Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-23 / 44. szám

1912. február 18. DÉI MAGYARORSZÁG 1 828 567 K 85 f 1,067.363 K 96 t 1,895.931 K 81 f 119 391 K 69 f V. Kamatozó és tűrfeszléses Jelzálogkölcsönök, Állomány 1910. december 81-ón ­Kölcsönadatott 1911. évben 1 Összesen — Visszafizettetett 1911. évben Állomány 1911. december 31-én 1,776.540 K 12 ! Forgalom — 1,186 755 K 65 ! VI. Pénzt érszámia. Egyenleg 1910. december 31-én— 92.366 K 62 f Bevétel 1911. évben — 13,184 109 K 61 f Összesen — 13,276.476 K 23 f Kiadás 1911. évhen 13,097.838 K 31 f Egyenleg 1911. december 31-én -• 178.637 K 92 f Pénztári forgalom - 26,281 947 K 92 f VII. Váitóüzleii forgalom. Bevételek és kiadások 1911. évben 731 831 K 42 f Összes forgalom, — 88,815.843 K 79 f Mérlegünk 1911. évi tiszta nyeresége a) az 1910. évről áthozat 2.040 K 14 f b) keresetünk 1911. évben 63.214 K 96 f Összesen — 65 265 K10 f-t tesz ki, melynek hovaforditására nézve a következő alapszabály­szerü javaslatot ajánljuk: Tartalékalap 5°/„ 3.160 K 75 f Tartalékalap kiegészítése l.c09K2őf4 970 K — f Igazgatóság 13»/0 8.217 K 95 f Felügyelő-bizottság 2% 1 264 K 30 f Választmány 4% 2.528 K 60 f Tisztviselők 2.540 K — f Jótékony cél - 900 K — f Szelvények beváltására á 13. - korona — 39 000 K — f 59.470 K 85 f A fennmaradó — 5.834 K 25 f-t 1912. üzletévre átvinni ajánljuk. Indítványozzuk, hogy az 1911. évi 21. sz. osztalékszelvény 1912. február 26-tól kezdve helyben az intézet pénztáránál, Budapesten a Magyar Általános Takarékpénztár Rész­vénytársaság főpénztáránál* 13 koronával Ibeváltassanak. Dr Hegedűs Lóránt ur, országos képviselő, — igazgatóságunknak évek során át lelkes és buzgó tagja, az év folyamán vállalt más ér­dekeltsége folytán igazgatóságunk köteléké­ből — igaz sajnálatunkra kivált. Köteles­séget teljesítünk akkor, midőn' ehelyütt is köszönetünket fejezzük ki intézetünk érde­kében kifejtett értékes működéséért. Felügyelő-bizottságunk elnöke, Szabó Jakab [ur az elmúlt évben elhalálozott. Róla — aki intézetünk tevékenysége iránt mindenkor a legnagyobb érdeklődést tanúsította — ke­gyelettel emlékezünk meg és indítványoz­zuk, hogy a t. Közgyűlés elhalálozása feletti részvétét jegyzőkönyvben örökítse meg. Az intézet 5 igazgatósági, 3 felügyelő-bi­zottsági ós 2 választmányi tagsága betöl­tendő, ennélfogva kérjük a t. Közgyűlést, hogy a választásokat megejteni szívesked­jék. Napirendünk 5-ik pontjára áttérve, indít­ványozzuk, hogy a t. Közgyűlés alaptőkénk felemelését határozza el. Indítványunk indo­kolására bátrak vagyunk felemlíteni, hogy intézetünk az 1908. évben történt alaptőke felemelése óta örvendetes módon fellendül­vén, az ujabb tőkefelemelés szükségessé válik. Ugy az intézetünk, iránti bizalom fentar­tása, mint annak növelése, de üzletkörünk­nek céltudatos kiterjesztése ás hitelképessé­günk gondos körültekintő megóvása és ál­talában az intézet egész jövője is megköve­teli, hogy alaptőkénket és tartalékainkat aránylagosan felemeljük. Javasoljuk ennélfogva, méltóztassék elha­tározni, hogy alapszabályainknak az alaptő­kére vonatkozó szakaszának módosításával a Szegedi Takarék- és Hitel Részvénytársaság részvénytőkéje 2000 darab ujabb 200 K név­értékű részvény kibocsátása által 3.000,000 koronára felemeltessék, hogy