Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1912-02-02 / 27. szám
6 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. február 6. Az 1902. év őszén kész voltam mind a két operettel. Időközben Karcag és Waílner igazgatók a Theater an der Wien-be első karmesternek szerződtettek. Az igazgatóim nem egyeztek abba bele, hogy a Drótostót-ot a Carl Theaterben adassam elő és ezért lemondtam karmesteri állásomról, mielőtt tulaj donképen elfoglaltam volna. Mindezek dacára a Bécsi asszonyok Karcagék színházába került még az év novemberében előadásra. Ez volt az én első, főleg művészi sikerem; ugyanígy az operettek speciális bécsi karakterükért, dacára Girardinak, alig kerülhettek tizenötször színre. Mikor a Bécsi asszonyok huszonötödik előadását ünnepelték, akkor került színre a Carl-Theaterben először a Drótostót, amelynek bekövetkezett óriási sikere valószínűleg még rontott az előbbin. A darab Bécsben kétszázszor került en suite színre és egész Ausztria-Magyarországot és Németországot bejárta. Tovább .azonban akkor még nem juthatott. A Göttergatte (1903) és a Juxheirat (1904) nem liozott sikert, ezekben még kerestem a magam egyéni stílusát, amelyet igazán a Vig özvegyben találtam meg igazán. A Vig özvegy librettójához tulaj donképen véletlenség utján jutottam. Eredetileg egy más bécsi komponistának volt szánva, akitől azonban Viktor Leon elvette a szövegkönyvet. Azonnal megragadott a szöveg és hat hónapig szakadatlanul dolgoztam rajta. Mikor •azonban Karcag és Wallner igazgatóknak bemutattam, nagyon hidegen fogadták. A Iibrettisták szó nélkül tűntek el és Wallner ezt mondta: — Kedves Lehár! Tévedtél, te nem operette, lianem vaudeville-muzsikát írtál. A később oly híressé vált valcer sem tűnt fel nekik, mivel az rossz helyre került a darabban. Hogy a Iibrettisták sem voltak elragadtatva, azt legjobban Viktor Leonnak egy levele bizonyítja, amelyet még a munka közben 1905 nyarán Unteraclitból irt hozzám. — Hogy teljesen őszinte legyek, —- írja a levelében — nekem nem tetszik ez az erős, sajátos muzsika. Az orcbester sem elégít ki engem, amely itt ebben a vonatkozásban teljesen mellékes szerepet játszik. Nagyon megfontoltam ezt, mielőtt Neked megírtam volna, de mégis meg kell azt mondanom. Ne értsél félre: nekem nem schlágerek kellenek, mint -nek; ezt én „Brady"-muzsikának hívom. Én a különöst, a zeneileg elragadót keresem, amelyben valamiféle egyéniség van. Egy más operett elmaradása folytán a Vig özvegy néhány próba után hamar színre került. A premier benyomása egyáltalán nem mutatott valami különös sikerre. Akkor legfeljebb tizenöt előadást jósoltunk. A bécsi lapok is nagyon felületesen tárgyalták az operettet anélkül, hogy a zenére snlyt fektettek volna. A Vig özvegy tulaj donképen Berlinben és Hamburgban „jött be", ahol már közvetlenül a premieren is mutatkozott a nagy siker. A világsikert .a londoni és párisi előadások hozták el. Különösen az angol publikumra volt nagy hatással. Londonban az operette nyolcszázszor került színre. Indiában, Dólafrikában. Chinában, Japánban is angol nyelven adták és még most is ezzel utazzák be a különféle társulatok az angol kolóniákat, Hogy hány színpadon került szinre a Vig özvegy, már magam sem mondhatnám meg, de azt hiszem, nincs olyan operette-szinpad, melyen ne adták volna. A Vig özrvegy-gyel megtaláltam a magam stitásá.t. amelyet a mostani müveimben tökélétesiteni akarok. Azzal a szemrehányással, hogy én most