Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1912-02-23 / 44. szám
1912. február 23. » Romlás. Az Újság irja : Serédi Jen5 dr egyike a legkeresettebb szerzője a vidéki színpadoknak. Eddig összesen hét színdarabja került szinre. Az elsőt, a Tüzpróba cimü egyfelvonásos vígjátékot a Vígszínház 1901. évi pályázatán tüntette ki a beérkezett 101 munka között első helyen dicsérettel, a második A hir a szabadkai színműpályázaton, a legutolsó, a Romlás, a szegedi színműpályázaton ugyanilyen elismerésben részesült. Ezeken kivül a Megtorlás t és a Rombadőlt oltár-t Krecsányi mutatta be Budán és Temesvárott. Adták még a Csipkés Zsófi ós a Nászajándék cimü darabjait, valamennyit nagy sikerrel. Legutóbb a miskolci szinház hozta szinre Serédy Jenőnek Romlás cimü müvét, amely itt is csakúgy tetszett, mint legutóbbi (kolozsvári bemutatóján. Serédynek Romlás cimü müve jóval felülemelkedik az átlagon és méltán helyet kérhetne a fővárosi színházak műsorában is. A temesvári rablógyilkos utolsó napjai. — Balázs István reménykedik. — (Saját tudósítónktól.) Megrögzötten tagadja még mindig tettét Balázs" István, a temesvári rablógyilkos. Még most is, életének utolsó napjaiban letagadja azt, hogy ő ölte meg Löwinger Ferenc zálogost. Pedig Balázs István sorsa felett pálcát tört a magyar igazságszolgáltatás legmagasabb fóruma a Kúria, amely a temesvári esküdtbirák halálos ítéletét helybenhagyta s most már csak őfelsége kegyétől függ Balázs István élete és halála. Balázs István e hónap tizenhatodikán levelet irt védőjének, amelyben óhaját fejezi ki, hogy abban az esetben, ha a Kúria nem mentené fel, inkább akasszák fel, minthogy egész életére raboskodjék. Ez a szerény kívánsága valószínűleg teljesedni fog s Balázs István már, ugy látszik, érzi a hurkot a nyakán. Eddig szép csendesen viselkedett a cellájában s akárhányszor Boross Dezső dr királyi ügyész meglátogatta a cellájában, sohase volt valami különösebb kívánsága, vagy panasza. A fogház személyzete a lehető legjobb bánásmódban részesiti Balázs Istvánt s különösen Faragó László fogházfelügyelő törekszik arra, hogy ez a fogoly megőrizze nyugodtságát. Eddig nem is volt baj. Balázs István napokon keresztül írogatta naplóját, amely persze feltűnést nem keltett. Amikor ezt a szórakozását befejezte, naphosszat olvasgatott. Rövid nyolc hónap alatt Balázs István kiolvasta az egész fogházi könyvtárt, amely pedig több mint száz kötet könyvből áll. Faragó fogházfelügyelő nem akarta tétlenül hagyni a fogolyt s vigyázott arra, hogy Balázs Istvánnak ne legyen sok ideje töprengeni a sorsa felett s esetleges nyugtalanságával zavart kelteni a fogházban. A fogházfelügyelő ezután, liogy Balázs számára nem akadt olvasnivaló könyv, naponta újságokat küldött a cellájába, vigyázva persze arra, hogy a hírlapok között ne akadjon olyan is, amely véletlenül Balázs István ügyével foglalkozik. Ezzel aztán kissé elviselhetővé tették Balázs rabságát, de a legutóbbi napokban nyugtalankodni kezdett. Ugyanis volt menyasszonya, Horák Mária egy hét előtt elment Temesvárra s meglátogatta Balázs Istvánt a fogházban. A találkozást nem kisérték drámai jelenetek. Horák Mária szeme ugyan könnybe lábadt s hangja kissé remegett, amikor beszélni kezdett Balázs Istvánnal, de azért a találkozás megrázó jelenetektől mentes maradt. Balázs nyugodtan, felindulás nélkül beszélgetett Horák Máriával s csak akkor csillogott a szeme, amikor Horák Mária elbúcsúzott tőle: — Pista, én még mindig szeretlek s a siron tul is szeretni foglak! Még egy pillantást vetve a