség­nem jelenik meg a lakásvizsgálatnál, holott erre az épitkezési szabályrendelet kötelezi őket. Igy azután a lakók beköltözködhetnek olyan lakásokba is, amelyek még nincsenek készen és amelyek a lakhatásra semmiképen sem alkalmasak. Most ennél sídyosabb köz­igazgatási botrány derült ki egyik tanács­ülésen. Balogh Károly tanácsos azt a szenzá­ciós kijelentést tette, hogy Szegeden mint­egy kétezer olyan ház van, amelyre nincs ki­adva a lakhatási engedelem és mégis laknak benne. Az épitkezési szabályrendelet pedig határozottan ugy intézkedik, hogy az uj há­zakba lakhatási engedelem nélkül beköltözni nem szabad s ha ez mégis megtörténik, ak­kor a hatóság intézkedésére a rendőrségnek karhatalommal is el kell távolítania a lakó­kat. Többnyire a szegényebb emberek azok, kat, melyek még nem kaptak lakhatási enge­delmet és azután igénybe veszik a karhatal­rendőrség össze fogja irni azokat a háza­kat, melyek még nem kaptak lakhatási eng­demet és azután igénybe veszik a karhatal­mat, minek folytán mintegy kétezer ember fog lakás nélkül maradni Szegeden. Miután az utóbbi időben, főleg az emiitett kőnyomatos kiadása alapján olyan hírek je­lenteik'-meg, 'különösen a fővárosi lapokban, amelyek valótlanok és Szegednek rossz hi­rét költik, utána jártunk a dolognak. Megtud­tuk, hogy a közlemények alapján Lázár György dr polgármester 1226—1912.' elnöki szám alatt február 21-ikén felhivta a mérnök­séget, hogy tegyen jelentést az esetről. Tóth Mihály városi főmérnök a felhivásra a követ­kező átiratot intézte a polgármesterhez: 1785/912. mh. Nagyságos Polgármester Ur! Az 1226/912. eln. számra jelentem, hogy a Kétezer félig kész ház cimü cikkben foglaltak a valóságnak nem felelnek meg, amennyiben a lakhatási és használhatási engedélyek ki­adása helyszíni tárgyalásaiban semmiféle hátrdlék nincsen. Az 1911. évi építési enge­délyek közül azok, amelyekre lakhatási en­gedélyek kérettek, minden egyes esetben ki­adattak, Az 1910. évi építési engedélyek akár kért rá a tulajdonos lakhatási vagy hasz­nálhatási engedélyt, akár nem, folyó évi ja­nuár 1-től kezdődőleg — mert ezen időpontig bírtak az engedélyek joghatálylyal — soro­zatosan naponkint 10—20 darab engedély helyszíni bizottsági tárgyalásra kitüzetett, ugy, hogy az eredetileg 610 darabot kitevő építési engedélyek közül az eddig még el nem intéztetett, azaz tárgyalás még nem tüzetett ki 40 lakhatási és 81 darab használhatási en­gedélyre. Ezen még ki nem tűzött ügyek tárgyalásai előreláthatólag március hó közepe felé vég­leges elintézést fognak nyerni. Bene Károly volt városi építész úrtól még visszamaradt 1909. évről 20 darab épí­tési engedély, melyek március hóban szintén véglegesen el fognak intéztetni. Tehát az épi­jtési engedélyek, lakhatási és használhatási jogok kiadásánál mulasztás nem történhetett, mert azok elintézése mindenkor időre a leg­nagyobb rendben történik. Beszéltünk ebben az ügyben Lázár György dr polgármesterrel, aki azt mondotta, hogy az egész hír hazugság. Somogyi Szilveszter dr főkapitány ezeket mondotta: — Tapasztalom, hogy a fővárosi lapokban Szegedről sok olyan hir jelenik meg, amelyek alkalmasak arra, hogy a város iránt unszim­pátiát keltsenek. Ennek a következménye az­után az, hogy akik nem ismerik Szegedet közvetlenül, hanem csak az újságokból, azok műveletlen emberek nagy falujának tartják a várost, ahol minden korrumpálva van. Min­dig csak olyan hír jelenik meg rólunk a fő­városi lapokban, ami nem igaz és ami kelle­metlen. Az ország egyáltalában nem vett tu­domást arról, hogy itt két és fél milliós asz­faltozás történt, csak kerülő uton tudták meg, hogy itt olyan nagyarányú épitkezés folyik, olyan mértékben fejlődik a város, hogy meg­állhatja a helyét mindenütt. Ha azután vidéki emberek Szegedre jönnek, akkor győződ­nek csak meg arról, hogy ez a város nem olyan, miíit amilyennek festik. E tekintetben magamnak ís több tapasztalatom van. A be­csületességnek, az igazságnak és a városnak tesz szolgálatot az az ujságiró, aki az ilyen képtelen híreknek a fővárosi lapokban való szellőztetését tüzzel-vassal