Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-22 / 43. szám

15 ÜÉLMAGYARORSZÁG í912. február 21. kozólag is határozni. Tekintettel a kitűzött fontos tárgyakra, az elnökség ez uton is kéri az egyesület tagjait, hogy a közgyűlésen minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. A közgyűlést 4 órakor választmányi gyűlés előzi meg, amely a közgyűlés tárgysorozatát készíti elő. — A tűzoltók közgyűlése. A szegedi önkéntes tűzoltótestület évi rendes közgyűlését február 25-ikén, délután három órakor tartja meg a tűzoltólaktanya emeleti üléstermében. A közgyűlésre az összes működő és pártoló tagokat ez uton is meghívja Somogyi Szilveszter dr főkapitány, testületi elnök. — Hitvesgyilkosság Szabadkán. Szabadkáról jelentik: Kiss Jánosné, mélykúti lakost egy vízzel telt dézsában holtan találták. A megindított vizsgálat kiderítette, hogy Kiss Jánosnét előbb megfojtották s azután tették a dézsába fejjel lefelé. A gyanú a férj ellen irányul, aki vagyonos gazda. Az asszonynak jelentékeny magánvagyona volt s valószínű, hogy ezt akarta magának megszerezni a kapzsi férj. Kiss Jánost, a terhelő gyanuokok alapján ma letartóztatták. Érdekes, ihogy Kiss János már élemedett kora ember, akinek két fia van, az egyik gimnáziumi tanár, a másik jogszigorló. — Tűzoltók bálja. Az önkéntes tűzoltók február 24-ikén este a Kass-vigadó Lloydtermében tartják meg szokásos farsangi mulatságukat A rendezőség nagy előkészületeket tett a bál sikere érdekében és biztosra vehető, hogy a tűzoltók bálja ebben az évben is a farsang egyik legvidámabb mulatsága lesz. — Pángermánoka Bácskában. Zomborból jelentik: Bácsmegyében a pángermánmozgalom min dinkább terjed. Ernyedetlen munkával igyekeznek a pángermán szervezetek a hazafias svábokat érdekkörükbe bevonni. A navvnémet propaganda egyik íegbuzgóbb orgánuma a Südbacskaer Zeitung, amely Cservenkán jelenik meg és onnan hirdeti a német összetartozandóságot az országon kiviül la/kő németekkel. Jellemző példáját adta Torzsa község képviselőtestülete, hogy a pángermámmozgalorn egyes községekben tért bódított. A községnek két tanítója van, akik bár németajkuak, de lelkes magyar emberek. Két izben fordultak a község képviselőtestületéhez, hogy javítsák meg fizetésűiket. A kérvényt mindkét esetben magyar nyelven szerkesztették és terjesztették a képviselőtestület elé. A képviselőtestület megtagadta a fizetésemelést. A napokban ismét gyűlést tartott a képviselőtestület és tárgyalta a ikét tanító fizetésemelési kérését. Scfiick és Szaniter tanítók megunták a meddő harcot a magyar nyelvért, ezúttal német nyelven fogalmazták meg kérvényüket. Amikor a kérvényeket felolvasták, a község képviselőtestületének tagjai fölállottak és egyhangúlag kimondották, hogy a két tanitó- fizetését 400 400 koronával fölemelik. —[ Versre a fentiéiért. Vertecröl jelentik Versee város ujabban a tanítói fizetéseket felemelte. Ugy a tanítóknak, mint a tanítónők alapfizetését 1300 koronában állapította meg. Hat évi lielyi működés után 100 és tizenkét évi után 200 koronával emeli azt. Ezenkívül megadja az állami tanítókat megillető ötödéves pótlékokat ugy, hogy 30 éves működés után a tanitó fizetése 3000 korona. Az óvónők alapfizetése 1100 korona, hat év után 1250 ós tizenkét év után 1400 korona, melyhez ötödéves 200-000 K-ás pótlék jön. A fizetésrendezés Rezucha István dr kir. tanácsos, polgármester érdeme. — Agyleggényadó a gyermekek falujában Székesfehérvárról jelentik: Nagyperkáta község képviselőtestületének a minap tartott ülésén Vass Mihály jómódú gazdálkodó fölszólalt s hosszabb beszéd keretében azt az indítványt tette, hogy a község adóztassa meg az ott lakó