Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-18 / 40. szám

1912. február 18. DÉI MAGYARORSZÁG 1 javították, ugy, hogy azok most külsőleg is nagyon csinosak. Gaál Endre dr régi hivatalos helyisége Balogh Károly tanácsosé lett, mig a pénzügyi tanácsos szobájába Taschler Endre főjegyző költözött. A főjegyző szobája mellé helyezték a tanácsi kiadó szobáját és ettől jobbra az összes helyiségeket az elnöki iroda kibővítésére használták föl. Ez az ügyosztály 'tehát bárom nj szobával bővült ki. Bárkányi Zoltán dr tanácsjegyző a Taschler Endre szobájába költözött át. Néhány nap előtt történtek meg az áthelyezések és ma már meg lehet állapitanunk, bogy a helyzeten ideiglenesen segítve van. A hivatalok ha nem is a legkényelmesebben, de valahogyan el vannak helyezve és most vegy rövid időre rend van a torony alatt. Igaz, hogy a rendőrség is állandóan panaszkodik, az adóhivatalban csak a legnagyobb összepréseléssel tudnak elférni az emberek, de ezek az állapotok csak akkor szűnnek meg, ha fölépül a második városháza. Rombol az árvíz. (Elpusztult községek. — Éhínség előtt több falu népe. — Sürgős segitséget.) (Saját tudósttónktól.) Szatmármegyének a világtól elrugaszkodott egyik kis falujában, Panvolán, ahol nincs telefon, ahová1, ha jó idők járnak, napjában egyszer döcög a vicinális ; inség,* nvonior, ;a legnagyobb pusztulás előtt áll a színmagyar, református lakosság. A Felső-Tisza és Szamosköz szennyes, kavargó árja becsapott a kis faluba, viz alatt állnak földek, tanyák, utcák és az ár feltartózhatlanul nyomul mind magasabbra. Emberi erő szinte tehetetlen az elemekkel szemben. Kocsin, ladikon, tutajokon, amilyen járműn csak lehetett, a veszedelem helyszínére sietett a hatóság. Most valamennyien ott vannak azok az urak, akik az ököritói tüzkatasztrófa körül annvit mulasztottak. A legnagyobb önfeláldozással vezetik a mentési . munkálatokat Csaba Adorján főispán és Ilosf jfvűy Aladár alispán és árvizbiztos. Mellettük femberfeletti munkát fejtenek ki: Szuhányi || Béla főszolgabíró, Földi János csendőr")• ' mester, Kerekes L.ászló gátbiztos, a csendőrök, honvédek és utászok. Az ő hősies munkálatuknak köszönhető, hogy az árvizsujtoít területen alig pusztult el emberélet. Ellenben a lábas jószágok, a falubeliek vagyonkáját, már nem lehetett megmenteni: jószág, takarmány élelem, mind odaveszett. Panyolán, a hol kétszáznyolcvan ház közül már csak harminc áll a helyén, a legsiralmasabb helyzetben van a lakosság. Éhhalál fenyegeti őket. Az emberek eleinte nem akarták elhagyni lakásukat és jószágukat, tegnap még karhatalommal kellett őket kilakoltatni, de ma már sirva, jajgatva rohantak a község legmagasabb pontjára, oda ahol a református templomáll. Leírhatatlan, szivbemárkoló jelenetek foly: nak itt le. A templom előtt barrikádot építettek a megmentett bútorokból, sokan halá: los félelemben itt töltötték a szabadban az éjszakát és virrasztva várták, nem nyomulnak-e föl a dombra az úszó jégtorlaszok. Szarka Boldizsár református lelkész állandóan istentiszteletet tart, megható beszéde| ket intéz a néphez, araelv ájtatos zsolozsmáI ^at énekel és kálvinista bizakodással várja ^helyzete javulását. Ma délelőtt már csökkent a veszedelem. A viz apadóban van, az utászkatonák a torlaszokat szétbontották és a mentő ekszpedició reméli, bog" egy-két napon belül sikerül a veszélyeztetett falukat biztonságba helyeznie. Panyola azonban teljesen elpusztult. Kő nem maradt kövön, csak emberéletben nem esett kár. A főispán ma gondoskodott róla, hogv mindenüvé élelmiszert vigyenek, ahol ínségben van a lakosság. Szatmármegye nehezen fogja kiheverni az árviz okozta károkat. Elpusztultak a vetések, az épületek, a jószágok telefon, távírda és a vasutvonalak. Sürgős kötelesség enyhíteni a szatmármegvei nyomort. (Robbantják a jeget.) Kassa, február 17. Az ntászkatonák tegnap megkezdték a jég robbantását a Hernád folyón. Két aknát robbantottak föl a vízvezetéki gépbáz közelében. A jég két méter vastagságú volt és a fenékig ért. Délelőtt tizenegy órakor már nyolc helyen robbantottak, a robbantások több napon lát fognak tartani. A jég a robbantások után szépen megindult. Hernádkércs határában oly nagy tömeg jég van, mint Kassán. Onga és Alsóvadász községek viz alatt vannak, A viz elvitte a perei hidat. A robbantás folytán a viz emelkedni fog. (Egy hős csendőr.) Szatmárnémeti, február 17. A szennyes és fenyegető áradat még most is teljesen körülfogja Panyolát, amelynek utcái és házai teljesen viz alatt vannak. A habokból csak egyetlen száraz pont: a templom emelkedik ki. A hullámoktól alámosott házfalak egymásután nagy robajjal omlanak össze, maguk alá temetve a lakosság minden vagyonát. Az ntászkatonák