Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-17 / 39. szám

180 DELMAÜYARORSZÁÜ 1912. február 15. Meg is intette Pókay Elek elnök: — Miért volt oly szenvedélyes a plébános nr hangja? Erre a kérdésre elszólta magát Raicb Balázs: — Kérem, — mondta nagy meglepetést keltve — nekem az volt a célom, hogy minél több kivet szerezzek a Katolikus Népszövetségnek. Ez az őszinte vallomás provokálja a legkiméletlenebb kritikát. A plébános ur vigéckedésből vallásfelekezet és társadalmi osztályok üldözésére lázította bunyeváe népét. Ez a legsúlyosabb beszámítás alá esik, mert Raich Balázs köztudomás szerint Szabadkán irányitója hívei cselekedetének. ízléstelen beccelődésének tehát komoly következménye lehet. Nincs könnyebb valami, mint fölkorbácsolni primitív népek szenvedélyét. És épen primitív népeknél szentencia a pap szava. Gergics Károly dr ügyész vádbeszédében nyomtatvány utján elkövetett osztály elleni izgatásért a plébános elitélését kérte. Rendkívül érdekes volt beszédének az a passzusa, amelyben a társadalmi egyesülések ellen való támadásokról beszélt. Sajnos. — mondta — arra. nincs paragrafusunk, hogy a társadalmi egyesülések elleni izgatást is megtoroljuk. Az esküdtek arra a kérdésre, liogy bünös-e Raicb Balázs abban, hogy a szerkesztésében megjelenő Nase No-vine cimü szabadkai hetilap 1910. december 4-iki számában „Hol vannak az ellenségeink?" cimü sajtóközleménye által a keresztény felekezeteket a zsidó felekezet elleni gyűlöletre izgatta? — Nemmel feleltek. Az esküdtek verdiktje alapján a bíróság fölmentette a plébánost. Az ítélet jogerős. Prédikáció a zsuron. — Bálozó leányok kacérsága. — (Saját tudósítónktól.) Az okos szemű, fürge kis kapitányné általános figyelem között kezdett beszélni a kacérságról. A többi assszonyok feszült figyelemmel hallgatták és néhanéha közbeszakitották, de csak azért, liogy helyeseljenek neki. —.A bálozó leányok egy jelentékeny részéről — mert adassék tisztelet a kivételeknek — a farsangon keresztül az az általános vélemény, hogy — nincsenek híján a kacérságnak... Álljunk meg csak egy kicsit ennél a szónál: „kacérság". Azt hiszem, olyan az, mint az étel fűszere. Kellő mérséklettel kezelve: kitűnő ízt ad mindennek; túlságosan használva: elronthat mindent. Ámbár vannak elegen a férfiak között, akik szeretik, lia erősen kiérzik abból, amit élveznek, az étel savaborsa. Ugy látszik, ezeknek az uraknak az izlése ejtette tévedésbe a mai bálozó leányok egy jelentékeny részét. Azonban ne vágjunk eléje a dolognak, legyünk igazságosak és ismerjük be, hogy egy kis tetszelgés, mcs/ilkcdés, ami az ízléstelenségbe nem megy át, ami különösen a szép leányoknak olyan nagyon illik: még korántsem megróni való. Ez szinte hozzátartozik a báléji hangulathoz. Az egészséges, nyilt kedély .kedves, jókedvű megnyilatkozása ez. A fiatalság életvidám, ártatlan pajzánsága. Akinek a lelkében, kedélyében nincsen meg mindennek forrása, az okosabban is- teszi, ha odahaza marad ecetet savanyítani. Kelletlen arccal táncolni, derű híján, a szemek csillogása nélkül táncolni a csárdást, mosolytalan ajakkal felelni a "jókedvre: az bizony nem mulatozás, az csak olyan kényszerugrálás, ami hasonlít ahoz,, mint mikor az. ember citromba harap. A férfi — nemcsak a mai, de a hatezer éves férfi — megkívánja, a nőnél a kedélyt, a jó kedvet s nem foglalkozik szívesen az olyan.' nővel, akinek szivében nem leli meg a maga derűs hangulatának finomított