agglegényeket. Nagyperkátát, mint a gyermekek faluját ismerik vármegyeszerte. Több mint kétszáz gyermek van oda kihelyezve az állami gyermekmenedékhelyről. Ennek a hatása alatt tette Vass Mihály az indítványt s hozzáfűzte, hogy az agglegény-adóból befolyt összeget fordítsák a gyermekek nevelésére. A községi képviselőtestület, egy agglegény kivételével nagy lelkesedéssel elfogadta az ipdtványt, mely jóváhagyás végett a legközelebbi vármegyei közgyűlés elé kerül. — Béke készül a gépgyárakban. Mivel már veszedelmesen közeledik a gépgvári kizárás határideje, február 24-ike, mind a gvárosok, mind a munkások az utolsó napoktól várják a fordulatot. Mint értesülünk, a fegyvergyárban ma délután lesz a békéltető tárgyalás az esztergályosok dolgában, akiknek hónapok óta tartó sztrájkja okozta tulaj donképen a gépgyárosok radikális határozatát. hog^ ezen a tárgyaláson elsimítják a differenciákat. Szombaton, ia kizárás napján, mint híre jár, azokban a gyárakban, melyekben részleges sztrájk van, munkára jelentkeznek a bérharcban álló munkások. Mivel a gépgyárosok mult keddi határozata szerint csak akkor hajtják végre a munkáskizárást, ha február 24-éig meg nem szűnnek a részleges sztrájkok, ilyen körülmények között tehát el kell maradnia a munkáskizárásnak. Nagy a valószínűség, hogy ez igy is történik s akkor végre békesség lesz a gépiparban, amely az utóbbi időben erősen fellendült. — Adjanak ruhát is! A „Vásárhelyi Reggeli Ujság"-han irják: Az iskoláztatást törvény védi és irja elő. Aki nem adja iskolába gyermekét és elfogadható okot nem tud fölhozni, könyörtelenül lebüntetik és ha nem 'fizet, megy a végrehajtó, a dobos és drumm... drumm... drumm ... Az iskolamulasztók után a tanács tanügyi osztálya már a harmadfokú bírságokat rója ki, amihez nem igen vannak szokva a vásárhelyiek, mert eddig egy koronával elintézték a dolgot. Egy magyar állított be a minap a jegyzőhöz, kezében a bírságoló végzéssel. — „Mi ez kérem?" — kérdezte a jegyzőt. „Hát bírságolás! Fizetni kell!" És miért bírságolnak engem? „Mert nem jár a gyerek az iskolába!" „Hm... nem jár... pedig szeretne járni!" „No és miért nem engedi?" „Én engedném kérem, de más haj van!" „Micsoda?" A magyar szégyenkezve tekint jobbra, balra, majd odalép a jegyzőhöz és a fülébe súgja: „Nincs ruhája kérem!..." Eddig a történet — és az idézett újság nem irja meg: behajtották-e a magyaron vagy ... adtak-e ruhát a gyerek számára. — Lóháton az étterembe. Eszterházy Pál gróf híres példáját utánozta szerdán egy debreceni huszárhadnagy és egy zászlós. Lóháton toppantak be az Angol királynőszálló zsúfolt éttermébe. A közönség riadtan ugrott fel ültéből s menekülni akart, mire a lovas vendégek kijelentették, hogy azonnal távoznak, csak egy pohár pezsgőt isznak. A rendőrség is tudomást szerzett az újfajta bravúrról s a tiszteket feljelentette az ezredparancsnokságnál. — Hogyan mulat Párís? Párisból jelentik: A tegnapi farsangi éjszaka 970 letartóztatás történt csintalanság miatt. Mintegy 50 embert fogságban tartottak tiltott fegyver viselésért, illetve más kihágásokért. A Rue Torel rendőri hivatalában az elfogottak összetörték a gázcsöveket, ugy, hogy el kellett zárni a gázt, nehogy robbanás keletkezzen. A főnök végre kénytelen volt mintegy 250 letartóztatottat azonnal szabadon bocsátani. — A bécsi magyar gárda istállója. Bécsből jelentik: Néhány nappal ezelőtt híre járt annak, hogy a híres magyar nemesi testőrgárdát, melyet még Mária Terézia alapított, legközelebb feloszlatják. Ilyen formában a hír neim felel meg a valóságnak, annyi azonban tény, hogy a főudvarmesteri hivatal elrendelte, hogy a magyar gárdának híres nagy istállóját