szomorú, sápadtképü emberre, lassan kiment a fogháztH*LMAQYARORSZÁÖ bél. Ettől a pillanattól kezdve Balázs István megváltozott. Már nem tud nyugodtan olvasni, sokszor órák hosszáig maga elé bámul és sóhajtozik. A Kúria döntését Balázs még nem tudja. A fogházfelügyelő nincs hivatva a Kúria ítéletét vele közölni, a fogházőröknek meg szigorúan meg van tiltva a hirt vele tudatni. Habár a fogházfelügyelő mindennap benéz Balázs cellájába s ma is meglátogatta a rablógyilkost, ez egy szóval se érdeklődött a Kúria döntése iránt. Balázs ravasz ember s valószínűleg sejti, hogyha senki se közli vele az örömhírt, akkor bizonyára a Kúria helybenhagyta a halálos Ítéletet. A törvényszék valószínűleg csak a király döntése után fogja Balázs Istvánt sorsáról hivatalosan értesíteni. NAPI HÍREK Paraszt-erkölcs — uri tempó. (Saját tudósítónktól.) Az uri erkölcsök ideje lejárt. A táblabirák kora a múlté, s az a miliő, mely ezt a kort övezte: a nagy udvarházas kúriák tágas termeivel, politúros bútoraival, levendula illatával, mind csak egy már szintén letűnt irodalom emlékeiben van megörökítve. Eltűntek a nemesi kiváltságok s vele eltünedeztek azok a javak, melyek e kiváltságokból fakadtak. A polgári társadalom előrenyomult s elfoglalta, elhódította a földet, a kúriákat s teremtett helyette szeszgyárakat, bérházakat és bankszövetkezeteket. Az irodalomnak oly kedves speciese, a dzsentri követte) (a nemesi korszakot. Ez azonban nem volt megalapozva, s csak külsőségekben élt. A dzsentri szó nem jelentett vagyont, csak uri származást, ahoz való erkölcsöt, virtust, gavallériát. Persze, hogy rövidesen kiveszett a fajtája, mert a dzsentri erkölcs nem a pénz megszerzésében, hanem elköltésében nyilvánult meg. Az uzsorástól fölvett kölcsön nem valami produktív keresetforrás, hanem szintén csak költekezés. Kellett nótára, kártyára, lóra s tartott, a mig az uzsorás bizalma tartott. Ez pedig szintén csak addig tart, amig a bonitás tart. Nem hosszú határidő a (dzsentri erkölcsök mellett. A földek, kastélyok kicsúsztak a dzsentrik lábai alól s átvándoroltak a Rosenhergek, Schwareok, Kohnok tulajdonába, akik ma nem dzsentrik, hanem csak parvenü nagybirtokosok, háztulajdonosok, milliomosok és királyi tanácsosok. Esetleg nemesek, de polgári erkölcsüek, esetleg gavallérok, költekezők, de számítással, csak a jöevedelem határáig. A dzsentrik ma már valami csendes, nyugalmas hivatalban ülnek, szerény dotációval. A sóliivatalok, adóhivatalok tisztjeinek nem telik a folytonos mulatozásra s csak nagynéha rúgnak ki a hámból, ugy elsején, vagy ha egy jól betáblázott szövetkezeti kölcsön A jpikerült kiimádkozni. Közben a földéhes paraszti ember dolgozik, túrja a földet. Egy-két jó esztendő, jó termés, jó gabonaár s szerez a maga néhány hold földjéhez egy másik szép tagot, jó termőt, amelyen viz volt valaha s megszedi magát, kis-középbirtokossá lesz. Beáll a jómód. A jómóddal eltűnik a nagy szorgalom, a túlzott paraszti igénytelenség s rákap az uri tempóra. Aki figyelemmel kiséri a föld népét, különösen itt a délvidéken, az tapasztalhatja, hogy a kisbirtokosok aránylag az örökös panasz dacára is vagyonosodnak. Vannak kisközségek, 7—8 ezer lakossal, melyben nem egy, de négy-öt bank is van s mindegyik busás osztalékot fizet a részvények után. Tudunk ilyen, jobbára német lakosságú községet, melynek bankjai 6—7 millió korona takarékbetétet kezelnek, többnyire mind kisgazdák pénzét. j'jjgl :1#J.jÜ 6 Ugyanebben a községben egész dzsentri erkölcsök szerint élnek a kisgazdák. A nagyvendéglőben, külön-külön