megakadályozza. Hivatalos Írással és nyilatkozattal ismer­tettük áz ügyet, ugy amint az áll. A cikkben közöltekhez a magunk részéről hozzáfűzni valónk nincs. Dr Eisner Manó ügyvédi irodáját Tisza iajos-körufc 61. szám alatt Telefon 11—65. iTIfifjnyiiotta. Islefon 11—65. Báli ingek, nyakkendők, keztyük és CZipŐk 2290 legdivatosabb és leg­szebb kivitelben kaphatók: EZELŐTT GYÉRES M. MÁRTONNÁL SZEGED, TISZA-SZÁLLÓ MELLETT GROSZ I. A frizérnök. — Hoggan csinálják Szegeden a pletykát ? — (Saját tudósítónktól.) Szegeden minden napra öt-hat friss pletyka is akad. Pletykát hall az ember a reggelinél, az ebédnél, a ka­pucinért is egy friss pletyka kíséretében ön­tik a ruhánkra, a déli korzón, az esti korzón, a moziban, a színházban a gőzfürdőben min­dig akad valaki, aki a „le'gujabb" pletykát (feltálalja. A mese rendesen szép, legföljebb a szereplők ujak és egy nap alatt tele van a város a kósza hirrel, hogy ez vagy az a férj válik a feleségétől, mert az asszonyt hűt­lenségen érte. Utóbb azután kiderül, hogy a pletykának semmi alapja nincs, az csak azért született meg, mert vannak olyanok, akiknek sok a szabad idejük. Azok, akikről a pletyka szól, eleinte keresik a forrást, a melyet azonban nem tudnak megtalálni, ké­pőbb azután boszankodnak, legvégül pedig maguk nevetnek az egész histórián. Végeredményben minden pletykának forrá­sa a frizérnő. Az a fiatal, vagy idősebb nősze­mély, aki már korán reggel kis táskájával a kezében siet az utcán, hogy minden kun­csaftjához elmehessen. A frizérnő mialatt kedves nőd hajába rakja az einlágot és a loknikat, friss pletykával nyújt szórakozta­tást. Ez a kötelessége is, mert a kedves nőd és annak kedves barátnői megkövetelik, hogy a frizérnőjük tudjon mindent, ami a város­ban történik. Ha véletlenül a frizérnőd há­rom egymásután következő napon nem tud pletykát mondani, akkor bizonyos, hogy ha­marosan kiadják az útját. A frizérnőnek tehát érdeke, hogy mindig tudjon friss pletykával szolgálni. Elmondja 1 a frizérnő azt, ami történt, de többször mond­ja el azt, ami nem is esett meg. Végre is ő nem tehet róla, hogy nincs annyi pikáns ese­mény a városban, amennyivel a kuncsaftjai kíváncsiságát kielégíthetné és igy esik aztán meg, hogy a frizérnő elmeséli azt a históriát, amely tiz évvel ezelőtt Kukutyinban a tanitó feleségével megesett, de ugy adja be a histó­riát, mintha ez most történt volna meg Sze­geden, akármelyik közbeesülésben álló uri­asszonynyal. Amit azután a frizérnő a reg­geli fésülésnél kedves nőd őnagyságának el­mesél, azt délelőtt megtudják a piacon, délben megtudod te, délután megtudják a barátnők és miután „kellő diszkréció mellett" te is el­mondod a barátaidnak, a feleséged barátnői is elmondják a barátnőiknek, egy nap alatt sikerült elterjeszteni a városban olyan híre­ket, amelyeket valamelyik frizérnő talált ki és amelyek alkalmasak arra, hogy kellemet­len hirbe hozzák a város akármelyik közis­mert famíliáját. A megrágalmazottak nem tehetnek sem­mit a pletyka ellen. Az újságban nem nyilat­kozhatnak, mert ezzel nevetségessé tennék magukat, mert nagyobb tápot adnának a pletykának, felelősségre nem vonhatnak sen­kit, mert mindenki „csak hallotta" az esetet. Voltaképen azonban nem a frizernők az okai ennek az állapotnak. A frizernők bi­zonyosan nem pletykálnának annyira, ha nem követelnék meg tőlük. Hiszen amikor a frizérnő belép a lakásba, már azzal fogad­ja a ház asszonya, hogy: — Nem tud valami friss pletykát? A frizérnő persze tud, ha nem tud, hát csinál. Arról persze becses nőd még csak nem is álmodik, hogy szeretett frizernője annál a barátnőjénél mesél el róla valami képte­lenséget, akinek az esetén egy fél órával ez­előtt ő nagyon jókat kacagott. Ezt a cikket abban a biztos tudatban irtuk meg, hogy ezzel a helyzeten egy cseppet sem segítünk. Továbbra is fogniuk pletykálni Szegeden és továbbra is fognak uj pletykákat pletykálni a frizernők. Semmiféle intézke­déssel nem lehet orvosolni a bajokat és azoknak, akiket kikezdett a pletyka, csak egy vigasztalásuk lehet: nem ők az elsők és nem ők az utolsók.

Next

/
Thumbnails
Contents