oszlassák fel és a hatvan darab gyönyörű fehér és szürke i.icai paripáját adják el. Az istálló fentartást.nagy0n sokba került és az utóbbi időben egye ritkábban volt alkalmuk a gárdistáknak ,rra, hogy pompás lovaikon a királyt kisérjék. — A postamester szerelme. Csáktornya ról jelentik: Véres szerelmi dráma történt tegnap a közeli Drávanagyfalun. Majercsák Gyula postamester agyonlőtte Sőrtöry János korcsmáros szép fiatal feleségét, azután öngyilkos lett. Majercsák tiz évvel ezelőtt otthagyván a tengerészeti pályát, Drávanagyfalun telepedett 1e. Üzletet nyitott, majd később e mellett postamester is lett. Feleségül vett egy idősebb vagyonos özvegyet, akivel évekig a legjobb egvetértésben élt. Nemrég azonban udvarölni kezdett Söjtöry János korcsmáros fiatal féleségének. Szerelmi viszony fejlődött ki köztük és Majercsák elhatározta, .hogy megszökteti az asszonyt. Sőjtöryné nem akarta elhagyni urát. Tegnap Majercsák egész délután mulatott, estefelé pedig elment Sőjtörv korcsmájába, az aszszonyf kihívta az utcára és kétszer egymás után rálőtt. Azután hazaszaladt, halántékába lőtt és nyomban meghalt. Az asszonyt a legelső vonattal Grácba akarták szállítani, de útközben belehalt sérüléseibe. — Az áruló levél. Aradról jelentik : Bukarestből valaki teljes névaláírással levélben irta az aradi főkapitánynak, hogy Bukarestben tartózkodik egy volt aradmegyei segédjegyző, aki néhány éve feleségét meggyilkolta és vagyonát elsikkasztotta. Az illető csak annyit ir, hogy a segédjegyző keresztneve György és hogy Bukarestben az elsikkasztott pénzből él. — Csempészek és a csendőrök. Kecskemétről jelentik: Az itteni csendőrkerületi parancsnoksághoz távirati jelentés érkezett az Örkényi őrstől, hogy Némedy Bálint csendőrőrsvezetőt lelőtték. Némedy egy rabot kísért a dabasl járásbírósághoz és viszszajövet a puszta vacsi erdőn haladt keresztül. Dohánycsempészekikel találkozott, üldözőbe vette őket. Az egyik csempész futás iközben elesett és miikor Némedy közelébe ért, forgópisztolylyal rálőtt a csendőrre. A golyó a csendőr mellébe fúródott. Némedy eszméletlen ül terült el a földön és csak órák múlva talált rá egy arra járó földműves. Állapota nagyon súlyos. A merénylőt még nem találták meg. — Csak JHauthner-féle magvakat vásárolnak helyesen gondolkodó, számító gazdák és kertészek még akkor is, ha mások olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak rovására, és a vevők kárára lehetséges. 2670 — A vörheny Biharmegyében. Nagyváradról jelentik: Biharmegye alispáni hivatalához naponkint érkeznek jelentések a járások főszolgabíróitól sablonos szöveggel, hogy egyes községekben ragályos betegség fordult elő s az óvintézkedések megtétettek. Igy jelentett fertőző betegséget még január 17-én a sárréti főszolgabiró. Hivatalos formában értesítette az alispánt, hogv Báránd községben kanyaró-eset fordult elő és a kellő óvintézkedéseket, mivel egyebet nem tehetett, elrendelte. Hogy mik voltak a kellő preventivák, arról nem iszól a krónika. Bizonyára, hogy vörös cédulával kell jelezni azt a házat, aho'l beteg Van. A beteg családjával tilos az érintkezés. Ilyenkor megszokták tenni, hogy a ragály járványnyá fajulásának elejét vegyék, 'hogy lezárják az iskolát. Ezt az utóbbi, legfontosabb intézkedést elmulasztották s most négy hét multán Intéz felterjesztést a sárréti főszolgabíró, hogy az alispán csukassa be sürgősen a bárándi iskolát, mert a mint a felterjesztésben mellékelt kimutatás igazolja, a vörhenv hatalmasan elterjedt. Január 17-étől február 17-ig 51 bárándi gvereket vert le lábáról a járvány és ez idő alatt egy gyermek el is pusztult a veszedelmes betegségben. A járványos beteg-