visszhangját, nemcsak a báltermekbem de m otthon ijjp-j mitásában, sőt még a kolostorok falain belül is azok az értékesebbek, akik körül ott úszik mosolygó, fénylő, melegítő sugarakban a kedély derűje. Az asszony jó kedvében — lia nem a férjével szemben nyilatkozik meg — már ne legyen benne az a megengedett túlzás se. Asszonynak lenni: az méltóságot jelent s kell, hogy minden asszony benne hordozza még a lelke mosolygó sugaraiban is azt a bizonyos hozzáférhetetlenséget, ami szentséget, a más tulajdonának szentségét jelenti ... He asszonyban, leányban egyaránt léhűtő hatással van a rideg erények túlsúlya. Inkább a szeretetreméltó hibák, mint a rideg erények összetétele legyen a nő. Legbölcsebb, ha szeretetreméltóak az erényei is... De az a meg nem engedett kacérság, amit a farsangon már lehetett tapasztalni, bizonybizony szomorú tünet. Akadtak fiatal, üde arcú, nyilt tekintetű szép leányok, akik olyan eszközökkel gyűjtöttek maguk köré udvart, ami bizony már — sclioking. Valószínűnek tartom, liogy az ilyen báléji vigságoknak odahaza a mamák beavatkozásából nem kellemes befejezése volt. De ez még nem elég. Mert mint minden bajnak, ennek is gyökere van. Ez a gyökér pedig abban leledzik, hogy ebben a mi romlott korunkban mindent az érzékiségre építenek. A, férfiak közül — ismét tisztelet a kivételeknek — azokat, akik nem pénzért nősülnek: az érzékiek viszik bele a maguk legtöbbször szerencsétlen házasságába. S a mai leányok —r hála a feministák felvilágosításának — mindezt igen jól tudják, Jobban érzik ennek minden raffinementjét, mint őszülő anyáik. Ki is játszák őket. Mert vagyon hiján ez a fegyverük. S ha egyik-másik ilyen módon férjet fogott, példáján felbuzdul a többi is. A férfiak pedig szorgalmasan táncolják, bosztonozzák ki maguknak jövendő életük apróbb és nagyobb, diszes agancsait. A tanulság ebből csak annyi, hogy minda Alig lesznek kacér leányok, mig a férfiak h j-lanak utánuk. Az nem elég, hogy aztán alaposan-megszólják őket. Meg kell adniok felettük a megkülönböztetett tiszteletet azoknak, akik érdemesek a tiszteletre. Semmi esetre se a szemforgató, vagy mosolygást se ismerő, idő előtt megöregedett lelkű fiatal, 1. ányok lesznek azok, hanem akikben van élet, jókedv, báj és mindezzel egyenlően mély, tiszta erkölcsi alap. Akik hivatva lesznek (nemcsak boldognak lenni, hanem) boldogítani is; akik által jobbá, boldogabbá lesz a faj, amelyet tovább visznek. Amelyik férfinak pedig túlságosan nehezére esik igy disztingválni: az megérdemli, hogy azok közül kapja feleségét, akik áttört harisnyáikkal hódítanak s akik ugy táncolják a csárdást, és a bosztont, hogy odahaza a mama csattanója fejezi be. SZÍNHÁZ,JáŰUÉSZET Színházi műsor. Szombat,: Leányvásár, operett. Páros 3/3.) Vasárnap délután: Árendás zsidó, népszínmű. — Este: Leányvásár, operett. (Bérletszühet.) Hétfő: Leányvásár. (Páros 3/3.) Kedd: Leányvásár. (Páratlan .) Szerda: Leányvásár. (Páros %.) Csütörtök: Leányvásár. (Páratlan 3/».) Péntek: Danden György. —- Erdei lak. Bemutatók. (Páros t/a.) Szombat: Leányvásár. (Bérletszünet.) Vasárnap délután: Rossz pénz nem vész el. — Este: Leányvásár. (Bérletszünet.) Hétfő: Dolovai nábob leánya. (Páratlan 2/a.) Kedd: Vasgyáros. (Páros 3/;>.) Szerda: Csitri. Bemutató, Vígjáték. (Páratlan */»•) Csütörtök: Csitri. (Páros 2/s.) Péntek: Csitri. (Páratlan Szombat: Leányvásár. (Páros 1(ii) Vasárnap délután: Bocaccio. — Este: Leányvásár. (Páratlan 