az uj részvé­nyek 210 korona árfolyamon bocsájtassanak ki és hogy a befolyandó 420,000 koronából 400,000 korona a részvénytőkéhez, a névérté­ket meghaladó többlet pedig az uj részvé­nyek kibocsátásával járó költségek levonása után a tartalékalaphoz csatoltassék. Méltóz­tassék ennek keresztülvitelével az igazgató­ságot megbízni. Végül kérjük a t. közgyűlést, hogy az 1911-iki zárszámadást és mérleget jóvá­hagyni, az igazgatóságnak a tiszta nyereség iránti felosztására vonatkozó indítványát elfogadni és ugy a felügyelő-bizottság, mint az igazgatóság részére az alapszabályszerü ifelmentvényt megadni méltóztassék. Szeged, 1911 december hó 31-én. Tisztelettel a „Szegedi Takarék- és Hitel Részvénytársaság" Igazgatósága. (—) Kecskemét a gyáriparért. Kecs­kemétről jelentik: Kecskemét város főispán­jának a miniszterelnökhöz terjesztett jelen­tése alapján a kereskedelmi miniszter leira­tot intézett a Magyar Gyáriparosok Orszá­gos Szövetsége és a Magyar Vegyészeti Gyá­rosok Országos Egyesületéhez, melyben ujabb gyáralapitásoknál felhívja a két egye­sület figyelmét Kecskemét kedvező fekvésére és ipari viszonyai::.. Érről c. miniszter érte­sítette a várost is. Kecskemét városa átírt mind a két egyesülethez, különösen hang­súlyozva. hogy oly gyári vá, alatokat, me­lyekre a kecskeméti viszonyok alkalmasak, •hathatós támogatásban részesiti ingyentelek adományozásával, adómentességgel stb. Kü­lönösen kívánatos egy húsfeldolgozó- és mű­trágyagyár létesítése. Előbbit a város nagy területe és környékének jószágtenyésztése, de különösen a nagymérvű és fokozódó vá­gott sertéshús kereskedelme teszi indokolttá, •mig a műtrágyagyár létesítése mellett szól a szőtök és gyümölcsfák trágyázásának cél­szerű módja, mely máris nagyon ismeretessé vált. Kecskemét és környéke e gyártmányból óriási mennyiséget lenne képes felhasználni, mely szükségletét jórészt ma is műtrágyával fedezi. (—) Tojástőzsde. To'ástőzsde les? Budapes­ten. Lánczy Leó elnöklésével ma tartották az utolsó gyűlést, amelyen az elnök kifejtette, hogy a tojástőzsdét föltétlenül meg kell ala­kítani, mert nagyban előmozdítja a tojáske­reskedelem és a tojáskereskedők érdekeit. Szabó Fülöp dr, Weisz Lajös, Wirtschafter Bertalan (Déva), Salamon Benedek, Hart­mann József (Szabadka), Gerlei Lajos ós Lá­zár Pál fölszólalása után a közgyűlés meg­alakította a tojástőzsdét és letárgyalta az alapszabályokat. (—) Emelkedik az Agrár. Budapestről je­lentik: A Magyar Agrár- és Járadókbank Részvénytársaság pa,pírjait az utóbbi napok­ban erősen favorizálták a tőzsdén. Mig a pénzdrágaság hatása alatt más, szintén jó papíroknál árdevalválás mutatkozik, az Ag­rárbank részvényei most meglepően emelkedő tendenciát mutattak. A tőzsdén mindenféle magyarázgatásokkal kisérték az áremelke­dés okát. Sokan azt beszélték, bogy az emel­kedő tendeneia, összefüggésben van Lukács Lászlónak az állami szénbányák kedyezőbb kihasználására irányuló tervével, mert a miniszter az Agrárbanknak akarja bérbe­adni a bányákat és ez az üzlet .jelentékeny hasznot hozna az intézetnek. A szállongó hí­rekkel szemben megállapítható, hogy az Agrárbank nem foglalkozik az állami bánya­tranzakció tervével, ellenben más irányú te­vékenységet folytat, A bank nemrégiben megállapodásra jutott a