szobákban egész éjjeleken át kártyáznak, még pedig nem kukoricára, vagy babra, hanem nagy pénzekbe. Ezresek cserélnek gazdát egy-egy éjsizaka, s bizony akárhányszor nagyon hirtelen kénytelen eladni a gazda egész termését, hogy kifizethesse a kártyaveszteségét. Ilyenkor pedig nem igen mérlegelik a konjunktúrákat, ugy kell adni, ahogy veszik, hiába fáj a szive emiatt a Máli néninek s hiába zúgolódik, hiába rágja a fülét a tékozló gazdának. Azért másnap este csak tovább folyik a „csendes", résztvesz benne a gazda, merthogy csak vissza akarja szerezni, amit előző éjjel vesztett. Sokszor aztán rámegy az egész vagyon. Ilyen kártyázások alkalmából nagy pénzek forgalmáról lévén szó, nem sört és nem spritzert iszik a parasztgazda, hanem pezsgőt, mert hát úgyis mindegy. Ha nyer, futja, ha meg vészit, az már ugy sem tesz különbséget. ötven pengővel több vagy kevesebb, nem lendit az ügyön. Igy az örök erkölcs, a jómód erkölcse. Á vagyonosodással jár az uri tempó, a virtus. A paraszt, ha jómódba kerül, fölveszi az urak erkölcsét, a dzsentri tempókat. Elúszik a pénze, nincs maradása a falujába s megy, megy a következő állomásra — Amerikába. — József főherceg egészséges. Négy hete, hogy József királyi hercegen hirtelen súlyos béíoperációt kellett végrehajtani s a Herczel-szanatóriumba szállították. Az operáció sikerült és a fenség mára teljesen felépült és eltávozott a szanatóriumból. Távozása előtt a királyi herceget orvosai, Korányi Frigyes báró, Herczel tanár és Czuzewszki ma reggel még egyszer alaposan megvizsgálták s egyértelmü'leg konstatálták, hogy felgyógyult. Azután Libits Adolf jószágkormányzót fogadta a főherceg s gazdasági utasításokat adott neki. Tizenegy órakor megjelent József királyi herceg ismert nagy autója s befutott a szanatórium kertjébe. Ahogy a gépkocsi megérkezését jelentették, megnyili a királyi herceg elsőemeleti szobájának ajtaja s kilépett rajta József főherceg, tábornoki egyenruhában, vállán szürke tiszti iköpenyeggel. Jobbján a felesége, Auguszta királyi hercegnő, balján pedig az egyik orvos támogatta. József főherceg külsején meg sem látszott, hogy milyen súlyos bajon esett át. Nem soványodott le, sőt mintha valamicskét meghízott volna. Testtartása és járása friss s ha a professzor nem intené folyton óvatosságra, bizonyára az volna leginkább kedvére, hogy katonás léptekkel gyorsan lesiessen autójához. Amikor a főherceg gépkocsijához ért, mosolyogva és barátságosan szalutálva fogadta az ott egybegyűlt szanatóriumbeliek ovációját. Kezet szorított valamennyi orvossal és mindegyiknek külön megköszönte az ápolása körül kifejtett buzgóságát. Az ápolónők és szolgák közt pedig busás borravalót osztott szét. — A mexikói forradalom. Washingtonból jelentik: i Hivatalos jelentések szerint az anarchia Mexikóban mindinkább terjed. Több város a felkelők kezébe került. Az amerikaiak tiltakozása a fosztogatások ellen mind gyakoribb lesz. Ideérkezett jelentések szerint tegnap Thalatyánál csatározás volt, amelyben a lázadók 37 halottat vesztettek. Hat fölkelő fogságba került. Az országos miliciának 11 halott és 9 sebesültje volt. - Báró Gerliczy Ferencné gyógyulása. Báró Gerliczy Ferencné, aki nagybetegen feküdt Budapesten, jobban van. Fölgyógyulása teljes és közelebb már deszki kastélyukba utazhatik. — A külügyminisztérium magyar osztályfőnöke. A külügyminisztériumban Eszterházy Pál gróf helyére tudvalévőleg ismét magyar származású diplomatát fognak kinevezni. A fontos állásra kinevezendő diplomatát a következők közül fogják kiválasztani;