operaszerü, tragikus és szentimentális operetteket írok, nem lehet engem megtéveszteni. Az a fejlődés, amelyen a mai operette keresztülmegy, a közönség fejlődésén alapszik és a megváltozott viszonyokon. Nem tudom belátni, hogy a szépet és a felemelőt csak nevetséges formában lehet felöltöztetni az operettben. Az én célom az operett megnemesitése. Az én stílusom mellett Németország udvari operái is lándzsát törtek akkor, amikor a müveimet a Tosca mellett adják. És mindaddig, amig közönségem nem hagy el és a sikerekkel igazat ad nekem, megtartom e törekvésemet, illetve a stílusomat. Katolikus-bál. (Saját tudósítónktól.) Gyönyörű színes, eleven, káprázatosan szép kép volt az, melyet a katolikus bál alkalmából csütörtökön a Tisza-szálló nagytermében láttunk. FeiStő ecsetjére méltó volt az a tarkaság, amelyet a szebbnél-szebb női toiléttek, az uniformisok sokféle fajtája s a frakkos fiatalság varázsolt a néző szénnél elé. Oly hatalmas embertömeg hullámzott a teremben, aminőhöz foghatót bálon itt még nem igen láttunk. A terem disziitése előkelő ízlésre vallott. Két oldalon a nyitott páholyok tömege tüní fel, mindegyikben egy-egy élő babérfa, melyből nemzetiszínű villanykörtécslkék áraszottak fényt. A bejárattal szemben a terem felső végén a bálanyák páholyai1 voltak elhelyezve, bennük pompás szőnvaeek és villanyesillá-i rok. Felül színes villanykörtékkel kivilágítva a katolikus bál kezdőbetűi. A díszítésben a fehér-sárga szin dominált s általános tetszést aratott a hölgyek finom ízlése, mely ezt meg-! alkotta. Itt volt ezen a bálon Szeged város szerteágazó társadalmának minden rétege s minden vallásfelekezete, ugy hogy atift más bálok olv nehezen tudnak megvalósitani, azt megvalósította a katolikus bál, mert egy helyen, egy cél érdekében egyesíteni tudta a különféle kereseti ágak szerint túlságosan és széttagolt társadalmunkat. És e szempontból nagy dicséret illeti a két egyesület vezetőségét, akik helyes érzékkel, bölcs tapintattal a katolikus bálból nem felekezeti •mulatságot csináltak, hanem egv előkelő elite-muiatságot. A bál kezdete 9 órára volt kitűzve s ettől kezdve szakadatlanul tartott a közönség felvonulása. A 300 tavu rendezőség figyelmes volt a. hölgyek iránt s már a lépcső aljánál fogadta őket. Tiz óra jóval elmúlt már. mnkor a bálanvák .megjelentek páholyaikban és Urbán Lajos muzsikája rázendített az első csárdásra. 'A rendezőség a höteveket izfeses tájnerendde! fente meg. de fegfőkénen azzal, hogy mulattatásukrél gondoskodott. Minden leány sokat táncolt, majd a honvédzene. maid a cigánymuzsika hangjai mellett s mindenki megelégedéssel .gondol vissza erre a. kora reggelig tartó pomeás és nagyon sikerült mulatságra, amelyen a következők voltak jelen: Asszonyok: Aigner Gézáné, Ádám Vilmosné, Ádók Lászlóné, özvegy Ábrahám Gézáné, dr Aigner Károlyné, Aigner Nándorné, Bauer Zoltánné, Balog Istvánné, Böröcz Pálné, Bogdánffyné, ifjabb B.ayer Ferencné (Vinga), Bezdán Ferencné, Bózsó Ödönné, özvegy Barsy Gyuláné, Barta Ferencné, özvegy Brankó Péterné, Brankó: Antalné, Balog Józsefné. Becsei ísívánné, Bugyi Mihályné, ' Balogh Károlyrté, Bokor Pálné, dr Bodolla Béláné, dr Boros Józsefné, Cseresnyés Lászlóné, Czeke Aladárné, özvegy Dékány Ferencné, Danczinger Jánosné, dr Dobay Gyuláné, Dobó Józsefné, Farkas örnagyné, Fluck Dezsőné, Farkas Elekné, Fejős Ferencné, Fontos Imréné, Fazekas Mihályné, Fráter Lászlóné, Fluck Károlyné, Fuchs Jánosné, Fekete Béláné, Gyömörei