földművelésügyi kormány nyal az iránt, hogy megszervezi és vezeti az állattenyésztés emelésére és segé­lyezésére vonatkozó akciót. Az 1908. évi XXIII. törvénycikk ugyanis kötelességévé tette a kormánynak, hogy bikák és sertés­kanok beszerzésére községeknek, gazdáknak és gazdasági testületeknek nyújtson állami segélyt. Ez a segély a beszerzett állatok ér­i lékének legfölebb buszszázalékát teheti. Ujab­ban az állami segély főösszegét évi hatmillió koronára emelte föl a törvényhozás és a hat­milliót a földművelésügyi kormány az Ag­rár- és Járadékbank állattenyésztési osztálya utján használja föl. Ez a nagyszabású üzlet az, amely a bank papírjainak emelkedését vonta maga után. Most már csak az kívána­tos, hogy az ügyletben a segélyezésre szorult gazdaközönség is megtalálja a maga jogos érdekeit. Budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon mérsékelt forgalomrrial : különösebb impulzus hiányában lényegtelenül változtak az árfolyamok. Egy órakor a kö­vetkezők voltak a záróárfolyamok: Buta áprilisra Buza májusra Rozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májusra Tengeri júliusra Zab áprlisra 11.78—11.79 11.70-11.71 10.61—ío.sa 9.87— 9.28 8.91- 8 92 8.81— 8.82 10.22-10.23 A budapesti értéktőzsde. Február 22. A mai előtőzsde iránya kedv­telen volt, mert a magyar belpolitikai hely­zet szanálása ujabb akadályokba ütközött. A külföldi jelentés 'sem buzdított, végül az ul­timé közelsége is ángázsmánjuk lebonyolítá­sára késztette a spekulánsokat. A nemzetközi piacon a magyar hitel rész vény ára lemor­zsolódott, a helyi piacon a rimamurányi bécsi' megbízásból keresett volt." A készárupiacon a­cukoripar emelkedik, ellenben a Komerc bankrészvényt olcsóbban kínálták. A zárlat nyugodt vőlt. Kötöttek: Osztrák hl ol Magyar hitel O. m. államv. Jelzálogbank beszámító'óban k Rimamurányi KSniti villamos Városi villamos ílazai bank Magyar bank 666 tO .— 863. 869.50 732.75 — 603.75—504.25 588 50—689 75 710.60—718 — 825.60— 827.— 485 25--486.50 826. 827.50 716.75—717.— Viktória Pannónia Weitier Beocsini Salgótarjáni Alt. kószén Újlaki Ganz vasöntó Magyar villám. Atlantika 733 905, . 780.­•908.­312.60-314.— A déli tőzsde iránya nyugodt volt. A nem­zetközi piac értékei nem változtak. A helyi piacon tartott volt az irány. A készárupiac nyugodtabb. A járadékpiac csöndes. A va­luta és ércváltó változatlan. A zárlat nyu­godt. Kötöttek: 723.­-788.­Osztrák hitel 655. 659.50 Magyar hitel 869. 868 25 Jelzi tlogbank 500. 601.— Leszámltolóbank 604 60 -605.fO Rimamurányi 714.50—715.50 KOtuti villamos 824.50— —.— Dljbtstosltás: Osztrák hltelrészvényböl holnapra 8—4 kór nyole napra 6—S kor., máreitis végire 14—16 korona, A bécsf börze. A mai elítózsdén a kötések a kővetkezők : Magyar bank Keresk. bank Beocsini Aszfalt Salgótarjáni Ganz vasöntó 717.60­Osztrák hitel 656.60 .— Osztr. államv. 731.75 .— Magyar hitel 869. .— Déli vasút 103.60 .— Anglo-bank 890.25 .— Rimamurányi 716.50 .— Bankverein 550.60 .— Márka készp. 117.68 .— Unlo-bank 635. .— Ultimóra 117.68 .— banderbank 551. .— Skoda 744. .— Felelős szerkesztő Pásztor József h$trijd$<ÍŐ-tf3lai<!onos 8 Délmagyarország hirlap- és nyomdavállalat , a Délmftu yarország hirlap- és nyomba. $3£g9ggp, JCor«ji*-B*5» (Pokor-paMü

Next

/
Thumbnails
Contents