Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-16 / 38. szám

1912. február 16. DÉLMAGYARÜRSZÁÜ ? — A pénzből Wodiáner kifizette adósságaina egy részét, brilliáns gyüriit is vett. Tudtommal ezerhatvanhat korona maradt nála. Nem tudom, hogy mit csinált a pénzzel. — Az eljegyzés napján levelet találtunk Wodiáner Íróasztalán, Sántha Annus irta. A levélben bejelenti, bogy elhalasztjuk az eljegyzést. Tüstént Sántliáéklioz siettünk, hogy megtudjuk az okot. Azt mondták, hogy érdeklődtek és rossz információt kaptak felőlem. Lump vagyok és kártyás, nincs mérnöki diplomám. Valaki azt ajánlotta a leánynak, hogy inkább a Tiszának menjen, mint én hozzám feleségül. (Hol a pénzl) A füstbe ment házassági terv irtán Sántha kérte vissza a kétezer koronát. — „Hol a pénz, doktor ur?" — kérdezte Wodiánertől. — „Azt már elköltöttük" — válaszolta. Én még kérleltem, liogy adja vissza a pénzt,, nincs jogunk már ahoz. Gondoltam, talán csak nem sikkasztotta el. Wodiáner nem adta vissza. Azt mondta, hogy van valami házassági törvény, amely szerint ha valamelyik fél a házasságtól húzódik, elveszti az adott pénzt, sőt még a ,..-:égel-.'' • es megtéríteni. •— A házassági terv meghiúsulása után Kószó István dr az irodájába kéretett. Sántha megbízásából kérte a kétezer koronát. Jóakaratulag figyelmeztetett, hogy kerüljem el a kellemetlenséget. Mondtam, hogy Wodiáneruál van a pénz. Aztán újból kértem vissza tőle a pénzt. — Ugyan mit hallgattok Kószóra — moudta — semmiesetre sem adjuk vissza a pénzt. — A házasságra vonatkozólag három meghatalmazást adtam Wodiánernek. A legutolsó október 24-én kelt. Elnök: A rendőrségen azt vallotta, hogy az hamis dátum. Azt a meghatalmazást a, Délmagyar ország cikkének megjelenése után diktálta Wodiáner. — Igen. Igy igaz. -— Mióta ismerte Wodiáner dr-t? — Három-négy éve. — A nyomozás során azt vallotta, hogy Wodiáner dr Sántháéknál keresztfiának szólította. — Erről szó sem lehet. — Hát azt mondta-e, hogy az ön önállósítására kell a pénz? — Ezt a leány mondta. — Lakott huzamosabb ideig Wodiánernél? — Csak egy-két napig, amikor félt, hogy lelövik. (Wodiáner Sándor dr vallomása.) Elnök: Bűnösnek érzi-e magát? Vádlott: Nem. -— Beszélje el, hogy történt az eset. — A mult év októberéhen fölkeresett egyik kávéházban és ismertette velem házassági tervét. Én a következő napra berendeltem az irodámba, meg akartam győződni, hogy miben áll az ügy. Inczédivel aztán mindent megbeszéltem és fölhatalmazást adott a házassághoz szükséges okmányok beszerzésére. Egy októberi vasárnap együtt elmentünk Sántháéldioz. A leány az előszobában Inczédi elé szaladt, a legnagyobb előzékenységgel és udvariassággal. Elnök: Miért ment el ön is Sántháéldioz? — Azért kérem, mert én tisztességes ember vagyok ós nem akartam zsákba macskát iárulni. — Mondta, hogy keresztatyja Inczédinek? — Egy árva szóval sem mondtam. Inczédit a leány mutatta he az atyjának, mint mérnököt. — Mit beszéltek a házasságról? — Sántkának nem volt kifogása a fiatalok egybekelése ellen. — Pénzről volt szó. — A leány mondta, hogy Inczédi kérjen pénzt az atyjától. — Az atyja előtt? — Azt már nem tudom, ő hallotta-e, ón fönnhangon hallottam. — Milyen megbízást