Józsefné, Gaál Emiiné, Gaál Józsefné, Gábriel Antalné, Gárgyán Jánosné, Hegedűs Istvánná, Horváth Istvánná, Hauser R. Sándorné, Hegedűs Mártonné, Gróf Hoyos Györgyné, Halasy Józsefné, Hajnal Józsefné, Hajduné, Hajósné, Jung Antalné, dr Jedlicska Béláné, dr Juhász Istvánná, Jóny Lászlóné, Kiss Lajosné, Kovács Pálné, Kruttschett Kocsis Benusné, Kaszta Györgyné, Kemény Mihályné, dr Kray Istvánná, Kertész Ferencné, Katona Józsefné, Kiss Jánosné, KugIer Albertné, Kisági Béláné, Kup Gyuláné, Kopaszné, dr Kószó Istvánná, Kátay Lajosné, Kecskeméthy Dánielné, Karbinek Péterné, Kónya Jánosné, Körmendy Mátyásné, Kövessy Józsefné, özvegy Kibling Nándorné, dr Lippay Györgyné, özvegy Lénárd Józsefné (Szabadka), özvegy Lux Nándorné, Lendáczky Sándorné, Lőrincz Sándorné, Lorch Péterné, Meskó Antalné, Motike Károlyné, Molnár Józsefné, özvegy Magyar Ferencné, Nagy Ferencné, dr Nagy Aladárné, Nváry Györgyné, báró Neunstein Félixné, özvegy Nikosevics Józsefné, Pillich Lajosné, Perjéssy Lászlóné, Palcsó Ferencné, Panwitz Vilmosné, Pataki Jánosné, Pescha Albertné (Budapest), Puskásné, Paál Béláné, Répás Péterné, dr Raskó Istvánná, Répás Andrásné, dr Raffinger Sándorné, Ringhofer Lajosné, dr Regdon Károlyné, Rácz Antalné, Rácz főhadnagyáé, Sulyok Pálné, Schaeffer Mártonné, Sarkady Györgyné, dr Széli Gyuláné, dr Sirsich Györgyné, Skrenka Frigyesné, Svoy Kálmánné, Sallai Jánosné, Sciata Józsefné, Schmidt főhadnagyné, Sándor Józsefné, dr Somogyi Szilveszterné, dr Söreghy Mátyásné, Schultheisz tábornokné, Széli Menyhértné, Szántóné, Sziyy örnagyné, Szabó Béláné, Szász Andrásné, Szabó Gyuláné, Szécsi Mártonné', Szemmáry Józsefné, Till Frigyesné, Teichmann Sándorné, Török 'Istvánná, Tari Béláné, dr Temesváry Lajosné, Undi Andrásné, Urbanek főhadnagyné, Ujházy Gyuláné, Vály Béláné, özvegy Vass Andrásné, Vass Jánosné (Nagyvárad), Vészics Lajosné, Völgyesi Jánosné, Varga Lászlóné, Vetrö Sándorné, Vőneky Mihályné, Zsótér Dezsőné, Zsótér Ferencné, Zombory Ferencné, Zircher Józsefné, Slosziarik Jánosné, Scossa Dezsőné. Weiner Jánosné, Wagner Gusztávné stb. Leányok: Ábrahám Mariska. Böröcz Józsa, Brand»is Matild. Becsei Irmuska, Becsei Iluska, Brukner Oizuska, Böröcz Margitka, Böröcz Teruska, Cholunky Manci, Csa'n Rózsiira. Cseresnyés Irénke, Csikós Terike. Dobó MaUld. Dobó Mariska. Frzbruokm M.. Eck Ella. Farkas Erzsike. Gedö Ilonka, Oedó Pózsika. Hodács Maca, Hevessv 'Klári. Hegedűs Er-síVe, Halasv Rózsa, Hajnal nővérek. Jóny Médi '»s Szindi. Jung Ilonka. Jung Mancika, Kaszta Rozika, v>rtész Maca, Kovács Annuska, Klonkay Aranka, TGtzler Valérka, Kray nővérek. Katona Juliska, Kopasz Marisk-1, Kern Johann"1, Keresztes HoT'ka. Kis" Ilonka fSzentes). Körmendv Jolán. Kórom Etelka. Kovács Mariska, Lorch Mancika, Lux Mariska. Martonosy ílonka, Magyar Rózsika, Mészáros Ilonka, Nagy •Erzsi. Pancsó Erzsike. Pöltl Juliska, Pntty Micike, Pescha Jucika (Budapest), Peres Gizuska. Mariska, Tusika. Panwitz Annuska, Perjéssv Álice. Róka Mariska. Róka Juliska, Répás Ilonka. RaFwer Irénke, Rollvagert Katalin. Schaeffer Rózsika, Sallai Mariska, és Emmuska, Sarkadv Margitka. Sándor Irénke. Széli Annuska. Sciata Emmuska, Szabó Erzsike, Szécsi Irénke, Szabó Kamiin, Szmollény Lilike, Szivv Gizi. Török Rózsika. Tóth Juliska, Teichmann Stefiké, Tölcséry Juliska, Undy Ilonka. Vass Mariska, Vass Tusika és Iluska (Nagyvárad), Vőnekv Mariska, Vertán Margit, Weiner Margit. Zircher Ernray, Zsótér Ilonka, Zombori Ettike stb.