tizenkét pontonnal óriási erőfeszítést fejtenek ki a mentés munkája körül. Nagy érdemeket szerzett Földi Ferenc csendőrőrmester, aki több embert mentett ki a habokból és akit ezért királyi kitüntetésre fognak ajánlani. A viz apadóban van. (Katonák a romok alatt.) Szatmárnémeti, február 17.) Tegnap este Panyola közelében az egyik tanyai házikóból fájdalmas segélykiáltások hallatszottak a faluba, öt utászkatona azonnal csolnakba ült és odaeveztek, ahonnét a jajgatás hallatszott, abban a pillanatban, amikor behatoltak a házikóba, a tetőzet beszakadt és egy földmives család, meg az öt katona a romok alá kerültek. A katonák lioszszas elmaradása nyugtalanította a mentőekszpedició vezetőit és megparancsolták embereiknek, liogy siessenek az ntászkatonák megmentésére. Senki se vállalkozott a vakmerő munkára. A református pap erre megható, lelkesítő beszédet intézett az emberekhez és ennek hatása alatt öt bátor csendőr elindult a sötét éjszakában. Másfélórai megfeszített munka után mindenkit kimentettek a romok alól. Panyolán ma apadóban van a viz, de nagy veszedtelem fenyegeti Olcsvaapátit, ahol kétszáz ház összedőlt. A lakosságot az éhhalál veszedelme fenyegeti. 1 UJ VÁSZON- ÉS • FEHÉRNEMŰ-ÜZLET 2596 A nagyérdemű közönség szives tudomására hozzuk, hogy a mai kor igényeinek megfelelő modern és mindennemű váss©n-, fehérnemű- és !«©• áruházat nyitottunk. Grünfeld Kálmán a Kiss Arnold cégnél és Lednitzky József a Kék csillag áruházában számos éveke.i át voltunk alkalmazásban. A nagyérdemű közönség nagybecsű bizalmukkal cégünket megtisztelni és kérjük szives pártfogásukat, vagyunk mély tisztelettel GRÜNFELD ÉS LEDNITZKY KARASZ-UTCA 6. SZAM. Magyar gyártmányú áruk nagy válasMban! Hadüzenet a mai divatnak. Akadt egy hölgy Párisban és nem is jelentéktelen nevü, aki hadat üzent a mai női divatnak. Mlle Cecile Sorel, a Théatre Francais kiváló művésznője az elszánt kisasszony, aki már el is határozta, hogy szavainak nagyobb súlyt adandó, legközelebbi fellépésekor a „Kaméllás hölgy"-ben kedvére való ruhákban fog megjelenni: hadat üzen az egész mai divatnak. Nyilvánvaló, hogy Sorel kisasszony a fejszéjét olyan fába vágta, amelytől valószínűleg a fejsze fog kicsorbulni; viszont tagadhatatlan, hogy olyan okosan ós komolyan védi az igazát, mintha — bocsánat a merészségért—még sokkal jelentősebb dologhoz szólna, mint a toilette. íme Sorel kisasszony véleménye: — Esküdt ellensége vagyok a mai divathölgyek szűk, szegényes ruházatának ós a legmelegebb szeretettel a régi divat bő, pompázó ruháiért lelkesedem. Sokkal csinosabbak ós kecsesebbek voltak például a ruhák kivágásai Eugénia császárnő idejében, mint ma. A „décollató" régi formája nemcsak abban állt fölötte a mainak, hogy a váll vonalait jobban érvényre juttatta, hanem abban is, hogy harménikus lezárást uyert a csipkevolanttal diszitett derék szabásában, amely a női keblet elragadó diadesztálra helyezte. Igazán eleget adóztunk már a csúnya, szűk szoknyának s talán már megengedhetnék magunknak, hogy bőségesebben bánjunk a csipkével és selyemmel. — A divat rabszolganői hihetnek, amit akarnak, ón részemről el vagyok szánva, hogy szakitok a divattal. Azok a szűk ruhák, amelyek mármár a testnek sem adják meg kényelme jogait, egyenesen szégyenteljes szegénységről tesznek tanúságot. Itt a legfőbb ideje, hogy a divat a tizenhetedik ós tizennyolcadik század divatjának bájához és asszonyiságához visszatérjen. Persze, a megváltozott viszonyokhoz mérten, modernizálni kell formáit. Mert a batárok kora rég lejárt és nem lehet elfelejteni, hogy ez a kor az automobil és a sport jegyében áll. De ez sem gátolhat meg bennünket abban, hogy visszaadjuk az asszonynak mindazt a gráciát, amely olyan jól illett hozzá s amit annyira elhanyagoltunk ma, hogy a ruhák egyre hasonlóbbakká válván a férfiakéhoz, már-már alig van különbség a két nem formái közt. — Ne higyjók azonban, hogy uj divatnak török utat. Engem egyedül a szép érdekel, amit életem alkatrészévé akarok tenni. Mint a szellemem, ugy a testem részére is a legfeljebb harmóniát igénylem. Kétségtelen, hogy egy asszony, aki soha egy muzeum küszöbét át nem lépte, akinek sose volt vágya, hogy műtárgyak díszítsék lakását, nem érzi, miastilus. Én azt értem stílus alatt, amit Anglia és Franciaország nagy dámái hazulról magukkal hoznak: a tradíció tradícióját. — Térjünk vissza az egykori divathoz, amelynek stilus-órzók volt az alapja s amely mindenkinek megengedte, hogy egyéni bélyegét rányomja a ruhájára is, szóval: olyan szabadságot adott mindenkinek, mint amilyen rabszolgaságot a mai divat. Dr Eisner Manó ügyvédi irodáját Tisza Lajos-körut 61. szám alatt Telefon 11—65. megnyitotta. Telefon 11—65.