adott önnek Sántha? A leányának az árvaszéknél volt hatszáztiz koronája, megbizást adott, hogy szerezzem meg a pénzt. — A többi pénzről hogy esett szól — Inczédi mondta a leánynak, hogy pénz kell neki az adósságai kifizetésére. A leány erre azt válaszolta, hogy majd kap az atyjától. — Igaz-e, liogy Inczédi röstelt pénzt kérni Sánthától és erre ön vállalkozott a pénz fölvételére? — Én erre nem vállalkoztam. — Sántha hogy jutott az ön irodájába? — Aláírattam vele a meghatalmazást az •árvaszéknél levő pénz fölvételére. — Nem volt szó Inczédi diplomájáról? — Én mondtam Sánthának, hogy követelje tőle a diplomát és egy megveszekedett krajcárt se adjon addig, amig meg nem esküsznek. — A vizsgálat szerint ön azt mondta Sánthának, liogy Budapesten van Inczédi diplomája. — Dehogy mondtam, egy szóval sem mondtam. Szembesítették Inczédivel Inczédi Én nem beszéltem Sántliával a diplomáról. Wodiáner (Inczédihez): Nézze, ebben nincs semmi terhelő. (Derültség.) Elnök: Mire fordították a kétezer koronát? Wodiáner: Én mindig korrekt és becsületes ügyvéd voltam. Ezer koronát átadtam Inczédinek, a másik ezerből kifizettem az adósságát. Nekem hatvanhat korona és hatvanhat fillér maradt az ügyvédi költségekre. — Önnek hogy mutatkozott Be Inczédi? — Építészmérnöknek. Azt mondta, hogy rossz viszonyban van a szüleivel, mert kikeresztelkedett. Azt is mondta, liogy Telbisz Károly udvari tanácsos, temesvári polgármester a keresztatyja. Wodiáner vallomása után (Sántha Pál és leányának kihallgatása) következett. Sántha Pál: Á mult év őszén a leányom említette, hogy ez a vádlott Inczédi eljön majd hozzánk. Elnök: Emiitette a leánya, hogy szereti Inczédit? — Nem, csak ugy mondta, hogy látogatóba jön. — Wodiáner dr nevezte-e valamikor kereszffiának Inczédit? — Igen, egy izben. A tanú aztán elmondta a kétezer korona átadásának a történetét. Wodiáner kérte a pénzt, először ötezer koronát. Aztán lealkudtak kétezer koronára. Inczédi építészmérnöknek mutatta be magát. Az eljegyzést azért nem tartották meg, mert rossz információt kaptak Inczédiről. Azután Sántha Annát hallgatták ki. Tanú elmondta, liogy az eljegyzés kitűzése előtt egy hónappal ismerkedett meg az utcán Inczédivel. Építészmérnöknek mutatkozott be. Azt mondta, hogy „Regdon István jobbkeze". Wodiáner dr-ról azt mondta, hogy jogtanácsosa a Wodiáner bárói családnak és negyvenezer forintot keres évenkint. Az eljegyzés napján rossz információt kaptak Inczédiről ós igy füstbe ment a házasság. A vallomása többi része megegyezik a vádlottak vallomásával. A védőknek arra a kérdésére, hogy szerette-e Inczédit, kitérő' választ adott. A többi tanúvallomás között legfontosabb volt Spécz Lajos órás vallomása. Az üzletében Wodiáner keresztfiának szólította Inczédit. A tanúkihallgatások után a vád- és védbeszédeket tartották meg. Ugy Harsányt Elemér dr ügyész, mint Balassa Ármin dr és Fülöp Zsigmond dr védőbeszédének nagy hatása volt. A fölmentő Ítélet kihirdetése után a vizsgálati fogságban levő Inczédit nyomban szabadlábra helyezték. Az ügyész megfölebbezte az Ítéletet. NflPI_HIREK Nagyságos Asszonyom, mély hódolattal és rajongással vagyok bátor bejelenteni igényemet tulfinomult lelkének