2/3.) A nyugat leánya. (Fővárosi tudósítónktól.) A Nyugat leánya, az Operaház dráiga gyermeke, körül nagy bajok vannak. Puccini uj operájának bemutatóját február 20-iikáról elhalasztották a jövő hét végére. Tekintettel arra, hogy az Operáról van szó, önként kínálkozik egy egész sereg kombináció, hogy ez az elhalasztás nem egy egvszerü technikai akadály, •hanem bogy mögötte egyéb bajok keresendők. Komplikálja a helyzetet az a hir, hogy Puccini egy olasz rendezőt kért a kiadójától, Rieorditól, ami annak a nyilvánvaló látszatát keltené, hogy nincs megelégedve az itteni állapotokkal, bogy a jelen körülmények között nem biziik darabja sikerében. Az Operaház igazgatósága részéről Vidor Dezső főtitkár a kővetkezőket mondotta a premier elhalasztásának az okairól: — A Nyugat leányának a bemutatóját elhalasztottuk. Az elhalasztásnak az okairól keringő minden kombinációt meg kell cáfolnom. Semmi más oka nincs ennek csak az, hogy Takács Mihály beteg és nem vehet részt a próbákon. Puccini pedig ragaszkodik ahoz, hogy a teljes próbákat akarja látni a bemutató előtt. Ezért voltunk kénytelenek elhalasztani a bemutatót, ami természetes is, mert Takéts szerepe nagyon fontos, egyike a legnagyobbaknak. A Délmagyarország munkatársa felkereste Giacomo Puccini-1 is, hogy megkérdezze, miért akart olasz rendezőt hozatni. — Micsoda rendezőt? — válaszolt ugyancsak kérdéssel Puccini. Egy-két reggeli lap azt irta, hogy Puccini a kiadójától olasz rendezőt kért. — Szó sincs róla! — mondta a mester. — Az igaz, hogy a próbáik rendkivül kimentenek és elfárasztanak. Képzelhető, hogy egy operát kell betanítanom és minden próbáját végigcsinálom, amit már nem tudom én hányszor c-simáttam meg. Féltem is ettől és eredetileg azt terveztem, hogv operám bemutatójára azt az olasz rendezőt küldöm Pestre, aki Olaszország több városában. Bariban, Ge_ nuában és egyebütt is betanította a darabot. De aztán meggondoltam: Budapest navvon fontos nekem. A publikum itt mindig nagyon 'szeretetreméltó volt hozzám, ezért jöttem személyesen. Itt is .maradok a bemutatóig. * A 87Ínfijiy{ bizottság iilóse. Ülést tartott pénteken délután a szinügyi bizottság. Hetek multán újra Gaál Endre dr tanácsnok elnökölt, akit igen szívélyes szavakkal üdvözölt a bizottság nevében Weiner Miksa. A bizottság nagyobb ügye a nyári színkör kérdésének megvitatása lett volna, de erre sor nem került, mert Gaál Endre a kérdést még nem tanulmányozhatta. A műsort vették tudomásul a mai ülésen, csak azt kifogásolták, bogy a Leányvásárt a jövő hétre ugy tűzte ki az igazgatóság, bogy egyes bérlőket esetleg sért. A hónap végén különben vendégszerepel maid Jeskó Ariadné drámai szende, a. Vasgyáros-ban, szerződtetési célból. A szinügyi bizottság ezt tudomásul vette. Az ülésen Gaál Endre, Weiner Miksa, Ujj József dr, Bárdoss Béla. a bizottság és Almássy Endre igazgató vettek részt. * Szinház — mozi harc. A szinházak akciója, melyet a mozik ellen, jövedelmeiket féltve, megtíicUtottak. ugy látszik-, sikerrel fog járni, mert mint értesülünk, a budapesti főkapitány rendeletet fog kibocsátani, amelyben megtiltja a moziknak az úgynevezett kinema-szkecsek előadását. Az egymással harcoló magánérdekek közül a színházak lettek a győztesek, aminek árát egyedül z közönség fogja megfizetni, .amely a moziban olcsó és kellemes, sőt műveltséget fejlesztő szórakozást talált, olyat, amelyet talán a szinielö., ^dások nagyrésze nem képes nyujtapí