minden melegére. A mi boldogság után sóvárgó vágyunk egymásra talált „Az Újság" vasárnapi számának ebben a bájos, aranyos kis apróhirdetésében: „Púrisba, Riviérára, az Oldeatre melyik korrekt jeliemii mágnás, vagy pénzarisztokrata vinne magával válásra gondoló, elegáns, kifogástalan, extrerrieurrel, müveit lebilincselő modorú, fiatal, minden izében uriasszonyt. Hálából elhalmozná tulfinomult lelkének minden melegével. Nem kaland. Csak olyanok Írjanak, kik komoly, tartós jellegű barátságra, boldogságra vágynak. Kölcsönös megbízható információ, valamint diszkréció elengedhetetlen. Leveleket, melyeket azonnal visszaküld, „Consolation" jligére Szeged, főposta, poste restante kér. 44636" Nem is képzelheti, hogy milyen forradalmat idézett elő az Ön irása a lelkemben, amelyet ime alattvalói hűséggel ajánlok fel cserébe az Önéért. És őszinte megilletődéssel, mondhatnám talán azt is, liogy könytől elhomályosult szemekkel ajánlom fel a pénztárcámat is. Nem futó kalandra, lianem tartás boldogságra vágyom én is. És vágyom Parisba is, meg a Riviéra tavaszi pompájába, sőt Okleatrebe is, bár legnagyobb sajnálattal kell bevallanom, hogy spurim sincs, hol lehet ez a földi paradicsom. De az ön óhajtása szentírás előttem s ha kivánja, követni fogom akár — Dorozsmára is. Ami a rólam szóló információk beszerzését illeti, a legnagyobb készséggel adhatok utbaigazitást. Méltóztassék talán a szabómhoz fordulni, aki minden kétséget kizáróan bizonyítani fogja, liogy a részleteket minden hó 1-én pontosan fizetem. Továbbá Sebesztha királyi bírósági végrehajtó is bizonyíthatja, hogy végrehajtási eljárás ellenem ezidőszerint nincs folyamatban. Financiális szempontból ez talán elég. Büntetlen előéletű vagyok. Katonai szolgálatomnak eleget tettem. Tudok táncolni ós korcsolyázni. Az ujraoltáscmi kitűnően sikerült. Hatra nem vágok be. Wasz Willszt du noch mer!? Epedve várom sorait, hogy mikor indulhatunk. De vájjon ki lehet ön? Amig efölött töprengek ,addig talán sikerül megfőzni a kiadómat busz kroncsi előleg irányában. Az útiköltségünk tehát biztositva van. Ha Párisba nem is, de — a dorozsmai fürdőbe okvetlenül. Meleg szeretettel csókolja ia lelke felét Pont. — A leendő trónörökös a világ körül. Bécsből jelentik: Még Károly Ferenc József főherceg és Zita hercegnő esküvője alkalmával elhatározták, liogy a főherceg 1912-ben nagy külföldi utazást tesz. Az utazás vagy ez év végén, vagy inkább a jövő év tavaszán kezdődik. A főherceget elkíséri útjára felesége is, de csak rövidebb ideig, amig az ut nem lesz túlságos fáradalmai. Az Ázsia belsejébe teendő vadászkirándulásokban a hercegnő már nem vesz részt, hanem visszatér Ausztriába és itthon várja be férje hazatérését. Az uti program, melynek előkészítésén most dolgoznak, nagyon érdekes lesz. Eddig csak az bizonyos, bogy az ut első része Ázsiába vezet, de hogy onnan milyen uton tér vissza, az még nincs megállapítva. Egy osztrák hajót, de nem hadihajót, bocsátanak a főherceg rendelkezésére és az utazás teljesen hivatalos jellegű lesz. Előkelő főurak és rnagasrang-u katonatisztek, valamint az egész főhercegi, udvartartás fogják kisérni, de ezenkívül több tudós is, mert a királynak az a